Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-05 / 36. szám
Huszonkettedik évfolyam. 36-ik szám. Szatmár, 1905. szeptember 5, TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP: Egy fontos kongresszusról. Az 1903. év április havában Brémában tartott nemzetközi alkoholizmus elleni IX. kongresszus elhatározta, hogy a nemzetközi - X. kongresszus 1905 évben Budapesten fog ülésezni. A szervező bizottság megállapította, hogy a kongresszust szeptember 11 -tői 16-ig bezárólag tartja meg. Az alkoholizmus elleni ezen nemzetközi kongresszus ezúttal oly országban fogja tárgyalásait tartani, amelyben eddigelé az alkoholizmus veszedelmének elhárítására úgy szólván semmi sem történt. Az a csekély társadalmi mozgalom, mely a bécsi hasonló tárgyú kongresszus hatása folytán hazánkban megindult, még alig mutat fel valamelyes eredményt s küzd a kezdet nehézségeivel. Pedig az alkoholizmus kérdése immár régen kinőtt azon szűk keretből, melyben az ellene való védekezés kezdetén mozgott és nagyfon- tosságu társadalmi kérdéssé fejlődött. Köztudomású, hogy az alkoholizmus minden társadalmi osztálynak végzetes csapása és sújt szegényt, gazdagot, műveltet, műveletlent egyaránt. Nem is egyesekhez, se nem egyes osztályokhoz, hanem mindenkihez, osztálykülönbség nélkül intézi hivó szózatát a kongresszus szervező és végrehajtó bizottsága, vegyen részt a kongresszusban, igyekezzék a fontos kérdést minél alaposabban megismerni, s vele együtt arra törekedni, hogy az emberiség ezen pusztító járványát közös erővel leküzdhessük. Társadalmi betegségtől csak öntudatos társadalmi küzdelem válthat meg bennünket. Ezen kongresszus nem egy irány szolgálatában áll. Működésükben egyesül minden törekvés, mely az alkoholizmus leküzdését célozza, akár a mértékletesség, akár a teljes abstinentia' utján Tárgyalásai nem őlelik föl az alkoholizmus összes kérdéseit; az anyag immár oly nagy, hogy lehetetlen minden részletre egy- kongresszus keretén belül kiterjeszkedni. A brémai kongresszus fényesen bevált mintájára itt is csak a főbb pontokat, a leginkább aktuális tárgyakat szemelték ki megvitatás céljából, melyekben képviselve van a kérdés szociális, paedagogiai, hygienikus, jogi és orvostudományi része, s igy minden résztvevő megtalálhatja az Őt leginkább érdeklő fejezeteket. A kongresszus ijánt az egész kontinens művelt társadalma érdeklődik, mert ma már az orvosi tudomány meggyőző érvekkel bizonyítgatja, hogy az emberiség legalatomossabb ellensége ellen, az alkohol ellen síkra kell szál- lanunk. A szeszes italokkal való élés, megbénítja, megfojtja az ideg sejteket, az okos embert butává, a becsületest becstelenné teszi, előidézi az idegeknek, az agynak, a léleknek és elmének sujos, legnagyobb részt gyógyíthatatlan betegségeit. És ezzel pusztításainak borzasztó sorozatát nem fejezi be, megtámadja a szervezet legfontosabb sejtjeit s az utódok ebben lelik testi és lelki nyomorúságainak forrását. Emiatt lett az emberiség legkegyetlenebb ellenségévé, mert itt nem az egyén, hanem az egész faj állandó, biztos romlásáról és elfajulásáról van szó. A kórházak és bonctermek statisztikai s az orvosi gyakorlat tapasztalataiból tudjuk, hogy az alkoholizmussal csak egyetlen egy betegség a tuberkulózis veheti fel a versenyt. S az emberiség e két öldöklő csapása között, szoros összefüggés is bizonyult be, mert az alkohollal mérgezett szervezet jóval csekélyebb ellentállást ké pes kifejteni a tüdővész és egyébb fertőző betegségek csiráival szemben. Hülyék, elmegyengék, nyavalya- törősek, vízfejűek, törpék túlnyomó nagyszámban alkoholista szülőktől származnak. Az igazságszolgáltatás még más elrettentő képét mutatja az alkoholnak. A bűntényeknek átlagvéve 42 százalékben kimutatható az alkohol végzetes szereplése, amint a szerencsétlen házas élet, az elválások, az öngyilkosságok egyrésze is alkohol rovására Írandó. Látni való, hogy a kongresszus az érdeklődést méltán megérdemli, ha tekintetbe vesszük, hogy a kongresszuson meg fogják állapítani, mint kell felvenni a célra vezető küzdelmet a nép körében, társadalmi és állami jó akaratú pártolása mellett. Hogy az alkohol ellen Magyarországon is legnagyobb küzdelmet kell vennünk, a következő számok is e mellett szólanak. Lássuk csak: Mondjuk, hogy Magyarországon átlag minden munkás legalább évi 500 korona jövedelmet szerez. Mondjuk azt, hogy a munkás osztály 18 százalékát alkoholra adja, akkor is hatszor többet ád ki alkoholra, mint gazdasági felemelésére, huszonötször többet költ italra, mint politikai emancipációjára s közvetlen kulturális előrehaladására. Kanada, Norvég és Finn ország, a melyek az abstinentiáért a szociális harcot oly lankadatlan erélylyel vették fel, küzdelmüket diadallal fejezték be, mert azóta ezen országok gazdagodnak s gyarapodnak. Magyarországra is ráférne nagyon a gyarapodás. TAUCZA. A székeiység társasélete. A székeiység mai társadalmi állapota általában egyezik a magyar társadalmi élettel, de vannak külcn sajátságai is. A székely nép általában szorgalmas és takarékos. Az ősi földhöz szivósan ragaszkodik, ezért oly eldarabolt a földbirtoka is. Életmódja egyszerű, s ezért mégis su- lyqs körülmények között is képes anyagilag gytttapodni. Kisebb vállalatokban van üzleti szelleme s apróbb dolgokban okosan kiiudja számitani hasznát. Viszont kockázatos vállalatokba semmi szin alatt sem bocsátkozik. A székely hazaszeretetének igaz alapja a haza földje, a melyhez egész a végletekig ragaszkodik. E ragaszkodásából származik szegénysége, de legfőbb erénye is. Hogy csekély birtokán s nem épen termékeny földjén kezdetleges gazdasági rendszere mellett megtud élni, azt részben a székely nő ügyességének és munkaszeretetének köszönheti. A székely asszony követi férjét a mezőre s együtt dolgozik vele kora tavasztól késő őszig minden gazdasági munkát. Családi élete általában bensőséges és tiszta. A családapa háza- népét „cselédeimnek“ mondja, rendesen nevökön szólítja és tegezi. A nő a férjét „uram“-nak nevezi'és „kijed“-nek (kegyelmed) szólítja. Az ifjabbak az idősebbeket mindig „kijed“-nek szólítják, s még testvérek közt is magázza az ifjabb az idősebbet. A gyermek szüléit „apám uram“-nak vagy „éd’s (édes) apám“-nak „ányámasz- szony“-nak éd’s (édes) anyám“-nak mondja. Tisztelő megszólalása „bátyám uram,“ „néném asszony,“ melyhez gyakran az „ő kijemé“-t is hozzá teszik. így tisztelik az apát is : „apám uram ő -kijeme.“ Az egymásnak nyújtani szokott kölcsönös segítség vonzó színezetet ád a székely népéletnek. Egyik szép példája ennek a kaláka. Ez abban áll, hogy az egy utca, — vagy az egész falubeliek valamely sürgős munka esetén segítségre meghivatnak. Minthogy ez kölcsönbe megy, senki sem szokta kivonni magát ulóla. A gazda munka közben csak ^kenyérrel és pálinkával kínálja meg á kalákásokat, de a munkát nagy lakoma és rendszerint tánc követi. Az arató kalákát zeneszó élénkiti. Szép jelenség egymás sorsa iránti érdeklődésnek a radina vagy paszita is, ami abból áll, hogy a gyermekágyból üdülő asszonynak ismerősei annyi jóféle ételt hordanak össze, hogy lakodalmi ebéd is kitelnék belőlük. Lakomával ünnepelik a keresztelést is. A keresztszülők egymást egész életökön át kölcsönösen komám uramnak és komám asszonynak szólítják a megkülönböztetett szeretet és barátság jeléül. Meglett korúak temetése után lakomát, úgy nevezett torozást szoktak tartani. Lakoma közben soha sem hiányzik a pohárköszöntés. A köszöntésnek, ha alkalmi tárgya nincs, legközönségesebb alakja ez: „Adjon Isten erőt, egészséget s békességet 1“ A székely fiatalságnak legkedvesebb időtöltése a vasárnapi tánc és téli estéken a fonó vagy guzsalyos. A székely humor oly áradattal, az élcelő kedv oly szikrázva sehol sem nyilatkozik, mint ilyen helyeken. Az ifjúság szórakozásához tartozik a húsvéti öntözés is. Husvét-hétfő reggelén fiuk, legények rózsavízzel szokták megöntözni a leányokat, kik ezt piros tojással viszonozzák. Előfordul azonban az öntözésnek, régi, kissé erősebb formája is, hogy a legények a leányokat a kúthoz viszik és ott bőrig áztatják. „Hadd legyenek frissek, egészségesek!“ A serdülő ifjúság nyári mulatsága vasárnaponkéut a ciszefutás, labdázás, kótyázás, hintázás, lipinkázás, karikadobás, ördögkerék, „künn a bárány, ben a farkas.“ Legérdekesebb és legszebb társas Ünnepe a székelynek a lakodalom. Szereplői a vőlegényen, mennyasszonyon s az örömszüléken kívül a násznagy, násznagyasszony, a vőfély és a nyoszolyó leányok. Több mozzanatai: a kikérés, a jegyváltás, az esküvő, a lakodalmas menet (melyben a hozományt zeneszó mellett négy-ökrös szekér viszi,) a kontyozás, a lakoma, tánc és pár nap múlva az uj asszonynál" a házlátás (első látogatás,) Külső megjelenése a székelynek általában szerény, noha főként az aranyosszéki és háromszéki székely külsején első tekintetre is meglátszik a férfias önérzet. A csíkiak s általában a hegyesebb vidékeken lakók szőkék és szállasabbak. A többiek barnábbak és középtermetüek. Csontrendszerök ép és jól kifejlett. Inkább soványak. Kövérebb termetű csak ritkán fordul elő köztük. Ugyan ez mondható a munkában edzett nőkről is, kik közül kiválóan szépek Udvarhelymegyében a Nyikó mentén találhatók. A székelynek szellemi és erkölcsi világa is egyezik külsejével. Bátor, eszes I és gyors fölfogásu, sőt furfangos is, ki 1 könnyebben szed rá másokat, mint a hogy magát rászedetni engedi. Nem ok nélkül tartják, hogy a székelynek két esze van. ö maga mondja, hogy: „Egyik eszemmel azt gondŐtam, hogy émegyek, a másikvá mégis azt gondÖtam, nem megyek.“ Szeret kitérően, föltételesen, kétértelműen, sőt rejtvényszerüen válaszolni : „Honnan jön atyafi?“ — Hazulról. „Itthon van-e a tiszteletes ur ?* — Tegnap itthon láttam. — Nagyon szeret okoskodni, sőt porié- kedni is. Általában a becsületre sokat adó, tisziességtudó, rendszereid, józan és vallásos nép, A veszekedést és verekedést nem keresi, de ha megsértik, sérelmét nem hagyja megtorlás nélkül. Ez erkölcsi tulajdonságai mellett romlatlan életereje és szaporasága teszi e népet a magyar nemzet egyik legbecsesebb alkotórészévé. Az erdélyrészi magyar nyelvszigetek és a városok magyarsága a százados viszontagságok között bizonyára nem tarthatta volna fönn magát, ha az erőstömegü székelységre nem támaszkodhatott volna s ha a Székely földről folyton tartó kitelepülés nem erősítette volna értelmiségi, iparos, sőt gazdálkodó rétegeit is. Életerejét nyelvének épségben való megtartása is igazolja. Nem mutatható ki a Székelyföld egyetlen pontján sem, hogy ott a magyar nyelvhatár összébb húzódott volna. Ellenkezően, ő olvasztotta be közéje, vagy földjének széleire letelepedett idegen kisebbséget, sőt egyes helyeken, mint például Brassóban, többé kevésbbé hóditólag lépett föl. Rőth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát Közvetlen a Pannónia I -- szálloda mellett! ajánljuk a t. vető közönségnek legolcsóbb bevásárlási ÜHrást Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. figyelmeztetés!!! Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő színes nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők.
