Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-06 / 23. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

Az önálló vámterület kérdése.

Nézzünk szembe ezzel a kérdéssel.

A czim kérdése nem politikai kérdés. Beszélhet róla politikus és nem politikus. Foglalkozhat véle politikai és nem politikai lap. Ez inkább szociális kérdés. Ha valaki a földabroszt a kezébe veszi, amelyen Magyarország és Ausztria rajzát látja, vak legyen, aki észre nem veszi, hogy milyen másféle színekkel van festve a két ország. Magyarországnak majdnem az egész közepe a síkság, a bő termőföldek színét viseli, és a hegyeket, a búzát ugyan nem adó sziklaóriásokat a természet az ország határszéleire, meg Erdély- országba rendelte. Ha átpillantunk Ausztriába — ott azt látjuk, hogy a földmivelésre kevesebb a tér.

Ebből hát azt az okoskodást vonhatjuk le magunknak, hogy .Magyar- országot már a teremtő is úgy alkotta, hogy földmivelést, gazdaságot, állat- tenyésztést könnyebben és jobban űzhet, mint a szomszéd; viszont a szomszédnak hegyeiből, erdeiből, zugó vad j patakjaiból több kő, vas, fa, hajtóerő kerül elő, ő meg könnyebb szerével csinálhat ipart, gyárakat, vagyis a magyar földmives .és az orsztrák kézmi- ves egyaránt többre megy, ha okosan kihasználja azt, amit az Isten adott s az ember nem vehet : a természet ajándékát.

A természetnek ez a kényszerűsége teremtette meg a közös vámterületet.

Ez a szövetség, amelyet Ausztriával az 1867. évben XII. tc.-ben kötöttünk, azon sarkalik, hogy mind a két ország, Magyarország vés Ausztria is szabadon, minden vám lerovása nélkül viheti, hozhatja termékeit és portékáit egyik országból a másikba és egyik országnak sincs jussa ahhoz, hogy a másikat ebben a szándékában akármiféle formában gátolja.

A magyar gazda a búzáját eddig Ausztriában, amely igen sok lisztünket fogyasztja, hiszen neki nem terem, vámszedés nélkül adhatta el, még pedig jó esztendőben olykor 9 forintért Is. Megkaphatta ott érette ezt a pénzt, mert az amerikai gazda, bár ő otthon a búzáját 2 forinttal olcsóbban is adhatná, mégis megtalálná a kalkulusát : de hogy 'Bécsben adhassa el, előbb ki kell neki fizetnie a vámot, a mi ma közel 2 pengő forintot tesz ki minden mázsa után, jövő aratáson pedig, ha addig megkötjük a kontaktust osztrák országgal, 3 pengőnél is több leszen. Már pedig csak ennyivel drágábban adhatja oda a búzáját. - Ámde, hogyha ezt a vámot jövendőre a mi búzánknál is megkellene fizetnünk, akkor inkább veszi azt, amit olcsóbban kap. Éá hogy Ausztria azt ne cselekedné meg, arra bizony kevés kilátásunk van. Nem alaptalanul féltik azért, hogy a magyar gazda búzáját nem fogja tudni eladni. Nemcsak búzáját, hanem mindazt, amit tömegesen termel.

Ez ellen azt lehet mostan vetni,

hogy az ausztriai iparra kivetjük a vámot, akkor érdemes lesz Magyar- országban gyárakat építeni. Sok gyáros be fog vándorolni és sok munkás fog keresetet, találni. A mit tehát eddig kivittünk, megeszik idehaza.

De mikor lesz itt olyan tömege a gyáraknak, amely annyi munkást vándorokat be, akik majd mezőgazdasági termelési fölöslegeinket elfogyasztják. Máról-hónapra alig lehetséges. És nem is lesz. Be fog következni a hét sovány esztendő, sőt a bibliai hét sovány esztendőnél sokkal több.

Mint fogjuk ezt kibírni?

Miként fogja a magyar gazda a hét sovány esztendőt kibírni most, mikor oly szomorú időt élünk, mikor minden vámkonfliktus nélkül egyre sir a gazda, a föld rettenetes ádóságok- kal terhelt.

Tisztán csak gazgazdasági részét libbentve is meg ennek a kérdésnek, — az aggodalmat jogosultnak találjuk, ha még arra nem is gondolunk, hogy ezt a nemzetileg nem konsolidált országot áthatja a munkás internationa- lista törekvésnek és forrongásnak az a tünete, melytől méltán föltehetjük nemzeti törekvéseink elhalványodását.

Becsületes magyar szívvel felelvén tehát a kérdésre, a melyet fölvetettünk, azt felelhetjük: az önálló vámterület a legjobban körülbástyázott kautelákkal is veszedelmet jelent, bizonyos önmegtagadást a magyar mezőgazdának, hogy mely időig tart ez a mezőgazdasági

válság, attól függ, mily kedv fog fellendülni gyárak, ipar létesítésére. Minél rövidebb idő alatt rendezkedünk be ezen a téren: annál kevesebb vér- vesztesége lesz a mostani előnemze- déknek. Mert hogy egy iparilag föllendült országban a jólétnek, a boldogulásnak alkalma felette sok: mindenki előtt bizonyos az, hogy egy pár évtized után közgazdasági helyzetünk más lesz, jobb lesz.

De mi lesz addig? Végre is nekünk a mai nemzedék sorsával kell törődnünk.

A Kölcsey-kör ünnepe.

Áldozó csütörtökön nyitotta meg a szatmári Kölcsey-kör umzeumát és könyvtárát a nyilvánosság számára.

Szerdán d. u. 2 órakor érkeztek meg Budapestről a központ küldöttei, akik megadták a megnyitásnak a hivatalos formáját: Fejérpataky László dr. főfelügyelő és Schönherr Gyula dr. titkár érkeztek ekkor, a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségének képviseletében jöttek, akiket a vonatnál a Kölcsey-kör számos tagja fogadott, élén kölesei Kende Zsig- mond elnökkel. Az érkező vendégeket Fechtel János dr. üdvözölte szives, meleg szavakkal, mire Fejérpataky válaszolt s kijelentette, hogy a legnagyobb örömmel jöttek el Szatmár város kultúrájának fejlesztésére közremunkálni. Az élénk éljenzéssel fogadott beszéd után magán fogatokon behajtattak a vendégek a városba s a délután folyamán a múzeumot és a város egyéb nevezetességeit szemlélték meg.

Csütörtökön délelőtt 11 órakor kezdődött a Kölcsey-kör díszközgyűlése a

TÁRCZA.

Aranykalászok.

—■ Nagy férfiak szép mondásai. —

Megbocsátani és feledni — ebből áll a derék ember bosszúja. Schiller.

*

A genie nem tanul, hanem tud. Hivatás, adomány, talentum vagy hányféleképen hívják ; talán inkább inspiratió. — Némely ember holtig tanulja azt, még sem tudja soha, a másik bele sem néz, mégis megérti. Jókai.

*

Az aggkor több redőt von szellem- körünkre, mint arezunkra. Montaigne.

*

. A mit egy nő meg akar tudni, azt kiveszi sírással, vagy kéréssel, vagy édes

csókkal. Mikszáth.

*

Angyalt, ördögöt megismerni könnyű, embert, férfit, nőt nehéz; ifjú leányt lehetetlen. Jókai.

*

A szerelem megfordított hideglelés: először forró, azután hideg.

Kisfaludy Károly.

*

Kihűl a föld, az ég sötét lesz:

Szerelem szép ábrándja véges.

De szende fényt dérit reája Emlékezetnek holdvilága.

Reviczky Gyula.

*

Tudod-e mi a szerelem? Lemondani mindenről, kisfakitani szivedből emlékeidét, odavetni szivet, dicsőséget, a világot, egy asszonyért. Egy asszonyért minden reményeidet s érezni, hogy az asszony való. Érezni e világ közepette, hol mindenki szenved, hogy boldog vagy ; ismerni a csalfa emberek között egy szivet, mely hü fog maradni, tudni, egy nyugpontot, melyen fáradva megpihenhetsz, ajkakat, melyek érted imádkoznak, szemeket, melyek csak néked nyilnak, egy lányt, melynek Istene vagy, mert boldogitád, egy világot, elkülönözve attól, melyben mások élnek, világot, melyben más életet élsz, más öröifiöket éldelsz, más reményekben gyönyörködöl, s melyet karjaiddal átkulcsolhatsz, mert kedvesed leszáll előtted:

ez a szerelem. Eötvös.

*

Politikában nem a rokonszenv, hanem a becsületes érdek a legfő irányadó.

Deák.

*

Politikai pártok hasonlítanak a mágneshez; van egy oldaluk, mely vonz, és 'egy,. mely eltaszit. Gr. Andrássy Gyula. *

Ha az ember fiatal, ' olyan nagynak látja a világot; azt hiszi, hogy az mind tele van az ő barátaival, szeretőivel, alázatos szolgáival, a kiknek mind nincsen elöbbvaló dolguk, mint az ő lába számára egyengetni az utat, őt magasztalni, karjaikon hordozni, szerelmeikkel boldogítani és fejük fölé emelni.

Lassanként aztán mind összébb szorul a világ. Mindennap egy leczkét veszünk, mig utoljára megtanuljuk, hogy az egész világ az otthon négy fala, s a mi

benne egyedül a mienk, az a nő, az anya

és a gyermek. Jókai.

*

Csendben s tiszta szándékkal véghez Vitt jótétemények holtak, kik a sírban élnek, virágok, melyek a zivatart kiállják, csillagok, melyek soha le nem tűnnek.

, Talmud.

Sem kőtorony, sem rézből vert falak S szűk légü börtön, sem kemény bilincs A szellem erejét meg nem köthetik.

4 Shakespeara.

Pünkösdi rózsám, szép virágom, Hervadva tűnő ifjúságom 1 Csodálva s busán nézlek én; . Pompára oly hamar fakadtál,

Hogy azt az üdvöt, amit adtál,

A mig volt — észre sem vevém.

Kozma Andor.

*

A sok tapasztalát csak a férfinak

ékesség. - Mikszáth.

*

Két neme van a szépségnek, egyike a becs, másika a méltóság: a becs legyen a nőé, a méltóság a férfié. Cicero.

A hü szerelem nem beszél. Azt a tett erősiti, nem a szavak. Shakespeare.

*

A szerelem egy s örök,

Nem födi el néma rög ;

Ketté a halál sem vágja :

Átalér a más világba. Arany.

*

A ki a politikában fenyeget a nélkül, hogy le is sújtana, könnyen sebesithető. Lamartine.

*

Hogy mely kormány a legjobb ? Az, a mely megtanít bennünket, hogy önmagunkat kormányozzuk. Goethe.

*

Az ember szivében a természet mindig erősebb a pártszellemnél, Lamartine.

*

E gyáva népet meg nem átkozom,

Az nem hibás, annak természete,

Hogy a nyomor szolgává bélyegezze S a szolgaság vérengző eszközévé

Sülyeszsze. Madács.

•

Messze szállong a férfi lángesze, világokat ölel, múlton, jövendőn mereng tekintete, de a jelenlét titkába csak asszony hat be; amaz bátran itél a külső életről, ez a szív érzeteit méri, s gyöngéd keble első meghittje a serkenő, eget lebájló szerelemnek. Kisfaludy Károly.

*

Férfikarban, férfimellben

Hatalom küzd és erő;

Rőth Fiilöp kárlsbádi czipöraktárát

ajánljak a t. vevő kösánségask aunt a * *^l Közvetlen Sl> Pawnnnia legfoloeóbb bevásárlási forrást.

1

0 Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.

K£OEBK.EZTERü! a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri-, női- és gyermek valódi sehewro és box bőrből készült ezipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.

szálloda melletti