Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-12 / 37. szám

Huszonkettedik évfolyam. 37-ik szám. Szatmár, 1905. szeptember 12. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. ===== AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: -------­Eg ész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fel évre .... 3 > | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. , SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, . továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : ■:== Morvái János könyvnyomdája EÖtvös*utcza 6-ik sz. alatt. = TEUBFON-SZAM : 73. A Szerkesztő lakása: Eöt vös-uteza 19-ik szám. ===== HIRDETÉSEK-------­o la p kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér.-------- Hirdetések díjjal előre fizetendők. -------­lete alatt Antal Dániel,' Dr. Tanódy Márton, Véréczy Antal, Dr. Kereszt^ szeghy Lajos és Teutelbaum Herman biz. tagokból, tiszti főügyész, gazdasági tanácsos és tűzoltó-parancsnokból, egy bizottságot küldött ki a kérdés . tanul­mányozására; a bizottság tárgyalásai alapjául főügyész és tűzoltó parancsnok egy javaslatot készítettek, melyet jelen­tés kapcsán terjesztettek be, további tárgyalás, végett a városi tanácshoz. E jelentésből kiemeljük a követ­kezőket : „Elvitázhatatlan s bővebb indoko­lást nem igényel, hogy 15 év óta úgy a városi lakosság, tehát az egyes épületek lakói, mint az épületek száma is tete­mesen megnövekedett és igy a sűrűbb népesség és több épület a tűz keletke­zésének esélyeit megnövelte, aminek természetes fülyamánya- a tűzoltóság szaporítása, melynek megvalósítása tűz­védelmünk érdekében elodázhatatlan. Egy másik égető s a közegészség- ügyet közelről érdeklő kérdés a város utcáinak öntözése. Tarthatatlan az a minden lépten-nyomoji panaszra okot szolgáltató, de az egész város területén fentálló állapot, hogy az utcai felvert por miatt az utcára nem lehet menni, az ablakokat még reggel sem lehet ki­nyitni, a lakosság pedig arra van kár­hoztatva, hogy mindig szívni kénytelen az utcák inficiált porát. Tarthatatlan az az állapot is, ami most az utcák seprésével, a szemet el- hordásával fentáll, az utcán fogatok hi­ányában halomra gyűl a trágya, a pia­con az összeseprett, de gyakran ott he­verő szennyes szemétcsomókat a szél felkapja, viszi a trotoirokra, éppen úgy szétterítve, talán még jobban, mintha egyáltalán seperve sem lett volna s be­tölti a vigyázatlanul nyitva hagyott boltokat is.-• Abban a keretben, amelyet most előterjesztünk, a tűzoltóság kérdésével meg lesz oldva a csatornázás és víz­vezeték létesítéséig legalább türhetőleg az utcák tisztántartása is. Áttérve a költségvetésre abban a felfogásban vagyunk, amint ez már más városban is igy van megoldva, hogy a tűzvédelmi költségek helyesebb és igazságosabb alapokon állapíttatnak meg, ha az nem a községi költségve­tésben az állami adók után vettetik ki, hanem megadóztatik az a tárgy, mely a tűzvédelemre rászorul, ha megrova- tik az a személy, ki a megadott mód mellett nem hajlandó személyes szol- gájmánnyal leróni az Önkéntes tűzoltó testület kebelében ä tűzvédelemmel szemben fentálló polgári kötelezettséget. Éppen azért azt javasoljuk, hogy a tűzvédelmi költségek fedezetét tisztán a telkek kerületenkint kivetendő járu­léka és a foglalkozások szerint megál­lapított személyes járandóság képezze úgy, hogy a tűzoltói költségvetés elvá­lasztva a közköltség vetéstől egészen ön­állóan kezeltessék, amivel elérjük, hogy a közköltségvetés 5 százalékkal szállani fog, melylyel szemben a tűzoltó költ­ségvetés kiadási oldala az állami egye­nes adónak 8—9 százalékát fogja ké­pezni, csakhogy igazságosabb kivetéssel; elérjük továbbá azt, hogy a technika fejlődésével tökéletesített tűzoltó-szerek beszerzésére, fogatok kicserélésére lehet egy kis tartalékalapot gyűjteni, mely nélkül azoknak beszerzése egyik-másik évben érzékenyen megterhelné a tűz­oltó- vagy a közköltségvetést.“ A beterjesztett tervezet szerint pe­dig a yárosi tűzoltóság szükségletének fedezésére szolgálnak: a) a város lakosságának személyes járulékai. b) a háztulajdonosok által fizetett járulék. Ä) Telekjárulék. A háztulajdonosok által fizetendő évi tűzoltói járulék a 255/900. kgy. sz. a alkotott építkezési szabályrendelet: ben felosztott kerületek szerint telek után vettetik ki: a) emeletes házak után . . . 20 K b) Az első kerületbe eső föld­szintes házak után fizetendő évenkint . . . . . . 14 K b) A II kerületbe eső földszin-. tes házak után fizetendő . iO K A tűzoltóság szervezése.*) Tizenöt esztendeje, hogy a városi tűzoltóság szerveztetett 5 tűzoltóval, egy tüzfelügyélővel, s azóta ezeknek a fize­tésén történt némi javitás,. de a lét­szám ami már akkor is kevés volt soha nem emeltetett. Nagykárolynak 10 városi tűzoltója van, a nagyobb alföldi városokban 40—50 rendes s fizetéses tűzoltó tel­jesít szolgálatot 15—20 pár lóval s ha ezt nem vesszük is irányadónak, lehe­tetlenség be nem látni, hogy városunk, terjedelmének, lakosai számának 5 tűz­oltó nem megfelelő, nagyobb veszede­lem esetén nem tudja kifejteni az első erőt, mely az elharapódzó tűznek gá­tat vessen. . > önkéntes tűzoltók is vannak váró sunkban, ezek ingadozó száma 30-50-re tehető; de épen azért, mert ezek jó része nem állandó, tűzoltói ismereteik fogyatékos, . közölük valódi segítséget csak kevesen nyújtanak, s természete­sen csak akkor, ha a tűzről értesülést vettek. A tűzoltó-parancsnok régi idő óta próbálgatja a ■ tűzvédelem tekintetében megfelelő erő, viz;'fogatok hiánya mi­att fennálló mizériákon segíteni, míg végre a hatóság polgármester elnök­*) A „Rendőri Lapok“ után közöljük e köz­érdekű cikket, mélyhez jövő számunkban mi is hozzá szólunk. Szerk. TÁR CZ A. őszi estén. Én édes Istenem,-- Csak azon kérlek :: • Ilyen őszi este 1 Hadd haljak én -meg. Ilyen szép, szelíd % őszi alkonyaikor; • _ t A nap felhőtlen Szálljon le, ép’ akkor A nagy pillanatkor. Utolsó sugarát Utolszor nézvén : Példája maradjon A szivem mélyén. Azzal indulják A nagy éjszakának : Hol minden éjre Uj fényözön'árad, Uj virradat támad! S az őszi levelek Lassú hullása, Ringasson egy végső, Nagy látomásba, Egy más tavaszról, Hol örökké élnek: Hulló virágók Kialuvó’ fények, Hervatag rétíietlyéic t Szabolcsiéul Mihály. Balatoni hangulatok. Irta: Dr. FECHTEL JÁNOS. A nagy éjszaki ut fáradalmait kipi­henni pár napra Pesten szállottam meg s azt hittem, hogy a kényelmes Kerepesi- uti garcon lakás hűvös szobái és friss vizű zuhanya-kellemes ellentéte tesz az 5 heti bumlizás, testet és lelket kimerítő fárad­ságának. De alig helyezkedtem el a vyörthi tó partjain nyaraló Fehér Edgár barátom kis otthonában s alig kezdettem berinő meg­elégedéssel ny'ujtózkodni a piros pamlag puhá vánkosain, nagyúri kényelmes magányomból újból útra szólított egy székesfehérvári ‘régi jó pajtásom hívogatva csalogató, vagjrcsalogatva hívogató levele 1 „Jöjj rögtöh ide,' ném bánod még, pöinpás kis társaság áll készen,' hogy veled együtt a Balatont körül hajózza. A holnap esti vonatnál mindnyájan várunk.“ Sajátságos az a vándorlási hajlam, vagy ösztön! ígéretet tettem magamnak, hogy most már két arasznyi utat sem teszek és mégis az első hivószóra hirtelen összecsomagol­tam kis motyómat s siettem jegyet váltani Fehérvárra. Fehérváron, ügy gondoltam, történeti tanulmányokat fogok tenni. Felkeresem régi dickö királyaink mohos sírboltjait s ott kutatóin áz Európa szemét egykor el- vakitott fényes magyar história feledhet- len emlékeit. Feltettem magámban, hogy az ősi koronázási város régi fenségének ragyogó napját lelkemben újra felgyújtom a szerte omló romokon s képzeletemben felépítve az aranyos székesegyház történeti bolt­íveit, visszaálmodom,. a magyar arany­kor hősi nagy időit. De bizony nem igy történt. A baráti társaskör vigalmi zaja és útitervei a szi­ves vendéglátás kedves, időrabló marasz­talásában kutatási szándékomtól köny- nyen eltérítettek s az elsodró barátkozás forgatagában kárpótlásul csak annyit ígér­tem meg magamnak, hogy a célbavett kutatásokat és ásatásokat .majd máskor, nyugodtabk időkben, a mikor a kojalició is engedékenyebb kedvben lesz, tartom meg. A kis társaság Fehérvárról B. Fü­redre kocsin indult el. Regényes, remek párti! Az ut jókora részében árnyas erdő­ben kanyarog s a százados tölgyek ár­nyékában, az énekes madarak felséges dalának elragadó concertjében, a tovasiető gyors patakok csevegésében a költői ké­pek és hangulatok milliói zsongják körül szárnyaló lelkünk gondolatait. Szinte nem is vágytam e kerek és enyhet-nyugtot adó, virágos erdőből a méltóságos Balaton partjaira. Hiszen itt az erdei faunok és tündé­rek kies, sejtelmes suttogással telt tanyá­ján oly könnyen feledjük az élet küzdel­meinek erőfeszítéseit, csalódásait, álarcos bálját s oly könnyen szeretjük meg a magány megnyugtató homályát s csak itt-ott felvert némaságát. Itt nem leselkedik reánk az irigység mindig töltött fegyvere, a vetélkedés ferde, zöld szeme — az üldöző ellenséges szen­vedélyek pusztító viharai, — a rágalom mérges, gyilkos négy élű tőre. Csak édes madárdal, csak titokzatos lombsuttogás, csak zizegő vadvirágok, csak ringó harmat cseppek köszöntik a vigasz­taló félhomályban a lassú léptekkel tova haladó vándort. De hát a remeteség kora lejárt 1 Az erdők barlangjait már csak vad­állatok lakják s a művelődés könyörtelen fejszéje egymás után döntögeti le a szá­zados tölgyeket, meg irtja ki az útban álló csalitot. Menjünk tovább! Estére Füreden voltunk, ebben az ősi kedves, történetes dunántúli dzsentri für­dőben, melynek Anna báljaiban a múlt század Dunántúli deli ifjúsága és bájos hölgyvilága a legnagyobb pompa kifejtésé­vel s a legszélesebb kedvvel vett részt. Zalából, Somogyból, az 5-ik várme­gyéből repültek ide sallangos- paripáju magyar négyeseken a régi magyar urak és asszonyok, urfi fiaikkal és kiasszony leányaikkal. Hej milyen élet is pezsgett akkor Füreden 1 Égy hétig tartott a vigalom, 2 napig a tánc s Csak akkor hallgatott el a bálozó vidám nép hangos vigalma, a mikor a ci­gány kezéből kiesett a sokat nyütt, meg­viselt rossz vonó. Csak hogy mindez régen volt? Ma Kisfaludy szobra is félre vonult az útból s mélázva tekint a letűnt idők mesés ködébe vissza. Ám öt is alig vesszük észre t Más idők, más emberek 1 Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljak a t. vevő közönségnek mint a " Közvetlen A Pamtimia legolcsóbb bevásárlási forrást. == = ggá.lloHg. mellett i Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. MEOÉBKEZTEKÜ! az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.

Next

/
Thumbnails
Contents