Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-30 / 5. szám
✓„TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Az érettségi reformja. Csendben, minden előzetes híradás és kommünikék nélkül hirtelen megjelent a karácsonyi könyvpiac egyik legérdekesebb és legtartalmasabb újdonsága, melynek cime: „Az érettségi vizsgálat reformja“. A kibocsájlója pedig dr. Lukács György vallás és közoktatásügyi minister. Szebb, kedvesebb és humánusabb ajándékkal Lukács valóban nem kedveskedhetett a magyar tanuló ifjúságnak, mint ezzel az újítással. Az ifjúság felszabadult az örökös izgalom, a folytonos „drukk“ alól, melynek egyedüli okozója az érettségi vizsgálat volt. Az első osztályos kis gymnazista, ha eltéveszti a mensa genitivusát, akkor ráncba szedi a pápaszemes mogorva tanár ur a homlokát és imigyen szól a szepegő kis Kállaihoz: — Kállai, hát még mindig nem tudod a genitivust? Hát barátocskám ez nem vezet jóra I Az ilyen embert nem eresztjük a másodikba És te talán még érettségizni is akarsz? És Kállai illedelmes kis fiú, ki nem felel, hanem félénken böki ki a mensa genitivnsát : — Mensae. És a tanár ur boldog! Kállai tudja a genitivust, tehát mégis másod osztályos lesz belőle és ha a jó Isten no meg a —- tanár urak akarják, még abituriens is lehet. Az érettségi mumusa nemcsak Kállait bántotta eddig, réme volt ez minden diáknak, ki az iskola padjai között szenvedte végig azt a keserves nyolc esztendőt. Mert valljuk be, a diákélet minden gyönyörét, vidámságát egyszeriben lerontja az a fura szó, mit diáknyelven matúrának neveznek. Nyolc esztendeig jól tanulok, soha még csak meg sem intettek a tanár urak s most azután öt napon át egymásután becsuknak bennünket egy nagy terembe, hol szigorú tanárok zordon arca kiséri figyelemmel minden mozdulatunkat, hogy valahogy észre ne vegyük, hogy a szomszédunk a techn ka szót cA-val vagy fe-val irta-e. És én cÄ-val írtam és most vagy egy hétig a miatt drukkolok, vájjon mehetek-e szóbeli érettségire. Mert aki magyarból az írásbeli dolgozatát elégtelenre készítette el, az csak egy év múlva jelentkezhetik újból érettségi vizsgálatra. Ugyanez a szabály vonatkozott a latin nyelvre is. Ilyen drákói szigor sújtott még bennünket is és ezen vizsgálati rend szerint érettségiztek még Magyarországon az Ur 1904—5 esztendeiben is. Most azután előállt egy bátor, finomlelkü, európai műveltségű ember, ki többrebecsüli a tanuló egészségét, az ifjúság jövőjét, mint a tanárok tu- dákosségát-és egy rövidke rendelettel hatalmas lökést adott annak a törekvésnek, mely végcéljául az érettségi vizsgálat eltörlését tűzte ki. Dicsérete helyett röviden összegezzük rendeletének lényegét. Az Írásbeli vizsgálatok számát ötről háromra szállította le. A régi rendszer szerint írásbeli vizsgálatot kellett tenni a magyar, latin, (francia a reálban,) német, görög és mathematikából, a mai vizsgálat írásbeli része a magyar, latin (fordítás latinból magyarra!) és mathe- matika tantárgyaira terjed ki. A szóbeli érettségi vizsgálat pedig csak öt tárgyat ismer: magyar, latin (reálban német), mathematika, fizika és történelem. Tehát elmarad a német (a reálban a francia) és a görög, mi nagy teherkönnyitést jelent. De nemcsak ez az üdvös intézkedés dicséri Lukács kitűnő rendeletét. Talán még ennél is nagyobb hálával és örömmel fogadjuk valamennyien azt a bölcs és tapintatos rendeletet, melynek értelmében az a tanuló, ki a magyarból vagy a latinból írásbelin elégtelent kapott, szóbelire bocsájtható és nem vethető vissza egy- évre, mint hajdanában. Igen, írjuk úgy hajdanában, mert épenséggel nincs okunk arra, hogy ezzel a mi régi érettségi szabályzatunkkal még dicsekedjünk is. Úgy halljuk, hogy a tanár uraknak nem tetszik az, hogy Lukács nem kérte be az ő véleményüket. Sohse haragudjanak azért jó professzor uraimék. Sok szakács elsózza a levest, de I meg, hogy meg is nyugtassam a „mel- j lőzötteket“ hát szives tájékoztatóul elmondom, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ötödik ügyosztálya intézi el a középiskolákra vonatkozó ügyeket. Boncz Ödön miniszteri tanácsos, Darvai Móric kerületi főigazgató és Matskássy József igazgató ennek az ügyosztálynak kiváló férfiai bizonyára legjobb tehetségükkel támogatták a minisztert ennek a rendeletnek a megalkotásában. A tanárok tehát megnyugodhatnak. Bárki szegődött Lukács fáradságos munkájának dolgozótársává, becsületesen cselekedett. Lukácsnak ez a kedves karácsonyi ajándéka az egész magyar ifjúság örömére. S ifjaink öröme nem e a mi lelkünk felviditója ? b. — Városi kösgyüiis, A törvényhatósági bizottság csütörtökön délután Pap Géza polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, mely egyhangúlag elhatározta, hogy a Uir. pénzügyigazgatóságot átiratilag értesíti, miszerint a város közönségének a fogyasztási adó-részesedéshez törvényes joga van és az semmiféle feltételhez kötve nincsen. Ezután dr. Kelemen Samu és dr. Keresztszeghy Lajos bizottsági tagok részéről az önként befizetett adókat illetőleg történtek indítványok, amely után általános megnyugvást keltett a polgármester azon kijelentése, hogy u kormánynak az önként befizetett adók feletti rendelkezésre vonatTÁR CZ A.- - «?*an—i 1-»Színházi dolgok. Nagy kavarodást lehetett észlelni az utóbbi hetek alatt közönségünk körében. Valóságos forradalom ütött ki egyébkor csöndes vérmérsékletű társadalmunkban. Erős közvélemény hallatta a szavát, pirsze nem ugyanegy irányban; az emberek hangos véleményt nyilvánítottak, eszmél cseréltek, vitatkoztak, néha össze- különbözíek, itt-ott erősen össze is vesztek egymással. Ostrom alá vették a szinügyi bizottságot, hogy:,ez a mostaninál jobb társulatról gondoskodjék. Erős ágyudörgés hang/ott a sajtéban (itt természetesen már a pályázó igazgatók személye érdekében ds), leutazott a fővárosból a színészet országos felügyelője,-és a döntő ütközetre a város törvényhatóságának bizottsági közgyűlésére olyan tömegesen vonultak fel a képviselők, mintha legalább is polgármestert kellett volna választani. Mindebből tisztán kiviláglik a tény, hogy a szinügynek bizonyos fontossága van most nálunk. örvendetes-é ez a lendület ? Jóval érdekesebb kérdés mint az, hogy Krémer vagy más igazgató kapja meg a^szinházat a jövő télre ; ami különben is túlhaladott álláspont immár, ha ugyan a kisebbségben maradt párt nem felebbezi meg^a kilenc szótöbbséggel hozott közgyűlési határozatot. Közönségünknek tehát nagy kedve van a színházba járni, sőt, amint látszik, erősen törődik azzal is, hogy a lehető legjobb előadásokat élvezze. Nem akarok maliciózus lenni, de le hetetlen rá netn mutatni a furcsaságra, hogy a mi társadalmunk fokozott hajlama a színészet iránt árra az időre esik, mikor ez köztudomás szerint erősen aláhanyatlott. A színház őseredeti rendeltetése tudvalevőleg könnyed, szórakoztató alakban az egyéni és társadalmi élet kiváló jelenségeit, igazságait, erényeit, bűneit, szépségeit, szertelenségeit, félszegségeit, jó és gonosz indulatait gyors lolyásu cselekmények során ismertetni meg a néző közönséggel. Alig nehány évtized előtt tényleg ilyesmiért jártunk a színházba. Abból az időből datálódik a mi színházunk is, amit templomnak emeltek a nemes érzelmek, az akkor még ilyen istá- polásra szorult,hazai nyelv meg a honfi- ság részére. Akkor még áhítattal léptük át egy szép múzsa hajlékát, és érzelmeinkben mélyen megrázva, uj gondolatok csiráival az agyunkban távoztunk belőle. Nem üres szórakozás volt az, hanem épülés, okulás és fölemelkedés az emberileg szépnek olyan világába, amelyben a napi foglalkozásunk nem engedett tartózkodni. Nagyot, igen nagyot fordult azóta a világ. Leszorultak a színpadról a jó dara bök és helyöket (többnyire zenés és tán cos) léhaságok foglalták el. És, tetszett-é már valaha erre gondolni, az irányváltozással letűntek a deszkákról azok a színészek is, akik költői lélekkel költői feladatok megoldásának .-.zentelték az életöket olyan időben, mikor a színjátszás a szegénység és lenézés töviskoszoruit hozta jutalmul a manapság elpocsékolt babérkoszorúk — és óriási gázsik helyett! Tetszett-é megfigyelni, hogy évek hosszú során át a színészet rendes ipar csupán, amit több kevesebb ügyességgel tanulnak meg és gyakorolnak, mint akár az asztalos mesterséget vagy a ruhavarrásl, Még a főváros legünnepeltebb színészei és színésznői is csak nagyobb ügyességgel dolgoznak a többieknél. Belülről alig játszik egynéhány. Nem akarok újból foglalkozni az Utóbbi években divatba jött színházi trágárságokkal. Tavaly írtam erről e helyen valamit, azt tartom, elég volt. Vagyis nem használt semmit. Úgy hallom, a fiatal hölgyek az idén sem szényenlősebbek, mim tavaly; s a szülök sem válogatják meg gondosabban a színdarabokat gyermekeik részére, mint azelőtt. Sőt úgy értesülök, hogy a télen feltűnően sokkal több kis gyermeket hordanak a színházba, mint bármikor elébb. Mellőzöm hát az erkölcsöt és jó ízlést sértő jelenségeket. De még mindig marad a tartalmat- lanság a többi darabban és'ennélfogva az a számba jövő körülmény, hogy közönségünk rendesen megtölti a színházat, hogy az estéjét semmilsem érő dolgok nézésével agyonüsse. Nos hát, bármint szeretné is az ember másként látni, logice csak az következik ebből, hogy a színház kedvelése ilyen körülmények közt egyáltalán nem alkalmas arra, hogy örömet keltsen azokban, akik éber figyelemmel kisérik a közönség kultúrája színvonalának mozgásait föl- és lefelé. Ez igy van, és bizonyára nem lesz egyhamar másképpen, akárhány tárcacikket írunk is ellene. Oldalhajtása ez az emberiség szelleme nagy fájának, amely az idegéi vezetett buja talajában terpeszti gyökereit, és keserű gyümölcsként hozza a korai kimerülést, az élet- untságot, satnya, erőtlen nemzedékeket és mindazt a sanyaruságot, ami ezekre várakozik. Hogy miért irom ezeket? Azért, mert komikusnak látszik az a nagy háború, a mit a napokban dühöngni láttam olyan ügyért, „amit itt elég hiven és igazságosan rajzoltam. Péter vagy Pál az igazgató, ez vagy az a primadonna, milyen jelentőségű kérdés ez egy virágzó, nagy magyar város életében, hogy azért pártokra szakadni, hírlapi polémiákat folytatni, névszerinti szavazást elrendelni, és még ezután is disputáim érdemes? Bizony, bizony, mondom néktek,majdnem okunk volna — székegyenkezni Önmagunk fölött. Tanódy Márton. Róth Fülöp kárlsbádi czipöraktárát Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. _____ Sz atmár és vidéké legnasryobb czipőraktára.____ FI GIELMEITETÉSII! A* előrehaladt téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk gyári áron alól ÜT beszerezhetők.