Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-05 / 36. szám

VilágkUzdelem a tlidővész ellen. — Irta: Korányi Frigyet. — Korányi Frigyes a hazai tüdővész elleni küzdelem apostola a „József kir. herceg Szanatórium Egyesület“ közgyű­lésén tartott beszédéből közöljük a követ­kezőket. Az 1901. évben Londonban tartott nemzetközi tuberkulozis-kongresszuson Eu­rópa statisztikai adatokkal rendelkező ál­lamainak hivatalos közléséből az tűnik ki, hogy Európának 396 millióra tehető la­kosságából tüdővészben minden egyes év­ben átlagosan 1.100.00 embernél több hal meg. Ismerve lévén az áldozatul esett tü­dővészesek betegségének átlagos lefolyási ideje, ebből hozzávető számítást lehet venni az ugyanegy időben létező betegek szá- mára is. Ezen számításból azt lehet kö­vetkeztetni, hogy Európában a tüdővész­ben szenvedő betegeknek száma állandóan 7 millió körül forog. (A londoni kongres- sus idejétől fogva tett tapasztalatok és számítások ezzel a következtetéssel telje­sen összhangzásban állanak.) De a tüdővésznek ezen pusztító ha­tása nem egyformán oszlik el Európa kü- lömbözö államaira. Legnagyobb az Euró­pában 106 millió lakost számitó óriási Oroszbirodalomban, ahol minden egy millió lakosból átlag 3986 és igy összesen 4oo,ooo- nél többen halnak meg évenkint tüdövész- ben. Közvetlenül Oroszország után jön Ausztria 3625 és Magyarország 3483 tu­berkulózis halálesettel minden millió lakos után. Legkisebb Angliában, ahol egy mii lió lakosból átlagosan 1358 esik áldoza­tul, utána a Németbirodalomban, ahol az áldozatok száma mtnden millió után már 2245. Ezen egy bepillantás világosságba he­lyezi azon tudat magasztos voltát, amelyre velünk budapesti egyesülettel együtt a Jó­zsef kir. herceg Szanatórium Egyesület vállalkozott. Magyarország lakosságának feltűnően lassú növekedése már orvosi pályám első kezdetén lekötötte figyelmemet. A külföldön bámulatot gerjesztő mé­retekben fejlődött tovább a tüdővész el­leni küzdelem. A mozgalom világmozgalom lett. Meg­indult a Balkán félszigeten is, testet kez­dett ölteni az európai Törökországban; virágzott az amerikai Egyesült Államok­ban, amelynek területén az utolsó nyolc év alatt 141 szanatórium lett felállítva. Es ezen hóditó ut egyre terjed tovább nem­csak területi tekintetben, hanem a szana­tóriumok felállításán túl létrehozta a ki­egészítő jótékonysági intézmények egy egész csoportját. Létrejöttek azon felnőtt szegény betegek számára, akik szanatóriumi ápolásban részesülhetnek a dispensatoriu- mok és poliklinikák, amelyekben bármely időben megjelenhetnek vizsgálatra mind­azok, akik tüdőgümőkór gyanúja alatt ál­lanak .és részesülnek oktatásban maguk és családjuk védelmére nézve, gyógyulásuk előmozdítására gyógyszerekben és a dis- pensatorium megbízottjának időnkénti lá­togatásában az erkölcsi, értelmi, és ahol szükséges, anyagi támogatás végett. Meg­alakultak a földmivelési és kertészeti ko­lóniák, olyan szanatóriumból üdülten ki­kerültek számára, akiknek egészsége még nem eléggé ellenálló arra, hogy az ipari, gyári és egyéb nehéz munkákat megbirja. Megalakultak a különböző telepek, a tu- berkulotikus gyermekek elhelyezésére. — Franciaország ilynemű intézeteiben már az 1903. évben 4000 gyermeknek volt helye és ezenfelül 3000 gyermek küldetett nya­raló kolóniákba. Jelentékeny közreműködést fejtett ki a tüdővész elleni küzdelem terén a német országi vöröskereszt-egylet, amely maga egy önálló tüdővész-szanatóriumot állított fel, a többi népszanatóriumoknak segítsé­get nyújt az által, hogy a viszonyok és lehetőség szerint ápolónőket és gazdasági személyzetet bocsát rendelkezésükre. A tüdövész elleni küzdelem egyik leghathatósabb előmozdítójaként működtek mindenütt a hölgyek, és azoknak külön­böző egyesülései, amelyek a tüdövész gyó gyitására és a betegek gyógyulásának ál­landósítására is kimagasló befolyást gya­koroltak. (A német vöröskereszt-egylet hölgy tagjai külön pénzgyüjtéseket szer­veztek a végett, hogy a gyűjtött összege­ket az egyesület utján olyan betegek se­gélyezésére fordítsák a birodalomban, akik betegségük elején elegendő pénzeszköz SZATMÁR ÉS VIDÉKE. hiánya miatt szanatóriumokba nem jut­hatnak.) A külföldi női egyesületek, kü­lönösen Angol- és Németországban egyik fontos feladatukká tették, hogy* azon csa­ládokat, amelyekben tüdőbetegek vannak, úgy, amint azt jótékony egyesületek tag­jai is teszik, lakóhelyeiken meglátogassák és a hol a lakás, ruházkodás, táplálkozásra nézve hiányokat találnak, azoknak elhárí­tására módot nyújtsanak, tanácsadást a • lehetőség szerint, támogatást, ahol szüksé-' I ges segélyezés által — a viszonyok sze­rint orvosok, jótékony egyesületek, szana­tóriumok közrehajlásának igénybe vételé­vel is. A nőegyesület tagjainak egy nagy horderejű feladata továbbá ott, ahol laká­sokban tüdőbetegeket találnak, a fertőzés átvitelét más családtagokra megakadá­lyozni, azon egyszerű eljárásra való figyel­meztetés és oktatás által, amelylyel való ismeretlenség a szegény nép körében annyi szerencsétlenségnek forrását képezi. A sza­natóriumban levő családfő, honmaradt hozzátartozóit anyagilag gyámolitják. A szanatóriumból kikerülő üdülőknek pedig egészségi állapotukhoz mért foglalkozást szereznek. Ezen sokoldalú, de egy célra össz­pontosított intézkedések régibb időtől meg­kezdett felhasználásának köszöni Angol­hon is, hogy még a XIX. század közepén 4o millió lakos mellett a tüdővész hálán dóság meghaladta évenként a 160 ezret, addig a lefolyt utolsó évtizedben dacára a népesedési emelkedésnek, 42 milliót meg­haladó lakos mellett átlagosan már csak 54,3oo-at ért el, vagyis évenként i5—20,000- rel kevesebbet, mint a mennyit Magyar- országban nem egészen 20 millió lakos mellett a tüdövész állal okozott veszteség kiteszen. És hogy ezen pezsgő életű mozga­lom kifejlődött, zavartalanul működik és működésének összhangzatos célszerűsége ál­tal ilyen nagy horderejű eredményeket hozott létre, bámulatosan rövid idő alatt, azt a mai megkönnyitett közlekedési vi­szonyok, az eszméknek a sajtó által köz- vetitett gyors terjedése és a XIX. század­ban felvirágzott humanitárius szellem mel­lett létrehozták azok a központosító szö­vetkezések, amelyek a cselekvést minde­nütt összhangzóvá, a társulás által erélye sebbé és ez által gazdagon termékenynyé tették. Ennek folytán elr.ö sorban minden egyes országban központi bizottság lett felállítva. Idegen nagy nemzetiségek közé he­lyezkedett rokontalan faj vagyunk, szám­ban kevesen. Még nem sok idő múlt el azóta, hogy Magyarország egészséges és békés fejlődésének apostola, gróf Széchényi István azt mondotta ki, hogy az apagyil- kosnak is megkellene kegyelmezni ha ma­gyar, mert kevesen vagyunk. És még kö­zelebb vagyunk az időszakhoz, amidőn az idegen földön megtelepült csángók vissza­telepítésére Magyarország jelentékeny erő­feszítéseket tett. Előttünk most ez a fel­adat áll, hogy itt köztünk élő hazánkfiait mentsük meg a megsemmisüléstől. A fel­adatok és áldozatok, amelyek árán az el­érhető kétségtelenül nagyok, de az úttö­rők és nálunknál kevésbbé sulytott nem­zeteknek feladata sem volt könnyebb és mi az ő sikereiken tanulhatunk. Apróságok. Benépesült a város, vége a vakáció­nak. Csoportostul vonul a tanulósereg az iskolákba. — Halljátok I — hangzik egy ilyen csoportban — ez az iskolai év félelmesnek Ígérkezik. Péntekkel kezdődik, meglássá­tok, hogy rosszul fog végződni 1 * Szerencsésen túlestem én is a beirat­kozáson; fiaim, lányaim elhelyeztem a megfelelő osztályokban. A könyveket is megvettem, sőt a zenedében is elintéztem a dolgukat. Hanem mire vége lett, nagyon savanyu arcot vághattam, mert a kivel csak találkoztam, mind azt kérdezte tőlem, hogy mi bajom. De nem is csoda, mikor olyan sok pénzbe kerül mostanság az a tudományi * Eljárásom közben egy kis eszmecse­rém volt egy tanügyi férfiúval. — Csak azt nem értem — mondom én — mi oka lehet annak, hogy a mikor évről-évre szaporodnak a könyvek és a tárgyak, az ifjúság mindig kevesebb szel lemi kincset sajátit el. — Hja, kérem, itt is áll az a köz­mondás, hogy a ki sokat markol, keveset szőrit. * — Gyerekek ! — magyarázza Bögre ur a kaszinóban — nem lehet az életet úgy berendezni, hogy az ember a munkát véglegesen elkerülje. Én azt hittem, hogy nekem sikerül, de most, hogy a fogaim elgyengültek és az evés igen nagy mun­kámba kerül, rájöttem, hogy minden em­berre nézve elkövetkezik a korszak, a mi­kor dolgoznia kell. * — Boldog emberek maguk — mondta Csizmadia Sándor a koalícióra célozva — ha egyéb kívánságuk nincsen, mint a ma­gyar kommandó. Dehát csakugyan egyébre nincs szüksége a magyarnak, mint hogy ezután azt a 76 szót magyarul és ne né­metül mondják?! — Tudja a kő — dörmögte rá egy atyafi — de ha Kossuth azt mondja, mind­nyájunknak utána kell mondani. * A jóléti bizottság tehát nálunk is megalakult, A tanács nagy ravaszul for­dított egyet a dolgon, imigyen gondol­kozván: Mit tartsam én folytonosan a há­tam, hogy a nagyságos ur azon szerezzen magának babérokat. Legyünk hazafiak mi is, ha ö ezután á-t mond, mi a magas c-ig meg nem állunk, —* azért most már mi indítványozzuk a bizottság megala­kítását 1 Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Félmillió. Micsoda rette­netes szám. ötszázezer ember jár- kel a mi hazánkban a biztos ha­lállal ; állandó veszedelmére a többieknek. És a félmillió tüdő­betegből, mert hiszen ezekről van szó, a legtöbbet meglehetne men­teni, ha idejében gyógyitóházban ápolhatnánk, gyógyíthatnánk. A József kir. herceg szanatórium egye­sület ligába hívja a jobbakat. Évi négy vagy két koronát kellene tagdíjként fizetni. Minden tag ingyen kapja a Szanatóriumi Lapo­kat, melyben minden adományt nyugtáznak. Ne olvassuk el kö­zönynyel e sorokat; segítsük az egyesület ügyét. Lehetetlenségnek tartjuk, hogy ne akadjon minden helyen egy-két urhölgy, aki tago­kat gyűjtene. — Taggyüjtő-ivekkel készséggel szolgál a József kir. Sza­natórium Egyesület. Királyi bérház, Budapest. — Rendkívüli közgyűlés lesz e hó 11-én délután háromnegyed 3 órakor a városháza nagytermében, u melynek tárgya n tiezaujluki Rákóczy-emlékműhöz szükséges földterület megvételére vonatkozó szerződés elfogadása. — Rákóczy-szobor. ‘ A nagy szé- cséuyi takarékpénztár azon eszmét pendítette meg, hogy az ország pénzintézetei álljanak össze és Nagy-Szécsényben állítsanak szob­rot Rákóczy Ferencznek. E végből felhívást küldött az ország mintegy 1700 pénzintéze­téhez, felhiván őket uz adakozásra. A szat­mári termény és hitelbank e felhívás foly­tán 100 K-át irt alá a szoborra. — Országos mozgalom. Mindenki érdeklődéssel néz szeptember 15 elé. Ekkor nyílik meg uz oszággyülés s vele együtt megmozdul a nemzet is. Mint már említet­tük a szociálisták nagy tüntetést rendeznek e nupon Budapesten. Ezrek és ezrek vo­nulnak fel ekkor az országbáz elé s köve­telni fogják az általános választói jogot. A tüntetés rendezői kijelentették, hogy tervük­től el nem állanak, sőt uz ellentüntetéstől sem félnek. — A budapesti nyomdászok (szedők) 2000—2500-un csütörtök este nagy gyűlést tartottak s ez alkalommal határo­zati javaslatot fogadtak el, amely szerint szeptember 15-én beszüntetik a munkát, fel- , vonulnak a parlament elé, s azonkívül min- 1 den más a választói jogért folyó tüntetés- ! 1 ben is részt vesznek. Az általános választói ■ jog érdekében alakult ligába pedig már ed­dig is több mint 10.000 ember iratkozott be az ország előkelőségeiből és megmozdult uz ügy érdekében az egyetemi fiatalság is. A vidék óriási része vulósággal forrong az eszméért. Itt emlitjük meg, hogy a szociá­listák az általános választói jogért az ági táció érdekes fajtáját kezdték meg. Ugyanis a budapesti nagy bérkaszárnyákbuu házi gyűléseket turtanuk, umelyeken csupán az illető ház lakói vehetnek részt. Mintegy 100 bérkaszárnyában minden egyes helyen 100—200—300 ember előtt tartottak már ilyen gyűlést nagy sikerrel s a lakók vala­mennyien csatlakoztak u választói jogért ineginditott mozgalomhoz. A választói jog érdekében tehát megmozdult az egész ország s azt napirendről többé levenni nem lehet. — A zeneiskolából. A Dalegyesü­let Zeneiskolájának igazgutóválusztmánya augusztus 30-án tartotta uz uj tanévben első ülését, melyen jelen voltak: dr. Vajay Imre elnök, dr. Fechtel János alelnök, Sándor Vencel titkár, Márton Lázár pénztárnok, Markos Imre ellenőr, Pataki Lajos igazgató és dr. Tánódi Márton városi kiküldött. I. Elnök rövid s meleg szavakban üdvözölvén a teljes számban megjelent igazgatósági tagokat, kérte őket ez évi működésükben is a tavalyi buzgóságru. Egyúttal figyelmébe ajánlotta az igazgatónak, hu méltánylást ér­demlő egyes esetekben a tandíj fizetésre havi haladékot enged, nyomatékosan figyelmez­tesse a szülőket és gyámokat, hogy a fél­évi tandijat még akkor is tartoznak meg­fizetni, ba gyermekeik vagy gyámoltjaik időközben az iskolából kilépnének, mert a rendtartás értelmében a tandíjak félévenkint előre fizetendők s az intézet károsodást, ki­vált kedvezménynyujtás esetén, egyáltalán nem szenvedhet. II. A tandíjmentesség iránti kérvényeket a választmány később fogja tárgyalni, mikor a hasonló kérvények mind beérkeznek. Hl. Két tanár a fizetését fikszi- rozni kérvén, ezen tárgyban a választmány a nyugdíj intézmény felállításával egyidejű­leg fog határozni. ÍV. Elrendelte a választ­mány az évi költségvetésnek u városi ta­nácshoz leendő beterjesztését. V. Tudomásul vette végül dr. Tanódi Márton azon jelen­tését, hogy a város képviseletére a tanács ez évre is őt küldte ki. — Művészeti hír. A helybeli Dal- egyesület, egy tértőleg a Szatinármegyéi gazdisági egyesülettel, felerészben a gazda­sági kiállítás javára, szeptember 23-án, szom­baton este 8 órakor, a. városi színházban, nagyszabású dúl- és zeneeatély t rendez.-* Ez' u nap azért van közösen igy választva, mért a következő napon tartu-ud» lóverseny már unnak estéjére egybe hozza a vármegyéből városunkba a gazdasági -egyesület tekinté­lyes és nagyszámú tagjait. Maga a tnűsoro- zat igen fényesnek és érdekesnek Ígérkezik. Három dalszámra már megnyerte a dal- egyesületi elnökség Kram mer Terézt, az operaház elsőrangú csillagát. A dalegyesü­let két számot fog előadni. Az egyik Erkel­nek „Elvennélek én, csak adnának“ kezdetű dal füzére, melyet nyolc hölgy ugyanannyi cimbalmon kisér. A másik gróf Zichy Géza „Nemo kapitány“ cimü uj oj>erájából a Rá­kóczi- kurdul, melyhez u zenekiséretet rétháti Kövér Dezső, honvéd zenekarunk uj kar- inesterje Írja, aki színpadról közönségünknek először ez alkulommal mutatkozik be. Ugyan­csak bemutató lesz az u dialóg is, melyet színtársulatunk egy elsőrendű női és férfi­tagja ad elő. A műsort helybeli erők he­gedű- és zongorajátékkal tarkázzák. Tekin­tettel a rendezési nagy költségekre, a hely­árak mérsékelten emelve lesznek. A dal- egyesület működő és pártoló tagjai elővételi és árkedvezményben részesülnek. — Kir. k&th. főgimnáziumba az 1905/6. évre beiratkozott tanulók: I. oszt. 136 tanuló, II. oszt. 96 tanuló, III. oszt. 75 tanuló, IV. oszt. 64 tanuló, V. oszt. 54 tanuló, VI. oszt. 48 tanuló, VII. oszt: 39 tanuló, VIII. oszt. 40 tanuló, összesen ‘552 tanuló. Az I. osztályba a törvény ér­telmében több tanuló nem volt felvehető, aminek következtében 8—10 jelentkező ta­nuló még kimaradt, még pedig többnyire helybeli szülők gyermekei. A szülők nem tudnak vagy nem akarnak hozzászokni ah­hoz az újabb eljáráshoz, hogy gyermekeiket már az előző isk. év végével is be lehet íratni a következő évre, sőt a jelen évre megszabott beiratási napot is elmulasztották s igy fiaik kimaradásáért teljesen őket ter­heli a felelősség. I®" Folytatás a mellékleten. A t. szülők és tanuló ifjúság szives figyelmébe!!! Használt iskolakönyvek, atlaszok-szótárak, segédkönyvek bekötve félárban I_jŐT7"“3T könyvkereskedésében kaphatók. Csakis az iskola-igazgatóságok által meghatá- rozott tankönyveket és rajzeszközöket tartok.

Next

/
Thumbnails
Contents