Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-26 / 17. szám
Huszanegyedik évfolyam. 17-ik szám. már, 1904. április 26. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Sztrájk. Magyarország érdeklődése ma egy kérdésre irányul csupán • a vasúti sztrájkra. Lehet, hogy a helyzettel vaió visszaélés most a vidéki Írótól, ha a mohó, újságra éhes közönséget elmélkedéssel táplálja, mivel az a napi sajtótól úgyis el van zárva, s kénytelen most a helyivel beérni. Hogy a magyar nemzet vérkeringése megszűnt és a budapesti kávéházakból a kiskorú hiénák nem röpíthetik országgá minden reggel a tegnap leszürődo bölcseletét: — a mi nagylélekzetü vidéki sajtónknál van a szellemiek egyedárusága Nehéz problémát vetett fel az élet evvel a kérdéssel, amelyben nézetem szerint alig lehet minden irányban megnyugtató eredményre jutni. Ennek főként az az oka, hogy az emberi tevékenység helyes ára a mai berendezkedés mellett csak nagyon nehezen állapítható meg. Igen sok munka, amely nagy hasznot hajt, aránytalanul szegényesen fizeti a munkását; igen sok munka, amely magas rendű, nehéz szellemi tevékenység, rosszabbul van fizetve, mint egy füszerutazó munkája. Közismert tény, hogy egy orfeumi művész többet keres, mint egy_ akadémikus, . s- hogy vaégy íijó^'k'ávé-ügyrlöksé'g annyit fizet, mint Magyarország legnagyobb közjogi állásának, a miniszter- elnökségnek javadalmazása. Már pedig a kérdésnek egyik és nagyobbik fele éz, hogy csakugyan olyan aránytalanul rosszul vannak-e a vasutasok fizetve? A kereskedelmi miniszter azt mondotta, hogy nem. A kereskedelmi miniszter — azonban érdekelt szakértő — és megfogja bocsátani, ha ezt nem hiszik el most neki. Egy bizonyos, és ez az, hogy: — égbekiáltó rossz fizetésről beszélni nem lehet. A munkabér törvényei szerint ennek a munkának nagyon olcsónak kell lenni, mert először is rendkívül nagy a kínálat belőle. Alig van qualificatióhoz kötve, s az is rövid idő alatt, rövid tehetséggel megszerezhető. Az óriási átlag van természettől fogva képesítve erre a munkára. De egy njás okból is nagy a törekvés ezekre áz állásokra, különösen a tiszti állásokra. A termékenység mesterséges megakadályozásához hasonló beteges állapota az életberendezkedésnek, hogy azt a keveset is, a mit ád, rendszerint igen késő korban adja. És onnan van, hogy a vágyon kevés kézben lévén felhalmozva, az egész világ nyomorultan szegény-.s_ csaknem mindenki egész életén át kénytelen dolgozni, a miért is a következő nemzedékek számára mindig igen későn és nehezen ürül a hely. Ennélfogva a családalapítás lehetősége jóval :tüLesikr‘ a virágzás koránba mi perverz és kedvezőtlen a fejlődésre. A vasútnál meg van az a kivétel, hogy aránylag igen korán kész embernek való megélhetést biztosit. Maga a természet is egy csomó embert verbuvál tehát erre a pályára. Ha tehát ennek a munkának természete szerint ol csónak kell lennie, akkor semmi indoka sincs annak, hogy a vasutasok a végső eszközhöz nyúljanak. Mert az a másik fele a kérdésnek, hogy mint eszköz, jogos-e, indokolt-e a sztrájk a jelen esetben ? A jogosságáról ne beszéljünk sokat. A jog aristocratikus intézmény; az csak a már bevett jogokat szabályozza s éppen azért meddő vitákba sodor, valahányszor uj érdekek jelentkeznek, hogy a jog sánczai közé felvétessenek. Minden jog valamikor jogtalanság volt, és máig is jobbágyok lennénk, ha a 48-iki nagy kérdést a jog szempontjából döntötték volna el. Ellenben igenis termékeny és praktikus az a kérdés, hogy indokolt-e ez a sztrájk?. Hát nem az semmi esetre. Az erőszaknak is megvannak, a maga törvényei. Az erőszak rombolása is mindig megközelítő egyensúlyban igyekszik maradni az általa elérhető haszonnal. Ez hiányzik itt. Hat millió koronáért husszorannyi kárt okozni az országnak, megbénítani az egész nemzeti életet, hüdéseket okozni a nemzeti szervezet végtagjaiban, és megakadályozni, hogy a nemzet vérkeringése az ország szivét táplálhassa: — lelketlenség. Csak a hitből volt elég egy mustármagnyi ahhoz, hogy hegyeket moíditson el a helyéből Egyébként symetria nagyban és egészben az élet törvénye és a törpék nem vívhatnak titáni harczokat. Szóval a vasúti sztrájk gazdasági és társadalmi szempontból: — absurd, torz-szülött. Törvénytelen azokszerint a nagytörvények szerint, a melyeket nem a parlament hoz, hanem a melyek titkosan és öröktől irányítják az emberek mozgalmait. A bűncselekmények is emberi tények. De kivételes, beteges tények, a melyekkel nem úgy számolunk, mint a rendes cselekedetekkel. Beteges motívumaik vannak, legtöbbnyire oktalanok is, mert hiszen czélra nem vezetők és főként veszélyesek. Ilyen ez a sztrájk is. Nincs kellő indoka, érezzük, hogy teljesen apropos nélküli, a mellett szánalmasan oktalan, mert hiszen ma már ők maguk szolgáltatják ki magukat a kormánynak és végül közveszélyes is. Minderről az tanúskodik, hogy mig eleinte az ország rokonszenve velük volt, néhány napi meggondolás megváltoztatta a nézeteket s ma már mindenki ingerülten kérdi: „Miféle arrogantia ez? dr. t. e. TÁR CZ A. ' IIIMQOPM t»- -T-. Titkári jelentés. * „Szatmári-Társaskör“ 1904. április 24-iki közgyűlésén tartotta: Osváth Elemér. Tisztelt Közgyűlés! Általánosan ismert s a tapasztalat által igazolt élettani igazság az, hogy a természeti világban minden teremtmény abban az arányban fejlődik és nemesedik, a milyenben életműködését több és jelentékenyebb hatású szerv között tudja megosztani. Az emberi világban is az a nép fejlettebb, az tud résztvenni az általános fejlődés nagy munkájában, a melyik több orgánummal tudja fokozni, mivelni szellemi és erkölcsi tehetségeit, képességeit. Az élet változatos s igén gyakran egyéni erőinket is erős próbára tevő-küzdelmeiben lépten-nyomöri előálló szükségleteink kielégítése végett egymásra vagyunk utalva és szorulva. A ki azt merné magáról állítani, hogy ő nem szorul áen- Ikire, nincs szüksége embertársai szellemi ■és erkölcsi támogatásira mert ő maga magának teljesen elég, azt egész bátran a civilizált emberek közé tévedt vadnak tarthatjuk. Mindnyájunkban vau kisebb- nagyobb mértékben bizonyos hiányosság, ámde ezt csere által részben, vagy egészben pótolhatjuk, élenyésztethetjük. Hivatali társadalmi mindennapi érintkezéseinkben cserélgetni szoktuk eszméinket, érzelmeinket, gyakran aggodalmainkat és reményeinket is s igy születik meg terjedelméhez s őszinteségéhez mérten a gyengébb., vagy erősebb közvélemény. Minél többször, minél többen jönnek össze' az emberek, annál inkább növekedik és erösbül az egyéni benyomások száma, annál inkább kialakul a közvélemény egysége. Ha vannak köz és társadalmi életünkben fontos intézmények, melyek e czél szolgálatában állának, s épen ezen irányukban birják létjogosultságukat, úgy bizonyára közöttük tekintélyes helyet foglalnak el a kasinók mert már rendeltetésüknél fogva is jelentékeny hatású szervei a közvélemény kialakításának és irányításának. Ismeretes, hogy a Stuartok alatt Anglia kávéházai mennyire irányitó faktorai voltak a nemzeti aspirációknak' és törekvéseknek; bizonyára hálunk is sok testvérharcos, felekezeti gyü- lölségek, vallási villongást pártpolitikai végzetes féltékenykedést, szeretetlenséget ellehetett volna kerülni, ha lettek volna olyan intézményeink, milyeneket a nagy alapitó Széchenyi a kasinókban képzelt és tervezett, a minők ma már több helyen vannak az országban, melyek egész vidékek politikai közigazgatási és társadalmi életében vezérszerepet játszanak . s az egészséges közvélemény kialakulására elhatározó befolyást gyakorolnak. Van azonban még egy másik szempont is, a mely még inkább indokolja a közvélemény kialakítására, a köz és társadalmi élet irányítására vonatkozó közvetett bár, de jogosult beavatkozását. Ma 1 életképes népnek azt tartják, mely a civi lizació két erős fegyvere — a tudomány és szabadság által magát és intézményeit oda fejlesztette, hogy a kor fejlődő irányával párhuzamosan halad. Ha van nemzet-a -világon, melynek életkérdései a törekvés, úgy bizonynyal a mi nemzetük az, melynek hacsak nemzeti létéről nem akar lemondani, nem szabad erről meg feledkeznie. Nekünk minden áron oda kell törekednünk, hogy a szabadság — e legnagyobb alkotó hatalom — előnyét minden téren érvényre emeljük, minden társadalmi intézményünkbe beleéljünk; oda kell hatnunk, hogy az egyenlőség, a solidaritas szeretete ne olyan ösztön legyen, mely felülről lefelé lenézést, kicsinylést, alulról- fölfelé irigységet tárni..szt, hanem legyen az a legtisztább őszinteség, s a legönzetlenebb becsülés eredménye; nekünk minden áron oda kell hatnunk, hogy a kik a magyar hazái alkotjuk reményben és törekvésben egyek és egyenlők legyünk. Már Aristoteles megmondotta, fiogy »a gazdagságot soha sem lehet egyenlősiteni“ de az erkölcsi és szellemi előhaladás utáni, vágyat és törekvést, a társadalmi^és nemzeti jólét érdekében kifejtendő munkát lehet, sőt kell is. Körül vagyunk véve politikai vallási és társadalmi megoldatlan kérdésekkel; azért kell tehát gondoskodnunk olyan intézményekről, amelyekben eszméinket, nézeteinket minél intensivebb módon kicserélhessük, hogy elvégre is épitő! ösztönünk megtalálja azt a legjobbat, a melyből egy megfiatalodott, boldogabb társadalmat, egy családot minden izében magyar — nemzeti családot — al kothatunk. Itt érvényesítheti igazán minden kasinó a maga közvetett beavatkozását, midőn oda törekedik, hogy elsimítsa, kiegyenlítse a különféle ellentéteket s egybeolvasztó hatással legyen a különböző foglalkozású és társadalmi állású egyénekre. Itt pótolhat igazán nagy szükséget, mert nemzetünknek, népünknek specialis sajátsága az, hogy csak veszély idején tud egységes lenni. Ilyen kaszinóval pedig — legyünk őszinték — nagyon kevéssel rendelkezünk. Bár széltében hirdetjük, hogy egy jól szervezett kasinó életszükségletet pótol s el sem lehetne képzelni azt a társadalmi pangást, mely nélküle támadna, — mégis tisztán szórakozási helynek tekintjük, hol napi munkáink után magunk fajta emberekkel kívánunk együtt lenni, s csak közöttük érezzük magunkat igazán kellemesen. Én — Tisztelt közgyűlés — a kasinóban ezt a nivelláló törekvést határozottan károsnak tartom, károsnak magára a kasinóra, s károsnak a társadalomra nézve. Ám nézzük meg legtöbb kasinónknak beléletét, s láthatjuk, hogy egyikben sajátlagos politika, másikban előkelő származás, a harmadikban felekezeti szempont, a negyedikben klikk rendszer, s igy tovább minden más egyébb dominál, csak épen az nem, aminek kellene, az igazi demokratizmusnak s' az őszinte solidaritásnak. Én a kasinóban azt a demokratizmust tartom jogosultnak, mely az embert nem születés, rang, társadalmi állás, vagyoni helyzet, politikai meggyőződés, vallásos hit szerint, hanem egyéni tiszta becsület, társadalmi tisztesség, hazafiui, nemzeti érzület alapRőth Fülöp kárlsbádi czipöraktárát Közvetlen a Pannónia - szálloda mellett! a t. vevő közönségnek mint a legolcsóbb bevásárlási forrást, :—srrr= Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára, Megérkeztek!!! a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, néi és gyermek czipők. Valódi Sohervaux bőrből készült czipök a legdivatosabb kivitelben.
