Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-18 / 25. szám

spp]h ty&vr Szatmár,1907 junius 18. "i y 7 fi1 TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Népfürdő. Itt a nyár és megérkezett vele együtt az ingyenes népfürdő kérdése is, A helyi sajtó minden évben felveti a thémát, kifejti alaposan az okokat, amelyek az ingyenes fürdők felállítását szükségessé teszik, de az eredmény rendszerint az, hogy a felállítás elma­rad. Egy időben már odáig fejlődött az ügy, hogy a városi hatóság komo­lyan foglalkozott vele, a városi főmér­nök elkészítette a tervezetet is, sőt a városi közgyűlés tárgysorozatán is meg­fordult, de a városatyák többsége,. te­kintettel a közpénztár nem valami ró­zsás állapotára, ellene szavazott és az ügyiratok az irattárba vándoroltak. Azóta egy pár újságcikken kívül egyéb nem történt, pedig akárhogyan vegyük is a kérdést, komoly és alapos megfontolás után nem lehet mást mon­dani, minthogy egy népfürdő felállítása olyan követelmény, amely elől hosz- szabb-rövidebb időre kilehet térni, de véglegesen elejteni lehetetlenség, mert egy város közönsége nem zárkózhatik el egy olyan kötelesség teljesítése élői, ami egyenesen a szegényebb néposz­tály javát volna hivatva előmozdítani. Különösen két szempont az, mely a népfürdő felállítását határozottan szük­ségesnek mutatja ki. Az első, a gyakori vizbefulások megakadályozása, tehát az emberanyag TÁRCZA. A Mi atyánk-rét. — Irta: Pré m Jócsef. — I. Gyönyörűség volt nézni azt a szép darab földet. A várostól félórányira, a hegység küszöbén terült el. Sehol olyan buja a fü, mint itt; sehol olyan haragos­zöld, akár a smaragd. Aki csak elhaladt a Miatyánkrét mellett, irigykedve mondta: — Mégis csak szerencsés ember ez az Illés Ferenci Övé a legszebb birtok­rész az egész határban. Mert a Miatyánk-rét messze fölnyult a hegységbe. Csak el kellett hagyni a macskakapaszkodót, mely sziklás hegyhát­ként keresztülvágta a roppant kaszálót s a másik felén még virágzóbb, még üdébb volt az erdőben elterülő tisztás. Az Illés-család jó száz esztendeje birta a Miatyánk-rétet. Ott a Kiskárpátok alján drága a széna s mert Illésék éven- kint négyszer is kaszálhattak, bőven jöve­delmezett a birtokuk. Milyen fü is volt az I Köröskörül illatozott az egész vidék s ha felszél támadt, a város levegőjébe csupa fűszert hozott esténkint, amitől majd hogy meg nem ittasodott a finyásabb kisasz- szonyság. A városkában Illés Ferenc az első polgár volt. Nem házasodott meg. Ember­megmentése. A statistika évről-évre t2—18 vizbefulást tüntet fel, ami ha véglegesen megszüntethető nem volna is, de egy népfürdő esetén okvetlenül a minimumra szállíttatnék, mert ha népfürdő volna, akkor kevesebb egyén akadna, aki a szabadfürdést kultiválná, mig igy nincsen olyan része a Szamos folyónak, ahol a város határában a fürdést meg ne próbálnák. Igaz ugyan, hogy a tilalmi táblák fel vannak ál­lítva a part több pontján, de azért a délutáni órákban az esti szürkület be­álltáig vígan megy a fürdés pl. a Sza­mos túlsó oldalán, s épen azt a két helyet szeretik felkeresni, ahol a tila­lomfák állanak. A Homoród torkolatá­nál és a gőzmalom csatornája alatt. Csodák csodája, hogy az idén még vizbefulá§ról nem hallottunk, de ebben nincs mit bízni. mert a viszonyok ugyan­azok, amik eddig voltak, s miután semmi olyas intézkedés nem történt, ami a kedvezőbb eredményt előidéz­hetné, egészen biztosra lehet venni, hogy az idén is be fognak következni azok a szerencsétlenségek, amint az elmúlt években is bekövetkeztek. A másik szempont, ami a nép­fürdő felállítása mellett szól, az egész­ségügyi szempont. A fürdés egészségi szempontból szükséges, s nagyon sok egyén van Szatmáron olyan, aki eb­beli szükségletét nem elégítheti ki, mert pénze nem lévén, az uszodákba nem kerülő hirében állott. Csak ritkán jött be a városkába. Ott tanyázott a réti major­ban, néha meg, a meleg nyári hetekben fölhuzódott a szőlőjébe, melynek közepén nagy présháza állott. Ebben két szobája, konyhája, éléskamrája köböl épült, s olyan otthonos, hogy télen is bevált szállásnak. Irigyet, hu szó esett róla, hozzá tették : — Hát még a pincéje! Milyen sora a tele hordóknak I Ha kápolna lenne az a boltíves, földalatti csarnok, de sok ájtatos embert látna ! Ám vendég sohse fordult meg sem a majorban, sem a présházban. Hejh, pe­dig volt ott vigasság valamikor. Kiváló, amig a kackiás Illés Klára idehaza kacér­kodott az unokabátyjával, Ferenc uram­mal. Hajnalig, de sokszor veröfényes dé­lig tartott a szüreti dáridó, meg a tánc. Most is emlegetik az utolsó mulatságot, azt a híreset, melyen Illés Ferenc elakarta gyűrűzni Klárát. Már tisztában voltak sziveik. S a férfi elérzékenyült: — Az lesz a boldogságom, ha két Illésre adja áldását a pap. Hadd engesz- telödjék meg a haragos két ősünk, akik egymás életére törtek. Én vagyok a meg­gyilkolt ivadéka, te a földönfutó unokája vagy. Az utolsó Illések, akik azért lesz­nek egymáséi, hogy ne legyenek a leg­utolsók .., Szeretsz-e, Klára ? Szeress, mert az életemet te tartod meg 1 — Akkor hát élj, Ferenc! A szerel­mem éltessen... Húzta a cigány, csengtek a poharak, a szüretelő lányok s legények nótái meg­megcsendültek és Klára engedte, hogy mehet, oda pedig, ahol a szabadban közösen fürödnek, szégyel elmenni s inkább egészségét áldozza fel, hogysem a neki nem megfelelő módon juthasson a fürdéshez. Vagy ha már el nem ke­rülheti, akkor olyan pontokra megy, ahol másoktól külön fürödhetik, s mi­után a Szamos folyó megbizhatatlan, rendesen az ilyen fürdésekből szárma­zik a veszedelem. A helybeli kerületi betegsegélyző pénztár legközelebbi közgyűlésén a munkásosztály különösen szóvá tette, hogy a munkások érdekében higiénikus téren semmi sem történik, holott ha a munkásnak e tekintetben mód nyujta- tik, sokkal kevesebb betegségi eset for­dulna elő, mert az egészséges lakás, a kellő tisztálkodás, erősiti a szervezetet & az erősebb szervezetnek nagyobb az ellenállási képessége. A pénztár igazga­tósága tárgyalván a kérdést, akként határozott, hogy miután a pénztár anyagi helyzete mellett egy ingyenes népfürdő felállításáról szó sem lehet, de ez nem is a pénztár feladata, azon­ban egy ilyen fürdőre szükség lévén, a városi tanácsot keresi meg, hogy a fürdő felállításáról gondoskodjék. S ha már most a munkásosztály fogja kérni a fürdő felállítását, nem lehet elkép­zelni, hogy a város ridegen elzárkózzék egy olyan kötelesség teljesítése elől, amit teljesíteni a közérdek szempontjá ból csakugyan a város feladata, ha Ferenc átkarolja, meg is csókolja ott a vendégek előtt. Csak a mikor a fiatal Verpeléthy Andor báró közelebb lépett s mohó tekin­tetével rátapadt a feketehaju, kipirult Klá­rára, akkor rezzent meg a leány és gyor­san kibontakozott a'rokoni karokból. — Jézus 1 Hisz táncolnom kell. A báró ur vár is már. — Az első csárdás már az enyém lesz. — Hát ilyen házigazda vagy? Le­foglalnál magadnak ? A báró most először tisztelte meg Illést az előkelő megjelenésével. Nagy is volt iránta a reverencia. Azért röstelni kezdte a jelenetet. Idegesen fölcsapta a monokliját, ám azért udvariasan, de kissé gúnyosan vetette oda a szót: — Csak tessék. Várhatok ... Nos, hát igy kezdődött. Várt Andor báró, de a második tánctól fogva aztán övé volt Klára... Mivel ámíthatta, csalo­gathatta, a jó Isten tudjál De többé Illés Ferenc át nem karolhatta a lányt. Elhi- degültek egymástól, össze is zördültek egy "nap: — A báróért bomlasz 1 Ne hazudj Mindent tudok. Azt hiszed elvesz ? Az ám! Leszel hát a cafatjai Már is annak tart mindenki! A lány böszülten ugrott föl: — Minek mondasz? Te gyáva, te Volnék férfi, volnék Illés, a véreddel fizetnél te is 1 És ráemelte kezét az erős emberre. Ez pedig lecsapott rá és kiutasította a családi portáról. csak annak a vádnak nem akarja ki­tenni magát, hogy a munkásosztályért anyagi áldozatot hozni nem akar. A Kossuth-kert létesítésénél is az egészségi szempontok vitték a főszere­pet. Legyen egy olyan hely, a hol a város közönsége jó levegőt kaphasson, s a nyári poros időben üdülhessen. Sokan ellenezték, de ma azok is he­lyeslik, akik akkor ellene voltak. Köz­érdek az ilyen feladatok teljesítése, s a Kossuth-kerthez hasonlóan közérdek egy népfürdő felállítása is. Ha a város ké­pes volt áldozni egy sétakertre roo ezren felüli összeget, amit különben helyesen cselekedett, akkor nem szabad a közpénztár állapotára való hivatko­zással kitérni egy népfürdő felállítása elől azzal, hogy az sok pénzbe kerül, mert a népfürdő is ugyanazt at célt szolgálja, s ha mégis megtagadják, úgy néz ki a dolog, mintha a város a kis emberek érdekével sokkal kevesebbet, avagy épen semmit nem törődnék. Újból felszínre fog tehát kerülni a népfürdő kérdése, s miután e tekintet­ben a kellő tanulmányok már meg­vannak, teljesen elkészítve megtalálha­tók a városi irattárban, nincs egyébre szükség, minthogy a közgyűlés újból tárgyalás alá vegye és a megkivántató költséget megszavazván, annak gyors felállítását lehetővé tegye. Megvagyunk győződve, hogy hasz­nos munkát fog végezni, s ha ma még Másnap eltűnt Klára... Tudta, hová menjen. Egyenesen Andor báró karjai közé. II. Három, de bizony négy év is eltelt, mig a messze külföldről visszatértek. Egyelőre Budapesten élték tovább a vilá­gukat, s ez alatt Illés Ferenc nyögte az életet. Hogy Klára hazakészül, egyszeribe megemberelte magát. Mintha egyenesebb lett volna a tartása is. Be-bejárt a város­kába ... Nekiöltőzködött s olyan úri forma lett megit, mint azelőtt... Még a kaszi­nóba is fölnézett. Torzonborz szakáiét le­vágatta, de hűségesen eljárt a borbélyhoz is, hogy simára beretválja az állát. Az emberek mosolyogtak : — Mi célja lehet? Tán röstelné, ha egykori mátkája olyan félparasztnak látná — ö, az előkelő dáma. Hm! hát mégis felesége Andor bárónak, vagy mi? — Persze csak amúgy balkézre... Hehehel — Az ocsmány, a hitvány 1 — mor­mogta Illés, valahányszor elhaladt az üre­sen álló Verpeléthy ház mellett. Itt fog cifrálkodni a szemérmetlen! És utálattal köpött egyet. Nagy volt ám a meglepetés, amikor otthon termett Andor báró. Hát még, amikor magához hivatta Illés Ferencet fekete kávéra, csakúgy, mint az öreg báró tette, aki szerette a szomszédját. A Verpeléthyek hajdan egyedüli urak voltak a környéken. Mondják, hogy a Miatyánk-rét is az övék volt egykor ; de aztán a kuruc-háboruk zivataraiban, a Mát és file 1 nagyválasztéku cipőraktárát ajánljnk a t. vevő közönségnek, mint a legélesebb bevásárlási forrást. i szál fe­rn* Mo, I » ji Ins El­riZas I 8-án in. lal­<M-~ au­l­áén r-4 on, jóét feet K- M Id fi ott ar ej MEGÉRKEZTEKa tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyermek lábbelik, valódi box és schevraux bőrből készült cipők a legdivatosabb kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents