Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-12 / 15. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Városi közgyűlés. Rövid tárgysorozat, hosszú vita, ez volt a tegnapi közgyűlésnek jellemző vonása. A vitát pedig különösen a status-quo-ante izr. hitközség azon kérelme idézte elő, hogy a város a lelkészük részére bizonyos mérvű segélyt adjon. Hogy mi volt e/en vitázni való, mikor a törvény határozottan rendeli, hogy a város, ha más hitfelekezetet segélyez, köteles valamennyit arányla- gos mértékben segélyezni, megérteni annál kevésbé lehet, mert épen a kérelmező hitközség oly kiváló érdemet hozott fel, hogy részére a segélyt, még ha a törvény nem is rendelné, minden vita nélkül megkellene szavazni. Az uj hitközség megalakulását ugyanis az idézte elő, hogy az alapítók a régi keretben magyar voltukat nem látván megvédve, hogy a vádnak még csak látszata is megszűnjön, s hazafiságukat felekezeti téren is dokumentálják, kiváltak azok táborából, a hol a magyar nyelv a templomból száműzve van, s kiváltak azért, hogy az édes haza nyelvét a templomban is hallhassák. És ez oly érdem, a melyet, ha . a törvény nem rendelné is, honorálni kellene, mert hasztalan minden magyarázat, az a zsidóság, a melyik a magyar nyely- nek hadat üzen és kazárja azt templomából, hiába hivatkozik hazafiságára, teljes hitelt e tekintetben nem fqg találni, s azt az ellenszenvet, a melynek létezését a társadalmi . egygyéforra- dás szempontjából kárhozatosnak ismer mindenki, nemhogy megszüntetné, de még csak mérsékelni sem fogja. Nagy püne a szatmári régi zsidó hitközség vezetőinek, hogy a magyar nyelv iránti (ötelezettségükről annak idején megfe- edkeztek, s azóta sem tesznek semmit, a mi legalább azt mutatná, hogy e sünt korrigálni akarnák. Az uj hitközség alapitói helyesen jártak el, mikor azoknak a közösséget felmondották, s a közgyűlés szintén helyesen járt el, mikor részükre a kért segélyt majdnem egyhangúlag megszavazta. A másik érdekes tárgy a lövészegylet ügye volt, mely mint valóságos tengeri kígyó ismeretes már évek óta. Isten tudja hányadszor hallottuk már azt a beszédet, a melyet ma Uray Géza ismét elmondott, s mindannyiszor, sőt még ma is, nem tudta a többséget meggyőzni arról, hogy ezen magát már lejárt egyesületért a városnak áldozatot hozni kellene. Maga a szónok is csak a zászló becsületéért szólalt fel még egyszer. 5 bizonyára legjobban csodálkozhatott ő maga, mikor a szavazás eredménye az lett, hogy a közgyűlés a lövészegyesület részére a kért io holdterületet és a Homoród-csárdai épületeket, és azonkívül 8 ezer koronát megszavazott. A barátság szelleme hatotta át a bizottsági tagokat s egy pár népszerű lövész kedvéért igent mondtak nagyon sokan olyanok is, a kik azelőtt a legjobban tiltakoztak. Hanem aztán ezzel az is dokumentálódott, hogy városatyáink a közérdek szolgálatában gyakran behunyják az egyik szemüket, holott állandóan mindakettőt nyitva kellene tartani, a mi bizony dicséretes tulajdonságnak éppenséggel nem mondható. Ez a keltő volt a közgyűlésnek érdemleges tárgya, sa. többi tudomásulvétellel nyert elintézést. A közgyűlésen a főispán elnökölt. A jogszolgáltatás terén szerzett tapasztalataink.*) A szatmárnémetii kir. törvényszék működése kifogástalan. Az ügyek körültekintő munkával és gyorsan intézteinek. Az elnöknek kitűnő, mindenre gondos, fáradhatlan vezetése s a bírói kar munkássága elismerésre méltó. A kezelés sem hagy semmi kívánni valót hátra. Itt a kedvező eredménj* részben annak tulajdonítható, hogy a kir. törvényszéknél 7 ingyenes dijnok dolgozik. Az ügymenet zavartalanságának érdeke azt kívánja, hogy ezek mielőbb megfelelő díjazásban részesüljenek. S megkívánja ezt a kir. törvényszék*) A szatmárnémeti ügyvédi kamara ez évi jelentéséből. Szerk. nek méltósága is, melylyel kevéssé egyeztethető össze e legszegényebb emberek munkájának díjazás nélküli igénybevétele. A szatmárnémetii kir. ügyészségnek úgy munkássága, mint igazságos, humánus felfogása közmegelégedésre szolgál. A szatmárnémetii kir. járásbiró- biróságnál hasonlóan dicséretet érdemlő úgy a vezetés, mint a bírák ügybuzgalma s kifogástalan a kezelés is. A nagykároiyi kir. járásbíróságnál úgy az ügyek elintézése, mint a kezelés legnagyobb rendben folyik. Az erdödi kir. járásbíróságnál az ügyek pontosan és lelkiismeretesen intézteinek. A telekkönyvi hatóságnál azonban késedelmes a kiadmányozás, mert csak egy dijnok van l alkalmazva, a kinek nagy munkát ad a megrendelt telekkönyvi másolatok leírása is. A halmii kir. járásbíróságnál minden téren javulás constatálható. A bíróság tagjainak ambitiója és megfeszített szorgalma végre lehetővé tette, hogy az összes nagy hátralékok feldolgozása után az ügyek most már rendes mederben folynak. Egy segédtelekkönyvvezetőnek kinevezésével lehetővé tétetett az is, hogy a telekkönyvi ügyek kiadmányozása ne torlódjék össze. Szükség TARCZA.-«-ofc'COO» C*o- -®~ Japáni levelek. — Sajiít külön kiküldött harcztdri tudósi tónktól. — II. Tek. Szerkesztő Ur! Már rég nem írtam, de az igazat megvallva, nem is volt, hogy miről referáljak. Mióta Koreában megvetettük a lábunkat, egyéb nem történt, minthogy szervezkedünk a döntő ütközetre. Napról-napra csak a vezérkar dolgozik, a mely üléseit a mikádó elnöklete alatt tartja, s a legkisebb részletekig meghányja veti a jövő esélyeit. Hogy ezeken az üléseken a főszerep az enyém, talán mondani is felesleges. Katonai hírnevein felment minden további magyarázattól. A mikádó, a kivel mellesleg mondva a legbensőbb baráti viszonyban vagyok, csakis abban nyugszik meg, a mit én is jónak találok, Oyama és Yamagata tábornagyok pedig soha még eddig legkisebb jelét sem adták annak, mintha bármi tekintetben is bántaná őket az én befolyásom. Sőt a legnagyobb készséggel honorálják a tapasztalt harczos minden megjegyzését, s igazán boldognak érzik magukat, hogy ilyen fényes alkalomhoz jutottak katonai ismereteiket gyarapithatni. A japánok első terve az volt, hogy minden ponton, szárazon és vizen, támadólag fognak fellépni. Ezt a tervet azonban az én felszólalásom folytán elejtették, és ma a dolog úgy áll, hogy csak a Yalu folyóig foglaljuk él a térséget és nem csinálunk egyebet, mint innen farkas-szemet fogunk nézni az oroszszal, közben pedig elhelyezkedünk Koreában úgy, mint a kik soha sem szándékoznak onnan kimenni. — Mi szükség volna arra — mondtam a vezérkar tanácskozásán — hogy Japán ezrével áldozza fel fiait, mikor a czél az, hogy Koreát biztosítsuk magunknak, és ezt a czélt már is elértük, mert Koreát már jóformán magunkénak mondhatjuk. Elég lesz a Yalu folyóig megtisztítani a tért, s azután a biztos poziczióból nézni a muszkát, hogy pusztul,el magától. A mikádó oda volt az örömtől, mikor erre nézve érveimet előadtam, s kétszer is megölelt és egyre csak azt hangoztatta : — Igazad van Ripp, igazad van! a nagy Buddha szelleme beszél belőled! Elfogadtatván ily módon az én felfogásom, az eddigi működés csak oda irányult, hogy az oroszokat a Yalu vizén túl kergessük, a mi tegnapig meg is tör tént. Két könnyű lovas-ezredet és egy üteg tüzérséget vettem magam mellé és három hét lefolyása alatt végre volt hajtva a feladat. Említésre méltó ütközet csakis Pjöng-pong és Csüng-csaunál volt, a hol Miscsenkó tábornok megpróbált ellent- állani, de a nálam szokásos hármas rohammal úgy megszorítottam, hogy alig tudott elmenekülni; 200 kozák igy is fogságba került s vagy háromszor annyi mafadl a csatatéren. Ezenkívül zsákmányul esett a hadipénztár és az összes municzió. Közülünk egyetlen ember sem hiányzott. Nagy lakomát csapiunk a győzelem örömére, minden katona két marék rizskását kapott, és három pohár limonádét hozzá, mert tudni kell, hogy a japán húst nem eszik, hanem rizskásával él, a borfélének pedig még a hírét sem ismeri, s minthogy a napi menázsi egy marék rizskása, képzelhetni, hogy a dupla porczió és hozzá a limonádé, a mit csak nagy ünnepek alkalmával és akkor is csak egy pohárral kapnak, minő lelkesedést csinált az emberek között. Átkutatván a kezünkbe került hadi- pénztárt, abban nagy ámulatomra kerek egy millió rubelt találtunk aranyban, és a! mi étinél is fontosabb, benne volt Koru- patkin fővezér bizalmas rendelete Miscsenkó tábornokhoz, a miből aztán megértettem, hogyan lehetséges az, hogy a hadipénztárban egy millió rubel pihenjen, mikor tudnivaló a muszka generális urakról, hogy azok a rubelt annyira szeretik, miszerint másutt, mint a zsebükben meg nem tűrik, sőt még ott sem szokták sokáig hordani. A bizalmas rendeletben ugyanis szó szerint a következő passzus is bentfoglaltatott: „A czár ö felsége különös súlyt fektet arra, hogy jelenleg a japán vezérkarban működő Dimitriosz de Ripp tábornok valami módon részünkre meg- nyeressék. Miképen volna ez lehetséges, azt én elképzelni sem tudom, de miután nemzeti szokásaink szerint a rubel hatásos eszköz a legtöbb vállalatnál, ő felsége rendelkezésemre bocsátott egy millió rubelt aranyban, a mit ezennel átküldők neked azzal a megjegyzéssel, hogy erre vigyázz, mint a szemed fényére, mert az elszámolásnál más nyugtát ő felsége el nem fogad, mint a Dimitriosz de Ripp szóbeli, vagy Írásbeli elismervényét.“ Nagyot kaczagtam ennek olvastára, s rögtön íóra ültettem egy fogoly kozákot és a következő elismervényt kezébe nyomva elküdtem Miscsenkó tábornokhoz. Elismervény. Mely szerint ezennel elismerem, hogy a czár ő felsége által részemre szánt egy millió arany rubelt a mai napon Miscsenkó tábornok úrtól hiány nélkül elvettem. Csüng-csau, 1904. április 1. Dimitriosz de Ripp tábornok. Micsoda kaczagás volt, mikor visszaérkezve a főhadiszállásra a jelentés megtétele után mindezt elbeszéltem, leírni nem lehet. A mikádó a hasát fogta, s bele telt egy jó fél óra, mig a nevetéssel felhagyott, Yamagata é3 Oyama tábornagyok pedig kirohantak a szobából és a gyepen henteregtek és úgy hahotáztak. Tudni kell ugyanis, hogy a mikádó jelenlétében semmiféle alattvalónak nevetni nem szabad, s a szobán kívül is csak a földön hemperegve, miután az udvari etikett igy írja elő, s az ez ellen vétő könnyen az életével lakolhat. Mikor aztán a mikádó teljesen lecsendesedett és Yamagata meg Oyama is visszakerült, mélyen meghatva a t. totő közönségnek mint a legolcsóbb bevásárlási forrást, czipöraktárát szálloda, mellett! Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Megérkeztek ül a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyérmek czipók. Valódi Sohervaux bőrből készUlt czipök a legdivatosabb kivitelbén.
