Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-25 / 17. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

megássa sírját rosszul érvényesült fegyelmével a valódi szabadságnak.

Ezen téves és káros működés ellenáramlatául indítjuk mi most meg a mozgalmat.

Ebből az üdvös munkából ki kell szabadítanunk az ifjúságot a nugyhangzásu jelszavak hatása alól 8 körünkbe mentői tömegesebb belépésre bírnunk.

Ez által elérjük azokat a nagy célokat, hogy elvonjuk ifjainkat a káros befolyás alól, megnemesitjük szivét, fogékonnyá tesszük lelkét s megadjuk az időt, módot, alkalmat és eszközöket a munkaadóknak s munkásoknak a benső, egybeforrt, kölosönös, bizalmas és barátságos érintkezésre, mely bizonyára terem oly jó gyümölcsöket, mint a munkásoknak elzárkózott szövetsége.

O

Örömmel fogadunk be körünkbe minden tisztességes iparos-ifjat díjtalanul tagjaink sorába, akit két jelenlegi tag ajánl, a jelentkezésre a kör helyiségében kitett tagsági könyv szolgál, mely a jelentkező által saját- kezüleg aláírandó.

Kipuhatoljuk a tagok szellemi képességét és használhatóságát tájékozódás céljából szavaló és felolvasó próbák által.

Tartunk és tartatunk kisebb szakkér- dérdések felett írásbeli gyakorlatokat; a szépérzék fejlesztése szempontjából nyilvános bírálatokat; iparművészeti dolgokról szabad előadásokat; hangversenyeket, tár sas mulatságokat, pályadijas versenyeket szórakoztató kirándulásokat, stb.

Az iparos ifjaknak 3 ingyenes szálló helyet tartunk fenn.

Törekszünk a két iparos kört egyesíteni s végül igyekvő tagjainkat szorgalmuk- és sikereikért jutalmazni.

Nem is kívánjuk itt összes terveinket részletezni, hanem e helyett nyomatékosan kérjük a mestereket, hogy legyenek szívesek ifjainkat a körünkbe való tömeges belé pésre rábírni, az ifjakat pedig ide belépni mert csak a váll vetett munkával szívják magukba a mély rétegek a műveltséget tökéletesedést és a nemzeti gondolatot.

Kelt a „Szatmár-Németi-i Iparos Ifjak Köré“-nek 1905. évi március 12-én tartott gyűléséből.

házban, mint a mennyi a mostani választáson összekerült.

*

Az is egy különös tünet, hogy nem akar senki miniszter lenni. A régi kormány tagjai egyre hangoztatják, alig várják már, hogy mehessenek, a többség pedig járja a a tojástáncot és taktikázik, s ha végre mégis ráfanyalodik a hatalomra, bizonyára csak azért teszi, hogy a haza boldoguljon.

Szegény Magyarország, váljon lesz-é ebből a siralmas állapotból feltámadás?!

*

Tessenek elhinni — mondja egy- öreg 1 politikus — azzal a Galgóczy tábornokkal j való fenyegetés nem is olyan veszedelmes. A magyar mindig akkor szokott észre térni, mikor nagy baj éri, s ha a vitéz ur úgy ; talál eljárni, mint Jézus, mikor a farizeuso- J kát kiverte a templomból, abból még nem is lenne nagy szerencsétlenség. Az a sok Írástudó, a ki most a templomban ül, aligha fogja a hazát megmenteni.

*

Bögre urat is megkérdezték, hogy mi a véleménye a mostani helyzetről.

— Én a jelenlegi helyzetet nagyon jónak találom. A héten sok jó esőt kaptunk, s ha a választókat megkérdeznék, bizonyára egyhangúlag azt mondanák, hogy ez többet ér még az önálló vámterületnél és a magyar I vezényszónál is.

*

De ha az ország dolga roszul áll is, I annál jobban fest a városé. Az elmúlt évet I mintegy 150 ezer korona felesleggel zártuk I le. Annyi a pénz, hogy a főszámvevőnek I valósággal fő a feje, mit kezdjen azzal á I tenger kincsesei. Ha igy haladunk, elérjük. I hogy a pótadó megszűnik, s végezetül még I talán osztalékot is kapunk.

Ami különben nem is volna bolondság. I

Demeter, i I

Tankóczi Gyula

elnök.

Ferenc» Ágoston

titkár.

Apróságok.

gomba

A válság még egyre tart, s módra teremnek u különféle kombinácziók. Ha az ember a fővárosi lapokat olvasgatja, nagy megilletődéssel láthatja belőlük, hogy valamennyi párt nem csinál egyebet, mint megakarja menteni a hazát magának. Soha annyi önzetlen ember nem volt az országtünk meg, az egész vidéket uraló tornai várhegyet, a rajta levő várromokkal együtt.

E vár gyermekkorát a tatárdulás idején élte, akkor IV. Béla királyunk Bebek Mátyásnak ajándékozta. A Bebek-családé vagy 2oo évig volt, mert 1440-ben cseh rablók foglalták el, de már 1550 táján Mágócsy Gáspár bírta, akiről felolvasásom elején említettem, hogy a szomolno- kiakkal határvillongások miatt oly pogány ul bánt el. 1678-ban a vár Thököly Imre kezére került s ez volt a vár veszte, mert hét évvel rá Schultz császári tábornok nemcsak elfoglalta, de le is rontotta. Azóta 220 esztendő múlt el s azóta hirdetik romjai a világ múlandóságát.

Maga a várhegy meg van rakva kopott, időverte, vakitóan fénylő s ezért szemet bántó fehér mészkősziklákkal. Ámint az elhagyatott kanyargós várhegy utján feljebb-feljebb hatolunk, mélyen meghatnak minket a helyenkint tisztán látható kikopott, széles, bizonyosan nehéz társzekerek, ágyuk keréknyomai. Mindmegannyi néma tanúi a tatárpusztitástól „nemzeti nagylétünk" pusztulásáig terjedő szomorú, de dicső időszaknak I Fönt a várban romban hever minden, bástyák, tornyok, folyosók, szobák, bedőlt pincehelyiségek. Mind e romok sürü bozóttal vannak benőve s helyenkint csak nagy óvatossággal tanácsos beljebb hatolni. Itt a kilátáa már más természetű, mint a minőt idáig élveztünk. Igaz ugyan, hogy észak felé zordon, szaggatott mészkőhegység fenyeget minket, de a déli oldalon, ameddig csak a szemünk ellát, mosolygó, kacagó, termékeny, hullámos dombos föld terül el. Szemeink újból megpillantják a sokáig nem látott aranykalászt ringató szántóföldeket, újból megüti füleinket a tisztán

HÍREINK.

— T. munkatársainknak és olvd- sóinknak boldog ünneplést kivánunlcl

— Lapunk jelen számát a közbeeső ünnep miatt két nappal előbb bocsátottuk ki.

— Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva.

— A húsvéti ájtatosságok. April 23-án husvét reggelén 7 órakor a plébánia tart ünuepi szent misét és prédikációt mely után pászka szentelés lesz. 9 órakor a káptalan énekel nagy misét, Wolkenberg Alajos szentszéki tanácsos s szemin. tanulmányi felügyelő mond szt. beszédet, 11 órakor

csöndes mise,' d. u. 3 órakor ünnepi ve- csernye. Április 24-én husvét másodnapján reggel 7 órakor a plébánia, 9-kor a káptalan tart szt. misét és sz. beszédet, 11-kor csöndes mise, d. u. 3 órakor vessernye. April 2ő-én husvét keddjén sz. Márk evang. ünnepén buzaszentelő ájtatosság <1. e. 9 órakor kedvező időjárás mellett körmenettel.

—: Istentiszteletek a szatmári ev. ref. templomban. Husvét első napján d. e. 9 órakor prédikál Rác István. Úrvacsorát oszt Biky Károly és Osváth Elemér. Husvét másod napján d. e. 9 órakor prédikál Biky Károly, úrvacsorát oszt Rác István és Osváth Elemér, mindkét délután 3 órakor prédikál Lovas Aladár.

— Izraelita husvét. Zsidó polgártársainknak e hó 19-éu állott be húsvéti ünnepük. Az Egyptomból való kivonulás emlékünnepe ez, melyen Ur és koldus egyaránt szabad ember. A zsidók igazi családi ünnepe ez, mely sok más felekezetű költőtől megénekelve lett már. A férfi ilyenkor király az asszony pedig királyné a családi birodalomban. A savanyított ételek tilalma s a szegényes pászkakenyérre való utaltság; valamint a keserű torma s saláta ünnepi eledelek az egyptomi szolgaságra emlékeztetnek. Fény s árnyék együtt szerepel tehát az ünnepi szertartásban a felszabudultság és a szolgaság közös érzésén. Méltó ahhoz a néphez, amely a jó napokban elbizakodni s a szomorúkban elcsüggedni nem tud. Emlékezés mérsékli az elsőt, hit' remény enyhíti a másikat. Noha igaz az is, hogy az utóbbira többször volt szüksége. —■ Az ünnep két első napja csütörtökön és pénteken volt, a két utolsó napja pedig e hó 26 és 27-ére, szerdára és csütörtökre esik.

— Kölcsey-estély. Május 14-én nyitja meg a Kölcsey-Kör múzeumát egy nagyszabású színházi estély keretében. Az estélyen egy egyfelvonásos vígjátékot fognak előadni műkedvelőink. Lesz azonkívül felolvasás, zeneszám és ének, melyre városunkból egy kiváló műkedvelőt meg egy fővárosi művésznőt sikerült a rendezőségnek megnyernie. — A muzeum megnyitás alkalmából a Kölcsey-Kör vezetősége felszólítást intéz a különböző egyesületekhez, hogy a szatmári dalegylet példájára adják át a Kölcsey-muzeumnak megőrzés végett összes ereklyéiket és értéktárgyaikat. Ezzel mig egyrészt azok eltartásáról volna gondoskodva, másrészt a muzeum is érdekes adatokkal gazdagodnék.

— Tanfelügyelői kinevezés. A

vallás és közokt. miniszter vármegyénk kir, tanfelügyelőségének egyik igen derék tagját, Nagy Károly kir. s. tanfelügyelőt, a szilágymegyei tankerület vezetésével bizta meg. E, magának megyeszerte csak barátokat szecsengő magyar szó. Olyan kép ez, mint aminőt Mózes láthatott a Nebo hegyéről, midőn a tejjel-mézzel folyó áldott Kanaán földjét meglátta.

A várhegyről egy óra alatt elértük a magyarság egyik végvárát, Áj községet. Épen vasárnap volt, a falu népe épen a templomból jött s ez a barátságos nép kérelmemre megállt fotografáló masinám előtt s a most bemutatott képet szívességüknek köszönöm. Mint láthatják, valamennyien díszben vannak, de rögtön észrevehetjük rajtuk, hogy különösebb vise- letjük nincs. Áj község a róla nevezett igen keskeny völgynek a torkolatában fekszik. E völgy az abauj gömöri mészkőfensik egyik legszebb látványossága, a túlsó oldalon vele párhuzamosan futó Szádelő völgyével együtt. Aki tanulmányozni kívánja a viz romboló, mosó, oldó munkáját, az jöjjön ide s gyönyörködhetik a völgy eső- | tői, hótól kicsipkézett, kitarajozott mere- I dek szikláiban, de gyönyörködhetik egyszersmind a patak partján felhalmozódott/ oiykor több méter magasságú mésztufában is, amelyet következő képünkön mutatok be.

.Mi a mésztufa? Nem egyéb, mint"! olyan mész, mely a vízből rakódott le, de rendesen valami tárgyat p. o. ágat, levelet stb. kérgezett be s idővel felhalmozódott. Az igy származott mésztufában gyönyörű levél lenyomatokat csigákat, kagy-‘ lókat stb. lehet találni. Képünk jobb oldalán egy ily levél lenyomat rajzát mutatom be, alatta egy oly mésztufa darabét, melyben a mész ágakat, vesszőcskéket kérgezett be. Persze az ágak, vesszőcskék' kirothadnak, aminek következtében a mésztufa csatornás, likacsos lett. Az áji nép az ilyen mésztufát nagyon jellemzően darázskőnek nevezi. Hogy milyen más érdekes dolgokat rejt magában olykor a mésztufa, bizonyítja azon bronzvéső, melyet feleségem pillantott meg a törmelék között. E kis 6 cm. hosszúságú vésőt képünk bal oldalán láthatják. Az ős emberé volt, azé az emberé, aki a vasat még nem ösmerte, a vassal bánni nem tudott s összes szerszámjait nem vasból, hanem bronzból, vagyis a réznek és az ónnak ötvözetéből készítette. E kis véső ujjnyi szélességű, éle elég ép, színe a nemes rézrozsdától zöld. — Gyűjteményemnek egyik legbecsesebb tárgya.

Következő képünkön az áji völgy • nek azt a szakaszát mutatom be, melyet szűk volta miatt ott álló családom „kapunak“ nevezett el. E képből halvány fogal- ma.t alkothatnak maguknak az áji völgy sajátszerü szépségeiről. A völgy különben hirtelen vakon végződik s tovább Szepes megyébe csak az u. n. „ördög hidján“ lehet keresztül jutni. E hid nem egyéb, mint egy meredek sziklaoldalbu vágott keskeny ösvény, melynek van egy-két olyan fordulója, hogy ülve tanácsos rajta lecsúszni, csak szédüléstől ment turistáknak való! Estére visszatérünk Tornába, hogy másnap reggel már hat órakor útban lehessünk, az Áji völgygyei párhuzamosan futó Szádelő völgye felé.

Utunkat gyalog tesszük meg. Egészen Udvarnokig, mintegy két kilométernyire Tornától, kitűnő az országút, de Udvar- noktól északra Szádelőnek fordulva, már csak vágott utón haladunk a völgy tor kolatáig, szintén körülbelül két kilométernyire.

(Folyt, kövj

rezni tudó kiváló tisztviselőben a népoktatásnak hivatott és kiváló munkását veszítjük el, s szomszédos Szilágymegyének csak gratulálhatunk, hogy népoktatása ily jeles, ügybuzgó vezér szakavatott kezébe kerül.

— A hadseregből. A honvédelmi miniszter Székely István szatmári 12. hon- védgyalogezredbeli tartalékos hadnagyot, tiszti rendfokozatának megtartása nélkül a honvédség kötelékéből elbocsátotta.

— Uj tb. főszolgabíró. Kristóffy József főispán Teléky Jenő grófot, ki a nagysomkuti szolga bírósághoz mint közigazgatási gyakornok van beosztva, tb. főszolgabírónak nevezte ki.

— Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ev. ref. egyházmegye'f. hó 27. és 28-án tartja tavaszi közgyűlését. Ez alkalomból csütörtökön, 27-én délután két órakor közös ebéd lesz a nagybányai városi nagyszálló dísztermében, melyen Széli György uj esperest a város nevében Gellért Endre polgármester fogja üdvözölni.

— Templomi gyűjtés a tüdőbetegek gyógyházára. Jászapáti község emberszerető lelkésze Fülöp Ferencz első volt tudtunkkal az országban, aki mint Istenigéjének hirdetője ebben a minőségében hivta föl hiveit, hogy a tüdőbetegek gyó- gyitóházára adakozzanak, mert ez áldozat tetszik Istennek. A felhívásnak olyan foganatja lett, hogy minden szegény ember elhozta filléreit és a templomban levő perselybe behelyezte. Már e filléres gyűjtésből 24 korona 82 fillért be is küldött a József főherceg Szanatórium Egyesületének Bódogh Zsigmondné, az ottani hölgybizottság elnöke. Nem nagy az összeg, de ha mégis mint rendkívül tanuságos esetet közöljük, azt azzal a reménynyel teszük, hogy minálunk is akad, Fülöp Ferencz, aki ez emberbaráti nagy célra fölhívja a sziveket.

— Krémer színtársulatának névsora. Krémer Sándor a következő tagokkal vonult be Eperjesre. Nők: Kállai Kornélia Soubrette énekesnő, Déri Gizella colo- ra túr-énekesnő. Dévai Boriska soubrette- énekesnő, Radnai Zsuska énekesnő, naiva, Jászai Olga drámai szende és társalgási, Szilágyi Etel anyaszinésznő, Szabó Mari vígjátéki 'és operette komika, Láng Juliska, Asboth Lili, Jánosi Vilma, Végh Rózsi, Kövesdi Juczi, Tisztái Nari, Kiss Eszti kar és segéd szinésznők. — Férfiak: Rajz Ödön jellem- és apaszinész, Váradi Márton bariton és népszimü-énekes, Csáki Antal tenorista, Gergely Lajos hős-szerelmes, Tihanyi Vilmos operette-buffó és komikus, Tisztái Miksa komikus, Szöreg Gyula siheder-szi- nész, Krémer Sándor kedélyes-apa, Bánfalvi Zsigmond, Fehérvári József, Garai Károly, Kallós Béla, Sós Béla, Szabadkai Miklós kar és segéd-szinészek. Bergboffer Zsigmond karnagy. Ivanovics Sándor súgó. Weisz Mátyás ruhatáros. Garai Ferdinánd szertáros, két segéddel. Gaál Sándor diszmester. Molnár József szinházszolga.

— Az ügyvédi kamarából. A szatmár németi ügyvédi kamara Franki Imre dr. ügyvédet Halmi szókhelylyel az ügyvédek lajstromába felvette.

— Polgármesterek értekezlete. A

magyarországi polgármesterek idei kougresz- szusokat Pancsován tartják meg szeptember 11-én. Az értekezletre a napokban hívták meg Papp Géza polgármestert.

— Uj doktor. Haraszthy Béla ügyvédjelölt az elmúlt héten szép sikerrel tette le a harmadik jogtudományi szigorlatot a kolozsvári tudomány-egyetemen, szombaton pedig doktorrá avatták fel.

— Eljegyzés. Sei ti Rezső az Oszt-, rák Magyar Bank helybeli fiók intézetének, volt hivatalnoka eljegyezte Klemént Mici urleányt Budapestről.

— Esküvő. Dr. Nagy Sándor erdődi ügyvéd f. hó 24-én vezeti oltárhoz Lehr- nerné Koregtko Ludmilla kedves leányát t Alexandrán t.

— Gerber Jenő;- Gerber Ödön, szi- nérváraljai gyógyszerész fia, a jeles zenetehetség, a budapesti ferencvárosi körnek a napokban tartott estélyén nagy és előkelő közönség előtt fényes sikert aratott művészi játékával. A fővárosi lapok elragadtatással írnak Gerber szép sikeréről. Mi is Örömmel emlékezünk meg megyénk szülöttének kiváló diadaláról s kívánjuk, hogy sikert sikerre halmozva minél több becsülést dicsőséget szerezzen magának.

— Személyi hir. Kristóffy József, városunk főispánja az elmúlt vasárnap reggeli vonattal Szerdahelyi Ágoston társaságában pár heti üdülésre Abbáziába utazott.

UtfT“Folytatás a mellékleten.

Róth Fülöp kárlsbáái czipöraktáirát

ajánljak a t. vw< Krtnrtgask sriat a KÖXTftlez a FannOOÍ}l leg-oloeobb bevásárlási tmrrúmt. 35=3 ÉK == szálloda mellett !

Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára

MJECíÉJBJKBZTEK!!! a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes nri-, uöb és gyermek valódi schwro és box bőrből készült czipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben*

1* pí