Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-28 / 9. szám
Huszonkettedik évfolyam. 9-ik szám. Szatmár, 1905. február 28. (9( \ + -g* TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Néhány szó a németi határrészen küszöbön álló tagosításhoz. Nem mostani keletű, régi eredetű a tagosítás eszméje, mely a gazdálkodásnál megfizethetlen előnyöket biztosit a földtulajdonos illetve a gazda közönség részére. A földbirtokok széttagoltsága, el- szórtsájja mindig hátrányára volt a O O földtulajdonosoknak, akár maguk művelték földjeiket, akár felében hasznosították, akár haszonbérbe adták azokat. Hiszen nem szorul magyarázatra, hogy a szétszórt birtokokhoz művelés czéljából való hozzájutás, akár a szán tás, akár emberi erővel leendő, munkáltatás véghetetlen mennyiségű időt rabol el a tulajdonosoktól, már pedig az idő pénz. — Miért gazdagodnak a külföldön élők? Azért, inert minden szempillantást úgy használnak fel, hogy az értékes legyen, nem olyan közönyösen, mint mi itt, kik nem tudván megbecsülni az idő értékét, azt hasz- nothajtólag fel sem tudjuk használni. Mi a különbség, ha például 30 köblös föld, a három fordulóba osztott. határban 12 helyen, vagy — ha az egytömegben együtt van ? Az, hogy a tulajdonosa ott lakik, onnét kél, onnét fekszik, cselédje, jószága együtt szeme előtt, van, okszerűen gazdálkod- hatik, mert hiszen minden szemernyi esőlék, termény, marha állomány ott van a saját földjén, ott gyűjti a trágyát és hordja szét annak idején arra a földre, a melyikbe kapás növényt akar vetni. Nem kell félnie mint az ugarrendszeres művelésnél, hogy agyontrágyázza a földjét és akkor a tengeri után a búza, mind dög lesz,, ledől a megszemzés előtt és semmi hasznát nem vesszük. Ilyen és más fel nem sorolható hasznot hajt a tagositott birtokon a gazdálkodás. A munkáltatásnál pedig még szembeötlöbb a megtakarítás. Nem kell a 8—10 kapást földről-földre vezetgetni, hanem maga és családjával dolgozza meg a földműves 10—12 köb- lösnyi földjét, vagy ha a családtagok elégtelenek a munka bevégzésére úgy annyi napszámost fogad az illető, amennyi elég, hogy folytonosan megszakítás nélkül 2—3 nap alatt bevégezze munkáját a nélkül, hogy minden nap a piaczra kellene menni napszámosokért. Most éjfél után 2 órakor szoktunk napszámosok után nézni s midőn azokkal 1—2 órai gyaloglás után a szántóföldre érünk, már az odaérkezéskor a fáradság teljes mértékben mutatkozik rajtok. Hol van még ez időtől az egész napi munka és a nap lemente-után a hazatérés. És kérdés ilyen körülmények között, hogy bírhatja ki a munkát az a napszámos, a ki napról-napra, hétröl-hétre, hónap- ról-hónapra a létfentartás ösztönétől űzetve kell, hogy dolgozzék, sokszor olyan ételen és kenyeren, mely tápláléknak úgyszólván nemis nevezhető. A cselédtartás is könnyebb, mert akkor konventiós cselédet tarthat a gazda, a kinek lakást és a szerződésszerű illetménj't adja, s ott a mezőn, a szabad természet, ölén nem romolhat úgy el a cseléd, nincs ideje a mulatságra, alkalma az ivásra és szívesen dolgozik becsülettel, mert tudja, hogy neki és családjának hajléka van, ez pedig egy cseléd embernek megbecsülhetetlen, ez által le van kötve, mert az á hely a hol lakik második otthonává válik, de a hónapos cseléd nem igy gondolkozik, azt nem köti semmi, ha Péterhez beszegődik havonta 10 koronáért, már a másik hónapban Pálhoz megy, ha az 12 koronát Ígér, nincs lekötve, nem tartja semmi fogva. Hát a gazdasági eszközök használata mennyiben különbözik a tagos birtokon és a szétszórt birtokon ? — Mig az előbbinél fogas és sima hengert, vetőgépet és kaszáló ekét használhat a gazda, az utóbbinál egyiket sem használhatja, mert. utnélkül a mások földjein nem lehet egyik eszközzel sem közeledni, pedig mily megbecsülhetetlen ezen eszközök használása, például a fogas hengeré, ha a föld görös, vagy a sima hengeré, -ha a föld porhanyós és a vető magnak magházat kell elökésziteni, hogy csirába jöhessen, vagy a magvető gép, mely egyenletesen vet és ezáltal a vetőmagban már tisztességes nagy megtakarítást ér el a gazda. Hát a kapáló ekével mily gyorsaságot érünk el a kukoricza kapálás alkalmával, mennyi kézi erőt takarít meg ez által a gazda? — Ezek, s az itt még fel nem sorolható számos előnyök határozottan megkívánják a birtok rendezést. Végre azon téves állítás, hogy a földek felosztásánál csalás és részrehajlás történhetik, csak félrevezetésére szolgál a nagy közönségnek, az teljesen kivan zárva, mert mindenki éber- figyelemmel kisérheti az egész elosztási műveletet kezdetétől végezetéig, mert minden munkálatok megtételéről a földtulajdonosok már jó előre értesítve lesznek és észrevételeiket minden alkalommal megtehetik s azt a bíróságnak s az illető szakközegnek nem csak hogy figyelembe kell vennie, de orvosolni is kell a bajokat., szóval a tagosítás véghezvitelét a mai előrehaladott korban már csak a szűk látókörű és roszindulatu emberek akarják gátolni, a kik nem látnak tovább az orruknál, vagy cnhasznukat nézve irtóznak attól, hogy a jelenlegi állapotok megváltoztassanak, mert akkor nem mehetnek jogtalanul legeltetni senki földjére, sem pedig a más tulajdonát tevő takarmányhoz, vagy egyéb termesztményhez hozzá nem nyúlhatnak. Valljuk meg őszintén, hogy akad akárhány rósz akaratú ember, aki az egy mezőgazda és 6 kerülő által őrzött. három fordulóba levő földeken nem téve ^különbséget az enyém és tied között, magának a törvény által meg nem-engedett utón hasznot keres Ellenben a birtokrendezés után ez ki van zárva. Félre tehát a kislelküséggel, fogadjuk őszinte Örömmel az eszmét s a magunk boldogulására, valamint a közvagyonosodásra irányuló ezer nemes törekvést pártoljuk, azt meleg szeretettel . tárgyalva egymás közt mondjuk ki közakarattal, hogy a mindnyájunk javára egyaránt szolgáló tagosítást. elfogadjuk és igazi örömmel kezdünk annak megvalósitásához, mert csak ezzel mutatjuk meg azt, hogy mi a XX-ik század felvilágosult fiai és gyakorlati gazdák vagyunk s nem akarunk a sötétségben bolyon'gani. Németi gazda. Észrevételek városunk és vi déke gyümölcs termelését illetőleg. Szatmárnémeti és vidéke geográfiai helyzeténél fogva a síkság és hegyes vi dék határzónájában esvén, klimatikus viszonyai, ennek megfelelőleg csapadékban hol nagyon gazdagok, hol nagyon szegények ; a depressió s a légmérséklet és sokszor minden átmenet nélkül csap át egyik végletből a másikba; a tavaszi időszakban pedig, épen a virágzáskor a hőséget hirtelen hideg levegő, szél és vihar váltja fel excentrikus módon, mi a gyümölcskötést meggátolja. Ezenkivül az állati és növényi paraziták egész légiója főleg a városi fülledt levegőjű kertekben — valóságos eldorádói életet élnek, úgy, hogy némely esztendőben ép nem férges gyümölcs alig található. A tavalyi abnormis nyár folytán szerzett tapasztalatok és a jelenleg mutat kozó jelekből Ítélve a gyümölcstermelés nek városunkban és vidékén főleg a következő négy ellenségére számithatunk, melyek ellen szükséges jó előre védekeznünk, ezek: az almamoly, a sárga farkú pillangó, a gyűrűs pillangó s a galagonya pil tangó. Azon gyümölcstermelők kedvéért, kik e tekintetben nem szakértők., ezen ve szélyes ellenségek természetét, kártételük módját s az ellenük való védekezés lehetőségét akarom ez alkalommal a t. szerkesztő engedelmével megismertetni tájé kozás végett. Sokan vannak, kik azt hiszik, hogy a hernyóirtással nem kell sietni, elég azt márczius végén, vagy április folyamán megtenni; így egész nyugodtan bevárják, mig a meleg tavaszi napok bekövetkpz nek s a dolog egészen kényelmes lesz; hisz a rendőri szabályrendelet is márczius végéig- követeli a hernyóirtást. Szerény vélményem szerint azonban ez téves felfogás, minthogy több rovar már korábban megkezdi pusztítását. Sőt részemről czélszerü, sőt indokoltnak tartom már ősszel, vagy legalább télen, főleg februárban megkezdeni a hernyóirtást, mikor a fészkek az ághegyen s a tojás- csomók a törzsön jól látsznak és leszed- hetők, illetve levakarhatók. Mindez törpefákon kézzel, illetőleg kaparó vassal köny- nyen eszközölhető, de magas koronáju fáknál a hernyózó ollót nem nélkülözhetjük, mely hosszú rúdra alkalmazva és erős zsi- neggel ellátva van azon czélból, hogy a fertőzött gályát lemesse. Megjegyzendő, .hogy igen czélszerü és praktikus, ha az olló galyfogóval is el van látva, mert ekként a hernyó» galy nem árkád meg az ágak közt és igy a megzavart hernyóknak nincs idejük a lemetszett galyról elmenekülni. A hernyózás és a fák derekának ta- vasszali megtisztítása, illetőleg levakarása múlhatatlanul szükséges, hogy a kéreg alá bujt kukaczok,- bábok,- és petéktől a gyümölcsfákat megszabadítsuk, melyeknek legveszélyesebb ellenségei nem csak az ághegyén levő fészkekből, hanem a fa kérge és repedéseiből bújnak elő. E munkát ne napszámosra, hanem ahhoz értő emberre bízzuk. Megeshetik azonban, hogy ennek dacára fiatal gyümölcsfánk nem hoz termést, sőt nem is virágzik. Ennek oka lehet: az ágak és gallyak sűrűsége, a fa buja tenyészete a nitrogén tartalmú marhatrágya miatt, amin gyérítéssel, esetleg szuperfosz- fáttal s a törzsének köpülyözésével — a kéreg sekély bemetszésével— segíthetünk, mely u'óbbi eljárás egy felől a termelő- képességet fejleszti, más felől a törzset vastagitja, a nedvkeringést gyorsítja s igy az almafát a ráktól, a körtefát a penészedéstől, a csonthéjasokat pedig a mézga- képződéstöl óvja meg. Az érvágást tavasz- szal az első nedvkeringés idejében — április 2-ik falében kell végezni. Ezek előrebocsátása után lássuk immár azon'allati ellenségeket, melyekkel ez évfolyamán valószínűleg számolnunk kell. Az álmamoly. (Carpocapsa pomoueila.) Kicsiny barna lepke, mely alma virágzáskor — május — júniusban — estende rajzik és barna szine miatt nappal a fatörzs öreg kérgén ülve észre sem vehető. Rajzás után egy moly 2—3 száz tojást tojik az alma, körte — és a közel levő kajszin baraczkfa megkötődött zsenge gyümölcseire, mindenikre egyet — egyet. Ezekből a petékből bújnak ki 8 — lonap múlva a kukacok vagy nyüvek s a gyümölcsbe belé furakodva, annak húsát és magvát eszik, minek fojtán a gyümölcs rothadni kezd és többnyire lehull. A kukac előbb — utóbb az almából kijővén, ha ez a földön volt, apró lábaival lasan- ként fölmászik a termőfára, a fán levőkből pedig szintén kijőve, más ép almába fura- kodik be. Ekként minden kukac több almát is megférgesithet s akkor, 4—5 hét múltán, mikor teljesen kifejlődött, lemegy a fa derekára, vagy valamely drog ág repe- déses kérgére s olt a kéreg alatt gubót sző magának, mélyben bebábozódik ; 8 —10 nap múlva a moly kikéi és megint estende ,-m.~ .. ..Kérjünk határozottan ,. .. AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES ÍZŰ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. Feren°* József ke»erttvizetm
