Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-25 / 17. szám

Huszonkettedik évfolyam.

17-ik szám.

Szatmár, 1905. április 23.

■

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

MEGJELEN MINDEN KEDDEN.

== AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: =

Egész évre . t . . 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 » | Egyes szám ára 16 »

Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona.

SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL,

hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők :

= Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6 ik sz. alatt. = TBLEFON«ZÁM: 78.

A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szóm.

= HIRDETÉSEK =

e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyiittér garmond sora 20 fillér.

===== Hirdetések díjjal előre fizetendők.

Husvétkor.

Diadallal kiáltjuk, mikor harangoknak zugószava hiv ma Istenházába, hogy az eszmét megölni nem lehet. Majdnem kétezer évnek mindig fényesebb, ragyogóbb tanúsága szól mellette, és akármilyen dekadenciában él az emberiség és akárhogyan meghalványodik az erény, — ezen a diadalmas napon mindannyian érezzük, hogy a mit a sirőrzők álmélkodva hirdettek, — igaz. 0 feltámadott és tanúságot tett isteni hivatásáról, eszméje a keresztény emberszeretet pedig áldásává válik az emberiségnek. Azoknak a keresztényi tanoknak, melyeket a názáreti Jézus hirdetett háromszáz évre volt szüksége, hogy tantételekbe forrjanak, ám e tanok akkor győztek, mikor Jézus ajka először az emberszeretetet hirdette.

Mily nagy szüksége volt az emberiségnek a kereszténység magasztos kultuszára. Hiszen a világtörténelemnek voltaképpen csak egy igaz nagy eseménye volt: a kereszténység, a mely maga.a népek egész gondolatkörét, esz- méjeir, életcéljait megfordította, morálissá tette, erkölcseit megtisztította, szemét az égre emelte. A kereszténység az emberszeretet jegyében indult, hirdetője oly fenkölten, oly önzetlenül és oly áldozatkészen élt, hogy valóban a tökéletes emberi életnek oly példájával szolgált, mely már csak isteninek nevezhető. És bízott, hogy szenvedései árán megváltja a világot. Bizalma hitté

szilárdult és ha nagy akaratereje egy percre a testi kínzások közben föl is kiált: „Istenem, mért hagytál el engem" a legborzalmasabb kinhalált békében hirdette, ő a gyönge ember még a latrot is megtérítette, a ki e tökéletes embert látván vonagolva a halálkinok- tól elsőül tett tanúbizonyságot, hogy „Valóban Isten fia volt!“

És föltámadott. Tizenkilenc századon át emberi nagyságok, világhatalmasságok születtek, de hozzá való nagy nem volt. A betlehemi istálóban született az emberiségnek örökké legnagyobbja, aki változó áramlatok, uralkodó eszmék tisztítótüzében a positiv tudomány hullám veréseit kiállotta és a változó áramlatok közben ma és messze ezredekre talizmánja lesz az emberiségnek.

Azok a tantételek mindig és mindenkor hódítanak. Messze az ő igéjét hirde'ő misszionáriusok hirdetik, hogy milyen csodálatos nagy varázslatos ereje van a Jézus legfőbb tanításának az emberszeretetnek. Az elnyomottak, a gyöngék, a szenvedők mindég megértik ezeket a tanításokat és a mint a galilei halászok voltak az elsők, a kik ezért lelkesedtek, a keleten a morájló Sárga-tenger partján, a hol az emberiség gyermekkorát éli idilli pásztor örömekben és naiv babonás hitében; a szót, mely hirdeti, hogy szeresd a te felebarátodat, mint tenmagadat, azonnal megértik és mily meggyőző, sarkalatos igazságnak találják azt, hogy „a

mit akartok, hogy veled cselekedjenek, ti is azt cselekedjétek velők.“ És a hívők leborulnnk ez isteni szavak előtt, melyek oly emberiek, nekünk valók, boldogulásunkra célzók; az a társadalom tisztitó folyamat, mely eltörülte a rendiséget, a kasztokat, az emberi bálványokat és nemcsak Isten, de az emberi törvény előtt tökéletessé tett, a kereszténység elveinek hóditó munkája és ha Jézus életét, embertársaival való érintkezését nézzük, ha látjuk, mint mint hirdette a társadalom — egyenlőség tanait, a vagyon és tőke oktalan büszkélkedését — be kell látni, hogy évezredekkel megelőzte korát és az emberiség méltó küzdelmeinek legteljesebb programmját megadta.

De fölemelte szemünket az égre. Azt akarta, hogy a léleknemesség és tisztaság legyen az ember küzdelmének tárgya. Ne az anyagért küzdjön, de lelke igazáért. A társadalom erkölcsitérre való helyezésében érte el küldetése céljait és mennyi gyönyörűséget okozott már a földön is azoknak, a kik őt megértették.

Hiába feszítették meg. Resurexit. Bebizonyítva, hogy az igazságot megfeszíteni nem lehet. És minden fordulója az ő nagy tragédiájának és minden fordulója az ő megdicsőülésének egy újabb fényessége az általa hirdetett elveknek. Ha a napi szürke élet, a hétköznapok megközömbösitik a modern ember lelkét hitének isteni eredete felől: itt a nagyhét komor, fönséges szertartása, a husvét diadalmas ünnepe, mely még legsivárabb lelkét is fölemeli az égre. Az Isten ember küldetésének a legnagyobb ereje. A mig eszményi célokért tud az ember lelkesedni, küzdeni, addig tart Jézus küldetése. És ez a küldetés örök. Azért kell Áznunk mindenha az igazságnak föltámadásában. V. M.

Felhívás

Szatmár-Németi sz. kir. város valamennyi iparos mestere és segédjéhez 1

Szomorúan tapasztaltuk, hogy a „Szat- már-Nóraeti-i Iparos-Ifjak Köré„-t, különösen az utóbbi időben, iíjaink nem látogatják, holott ennek a körnek, mint elnevezése is mutatja, valóban az iparos ifjak otthonának kellene lennie.

Kerestük az okokat és megtaláltuk.

Az utolsó évtized társadalmának mondott törekvései s helytelen irányzata, kiváltkép iparos és földműves polgártársaiknak anyagi célok elérésére alakult szövetkezeti s áj eszméi megérintették az ifjúságnak ille- tetlen szivét s ma már nem érzi jól magát a tiszta és eszményi célok levegőjében, hol u hazafias érzés ápolása, jó alapokra fektetett önművelődés, az egyesülés erejének helyes felhasználása, a barátságos öszetartás s érintkezés összhangja, kedélyes és szivet- lelket nemesitő szórakozások, végül u társadalom értelmiségének jóakuratú vezetése hatalmas védőszárnyakul borulnak az ezer veszélynek kitett ifjúság megóvására.

Ma pedig ifjaink szétzilálva és eltagolvu, szakmánkint elkülönítve élnek s alkotnak rideg munkás egységeket, melyeknek egyoldalú és tökéletlen működése teljesen lenyűgözi s béklyóba veri a szellemet és igazán

TAR CZ A.

Szomolnok és környéke.

(Folytatás.)

Aki elolvasta Jókai „Lőcsei fehér- asszony “-át az rögtön ráfog ösmerni e várra. Való igaz, amit Jókai ir, hogy : „Bástyái nincsenek ; a vár épületfalaival egyenesen a meredek sziklából emelkedik fel; a lejtő megmászhatallan; se fa, se bokor rajta; csak az egyik oldalán vezet fel országút az egyetlen kapuhoz, melynek boltive fölött három páncélos és koronás király-szobor emelkedik a lábai alá vésett emlékraondatok felett.“ A, vár IV. Béla királyunk idejében” épülhetett. Kezdetben a Bebek-család tulajdona volt, de 1585-ben, tehát 320 évvel ezelőtt Andrássy Péter kezére került s azóta Andrássy tulajdona. De lépjünk be a várba! Eltekintve magának a vár épületének érdekes látványától, tenger érdekesnél-érdekesebb régiséget mutatnak itten. De természetesen legjobban megkapnajc minket a Rákóczi-korból felmaradt nagyszámú ereklyék. A fegyverek sorában mindjárt szemünkbe ötlik az a két hires kis ágyú, melyek egyikéből állítólag a dervis generális lövetett Andrássy Istvánra, a tulajdon édes fiával, amikor Szomolnokról a pacsai hegy országúján haza akart térni. Megláthatjuk a sokat szenvedett Serédy Zsófia arcképét, továbbá az uráét, Andrássy István báróét,

Andrássy Miklósét, a dervis generálisét. Láthatunk egy bőrrel bevont támasztéknélküli kis széket is, amely Serédy Zsófiáé volt. Rendkívül érdekes egy nagy üveg- szekrény, amely Rákóczi tulajdona volt, s amely teli van Rákóczi-féle porcellán, meg egyéb holmival, de mindenekelőtt mély meghatottság vesz erőt, midőn a templomsekrestyéjében, egy üveg szekrény alatt, nyitott koporsóban megpillantjuk „A lőcsei fehérasszony“ tragikus alakját, magát Serédy Zsófiát, jobb kezét magasra emelve, úgy a hogy azt Jókai oly remekül megírta ! A várból kijövet érdeklődésünket lekötik még a kapu előtt felállított Bebek- féle ágyuk sorozata is.

Szomolnokról, de magáról a pacsai hegyről is, egy másik nevezetes hegyet mászhatunk meg, t. i. a Rozsnyó város szomszédságában kiemelkedő Pozsárlót, melynek magassága 1300 m. Hogy e hegyet megmászhassuk, összes szépségeit kiélvezhessük, két napra van szükségünk! Ha Szomolnokról reggel hat óra tájt útra kelünk, délután nógykor a csúcsán lehetünk. Ismételt pihenéssel tiz órai gyalog útat kell megtennünk. A Pozsárló rozs- nyói oldalán megszállunk az erdőőrnél, akinél teljes ellátást kaphatunk. Már megérkezésünk napján is gyönyörködünk a kínálkozó festői panorámában, de hogy a turista igazi gyönyörűségét, a napfelkeltét, a maga ragyogó szinpompájában fenékig élvezhessük, már másnap hajnali négy órakor a csúcson kell lpnnünk. Meg se

kisérlem leírni a hatalmasan kibontakozó hegyes vidék festői pompáját, csak felemlítem, hogy távcsővel töménytelen helységet, a többi között Szepes-Váralját s ősrégi székesegyházát is egész tisztán láthatjuk. A Pozsárlónak különös szépségét képezik azon vadul szaggatott sziklák, melyek nemcsak a csúcsát, de részben a gerincét is ellépik. Merész, kihívó alakjuk különös vonzó erőt gyakorol a turistákra. Félre a fáradtsággal I Ki ki iparkodik a legmagasabb sziklák legmagasabb pontjára minél előbb feljutni, úgy esik most jól, hogy onnan köszöntse harsogó éljenzéssel, jókedvű kurjongatással elmaradt társait! Képünkön n Pozsárló kúpját alkotó sziklacsoportozatot lepte el társaságunk. A napkelte épen aranybiborba öltöztette az eget s némán gyönyörködünk azon szinpompában, amelyet festő még nem festett le, emberi ajk pedig méltóan megénekelni nem volt képes. A következő képen a Pozsárló egy másik, lépcsőzetesen emelkedő szikláját mutatom be, amely a jókedvű, vállalkozó turista népségnek egy kis mászó gyakorlat megtartására kínálkozik.

Ha a Pozsárló gerincén tovább haladunk keletnek, vagyis Szomolnoknak, egymást követik a szebbnél-szebb hegyláncok, csúcsok. Ilyenek p. o. a Hekerova, a Madárhegy stb. Ezekről fájdalom nincsenek fotográfiám, de érdemesnek találom felemlíteni, hogy a Madárhegy felé menve, a hegygerinc teli van hintve óriás nagy hófehér kvarc sziklákkal.

E sziklák hol szabadon állanak, hol fenyők közé vannak rejtve. Képünkön egy ilyen hófehér sziklát mutatok be, amely a maga egyszerűségében oly festői szépségű, hogy párját ritkítja. Nagysága akkora, hogy 5—6 ember a tetején kényelmesen meguzsonnázhat.

Hogy Szomolnok mennyire gazdag, sőt kifogyhatatlan a közeli kiránduló helyekben, természeti ritkaságokban, erre nézve elég felemlítenem, hogy az ősi tornai templom, a még ősibb tornai vár romjai, továbbá a hires szépségű, egymással párhuzamosan futó áji és szádelői völgyek itt vannak szomszédságában.

Tornára vagy Stoószon keresztül jutunk, vagy megkezdett utunkat folytatva Pozsárlóról Rozsnyóra gyalogolunk és onnan vasúttal Pelsőcön keresztül Tornára utazunk. Válasszuk ez utóbbi utat.

Tornán legelőször keressük fel a templomot. A kisded templom, melyet most rnaguk előtt látnak, a XIV. században épült, talán épen Nagy Lajos királyunk idejében, kinek dicső uralkodása alatt három tenger is mosta a magyar birodalom határait. Maga a templom egy kopár, mészkösziklákkal teli hintett mezön áll. Régiségét mutatja, hogy fallal van körítve. Belsejében annak minden sarkából kirí az ócskaság, amit nagy mértékben fokoznak komor falain látható, bizonyára mütörténelmi becscsel bíró freskói is, E mezőnek túlsó szélén egy pompás 366 m. magas kúp álaku hegyet pillanAZ’EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES*IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZÉR.

.. .. Kérjünk határozottan .. .. Ferenoz József keserüvizet 1 I