Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-12 / 15. szám

volna azonban e járásbíróságnál a le­író személyzet állandó szaporítására. Legnagyobb baj e bíróságnál a járásbíróság elhelyezésének alkalmat­lan volta. A közönség telekkönyvi és polgári irodán keresztül juthat csak a telekkönyvi mutató helyiségbe, illetve a tárgyaló biró szobájába. Váró szobák vagy zárt folyosók hiányában az irodák egyszersmind a közönség váró helyéül is szolgálnak. Ez által az irodában dolgozók munká­jukban folyton megzavartatnak. A bírák alkalmatlan, sliik helyi­ségekben tárgyalnak és dolgoznak, melyekben a kellő berendezés is hiányzik, úgy hogy a helybeli ügy­védek voltak kénytelenek oda asztalt és székeket vitetni. A telekkönyvi betéttárhoz egy 1 méter széles szűk folyosón át lehet jutni. A telekkönyvi mutató helyi­ség nem szélesebb másfél méternél. E helyiségben szorong naponta 20— -30 ember s az ezek által meg- rontott levegőben kénytelen dolgozni a telekkönyvvezető. s E tűrhetetlen állapotról többször tétetett jelentés hivatalos felterjesz­tésekben, továbbá kamaránk által, a helybeli ügyvédek által és a kikül­dött szakértő által is. Ezúttal ismételten kérjük, mél- tóztassék sürgősen intézkedni a kir. járásbíróságnak megfelelő elhelye­zéséről. A szinyérváraljai kir. járásbíró­ságnál a növekedett forgalom daczára az ügyeknek úgy bírói, mint irodai elintézése tekintetében nemcsak kellő és megfelelő, hanem elismerésre méltó tevékenység fejtetett ki. Késedéi mezés a telekkönyvi ügyekben tapasztalható. Ennek oka részben az 1903. év november havá­ban bekövetkezett tüzeset, melynek folytán úgy az iroda, mint az irat­tár egy időre más helyiségbe helyez­tetett át és sok időt igényelt aztán az iratok rendbeszedése. Állandó má sik oka azonban a késedelmezésnek az, hogy a telekkönyvi forgalom e bíróságnál oly magasra emelkedett, hogy a felmerülő munkát ellátni egy biró és egy telekkönyvvezető egy­általán nem elégséges. A nagysomkuti kir. járásbíróság­nál, melyről részletes jelentés bir­tokunkban nincsen, túl korai időre, délelőtt 8 órára tűzetik határidő, a szorította meg kezemet és ünnepélyes han­gon így szólott hozzám : — Édes barátom Ripp, megaranyoz­tad az életemet, nekem már az arany fe­lesleges, azért tehát tartsd meg magadnak azt az egy milliót, a mely különben is neked volt szánva. Tek. Szerkesztő Ur! Legyen szives tudatni velem, de azonnal, hogy az ottani pénzintézeteknél milyen kamat mellett le­hetne 500 ezer rubelt elhelyezni, mert a tokiói bankok most csak egy és fél per- czentet adnak és aztán nem is biztosak. 5oo ezeret pedig azért irok, mert alig hogy kiléptünk a mikádótól, már Yama- gata és Oyama barátaim kölcsönkértek tőlem 100—100 ezer rubelt, és igy egész biztosra veszem, hogy mire a válasz megérkezik, minden valószínűség szerint az egy millió leolvad 500 ezerre. Holnap érkezik a mikádó felesége az udvari dámákkal és nagyban folynak a készülődések a fogadtatásukra. Zulejka is velük jön, képzelheti tehát, hogy meny­nyire izgatott vagyok magam is. A miká- dóné annyira megszerette a lelkemet, hogy minden kitüntetéssel elhalmozza, s olyan népszerűsége van Tokióban, hogy az uj- ságok állandóan vele foglalkoznak. A „Tokió és Vidéke“ legutolsó számában is a japánok angyalának nevezi, s óriási sze­rencsének mondja a japán nemzetre, hogy ö hozzájuk és nem az oroszokhoz kerül­tünk. Alig várom, hogy keblemre ölel­hessem. Ég vele és gyöngyharmat!!! hive: . . ______________________RiPP­SZATMÁR ES VIDÉKÉ mi különösen sérelmes a vidéken lakó felekre és a nem helyben lakó érdekelt ügyvédekre nézve. Hogy az ily korai határidőtűzésre feltétlen szükség nincs is, ezt legjobban az a körülmény igazolja, hogy a 8 órára tűzött tárgyalás nem egyszer csak 9 óra után nyittatik meg. A nagybányai kir. járásbíróság pontosan megfelel hivatásának. Hiány van e bíróságnál a leiró személyzetben, mely hiány nem a legczélszerübben pótoltatik a díjta­lan, sűrűn változó, gyakorlatlan, úgynevezett dijnokokkal. A fehérgyarmati kir. járásbíróság­nál az ügyek gyorsan intézteinek. A bíróság ügybuzgalma kifogástalan. Sérelmes e bíróságnál az a gya­korlat, hogy a fél eskü alatti kihall­gatásánál az ellenfél eltávolittatik a tárgyalásról és igy megfosztatik attól a jogtól, hogy kérdést intézhessen. A mi annál igazságtalanabb, mert viszont a korábban kihallgatott fél­nek meg jogot enged a bíróság a későbben kihallgatott félnek vallo­mása alatt jelen lenni. Kívánatos lenne, hogy a bíróság az arra alkalmas esetekben nyom­ban ítéletet hirdessen. Mert az erre kitűzött külön határidővel a felek­nek fáradság s meg nem térülő költ­ség okoztatik. Megszüntetendő gyakorlat, hogy ingó végrehajtási ügyben a sorrendi végzés soha ki nem hirdettetik. A költségmegállapitás úgy a pe­res, mint a végrehajtási eljárásban túl alacsony. Büntető ügyekben sokszor elő- fordúl, hogy az érdekelt ügyvéd a tárgyalási határnapról nem értesit- tetik. A mátészalkai kir. járásbíróságról részletes jelentés hozzánk ott lakó kartársainktól felszólításunk daczára sem érkezett. Tudomásunk van azon­ban arról, hogy e bíróságnál az igazságszolgáltatás menete állandóan legnagyobb rendben halad. Szatmárvármegye árvaszéke a rendelkezésre álló előadók mai cse­kély számával nem képes elintézni a feldolgozásra kerülő óriási anyagot. Szatmár-Németi sz. kir. város árvászéke közmegnyugvásra ponto­san látja el az ügyeket. Titkári jelentés a szatmári torna és vivő egylet 1904. április 8«lín megtartóit közgyűlésén. Tisztelt Közgyűlési A gyorsan haladó idő egyletünk évei számát ismét szaporitotta eggyel. S mig öregebb lett egyletünk egy évvel addig talán egy kissé megifjodtunk tetterőben. Nemcsak városunkban, de szerte e hazában vegetál a társadalmi élet; mintha másfél évtiz óta az exlex nehézkedett volna ólom súllyal az egyesületekre. A mily arányban nő a különböző célú, más-más érdeket szolgáló egyletek száma: ugyan olyan, sőt fokozottabb arány­ban nő az egyletek életében az ellanyhu lás, eltespedés. A kezdés, megalakulás állapota ege- ketverő lelkesedés, örömmámor s megfelelő görögtüz kíséretében és fényében mútatja azt a sokat Ígérő színes képet, melyről még a gyakorlott szem is azt hiszi, hogy szereplő alakjai elevenek. Pedig nem sok idő kell ahhoz, hogy meggyőződjünk ar­ról, miszerint csakugyan álmot láttunk, vagy jobb esetben egy szép, színes képet, mely alkalmas lehet arra, hogy a statistika épületének rideg falait ékesítse; de leg­kevésbé célszerű arra, hogy hivatásának megfelelve a társadalmi életben az ember­baráti vagy közművelődési testek vér­keringését szabályozza, erősítse, fokozza! Egyesületünket is üldözi a közönyös­ség szörnyetege, s mig tagjaink elég izmo­sak, elég ügyesek az erőkifejtésében;; az izomerő megfelelő alkalmazásában: ezt a sokfejü szörnyeteget — a közönyt — le­győzni nem képesek I Én, mint egyszerű tisztviselője s érde­meden titkára ez egyesületnek, nem tit­kolhatom el elégedetlenségemet akkor, midőn az egyesület működéséről számot kell adnom. A régi — s most már úgy látszik — Csak vélt s nem igazi ok, hogy kellő helyiségünk nincs, megszűnt az által, hogy az ev. ref. főgymnásium nagylelkűen át­engedte teljesen modern tágas tornacsarno­kát rendelkezésünkre — csekély díjazásért. A jelen tornaév kezdetét, hogy köz­vetlenebb, barátságosabb legyen az érint­kezés, az együttlét: áldomással kezdtük, s a vége mégis csak az, hogy mig akkor átlag 22—24 tag volt a gyakorlatokon, most már a saison végén 8 — io tag jele­nik meg. Művezetőink lelkes odaadással vezet­ték úgy a tornát, mint a vívást s most ! már alig van, ki megköszönje önzetlen, kitartó fáradozásaikat!. Elszomorító e kép, de nem kétségbe­ejtő; mert a művezetők lankadatlanságá­ból azt a meggyőződést merítem, miszerint sikerülni fog nekik a látogatottságot fo­kozni s a torna és vívó soporton kivűl minden más sport híveit egy közös zászló alá toborzani, hogy együtt vívjuk meg békés harcunkat a degeneratió ellen a nemzeti erő, a férfias bátorság fejlesztése, fokozása érdekében! Ez évi működésünket 1903. novem­ber 4-én kezdtük meg s mai napig 48 gyakorlatot tartottunk. Tagjaink száma az idén 66-ra emel­kedett. Tartottunk ez évben 4 választmányi ülést, melyek közül a december hóban tartott ülésből kifolyólag rendeltük meg az egyesületi jelvényt. Fontos volt ez ülés azért is, mert ez alkalommal határoztuk el az 1904. feb. i-én megtartott athléta bál rendezését. A bál — mely Bartha Kálmán elnöklete és fáradhatatlan tevékenysége folytán mig egyfelől a nagy kiadás dacára is 4oo koronán felül jövedelmezett: erkölcsi­leg még fényesebben sikerült s az idei bálok elseje volt. Pénztárunk, valamint leltárunk ál­lapotáról a számvizsgáló bizottság terjeszti be számadásait. S midőn most még sajnálattal kell a t. közgyűlésnek tudomására hoznom, hogy Dr. Lehótzy János egyletünknek éveken át ügybuzgó alelnöke később elnöke ál­lásáról lemondott s csak a választmány ■ kérelmére tartotta azt meg — befejezem jelentésemet kérve a lisztéit közgyűlést, hogy az uj választásnál engem is mentsen fel már sok évi titkári működésem alól s töltse be helyemet olyan fiatal erővel, ki az egylet érdekében több tevékenységet, odaadást fejthet ki, mint én. S vajha teljesülne azon óhajtásom és reményem, hogy a szatmári torna- és vívó egylet a közel jövőben uj fejlődésnek, uj virágzásnak fog indulni! Úgy legyen! Szatmár-Németi, tgo4. ápril 8. Thurner Albert titkár. Bezárult a népkonyha. Öt hónapon át élelmeztük városunk szegényeit és a szegény emberek iskolás gyermekeit, bőséges táplálékot kapott na­ponként minden jelentkező szegény, feleke­zetit ülönbség. nélkül. Az ingyen ebéd osztásokon felül he- tenkint t-gyszer, a rendőrség által igazolt minden idevaló szegénynek kenyérczipókat J osztottunk. És most, amikor a népkonyhát nyári időre bezárjuk, hogy majd a tél beálltával újból gondoskodjunk városunk szegényei táplálásáról, kedves kötelességet teljesítünk, amidőn szegényeink háláját tolmácsoljuk mindazoknak, akik az elért nemes czél ered­ményéért oly szívesen, oly buzgón fára­doztak. A jobbmédu embertársaink elismerés- méltóau és bőségesen támogatták úgy pénz­beli, mint természetbeni adományokban nép­konyhánkat, ezeket a kegyes adományokat a tél folyamán hálásan köszöntük meg és nyugtáztuk a lapokban. De hogy ily bőségesen jut már tíz éve minden télen annyi száz éhező ember­társunkat meleg étellel és kenyérrel ellátni, azt azoknak a nemeslelkü asszonyoknak buzgóságának köszönheti egyesületünk, a kik a fáradságos és sok kellemetlenséggel járó adomány kéregetést teljesitik. Ezen a télen a következő úri nők végezték ezt a fárasztó de üdvös tisztet: Dr. Benedek Józsefné, Deutsch Mórné, Dr. Erdélyi Miksáné, Feldman Mórné, Ifj- Freund Sámuelné, Fried Ferenczné, Hirsch Adolfné (S.-Ujluk) Dr. Heller Gyuláné, Klein Andorné, Klein Yilmosné, Krassó Miksáné, Dr. Láng Péterné, Lengyel Mik­sáné, Mandelbaum Edáné, Márkusz Mártonná, Megyesi Ferenczné, Netter Kálmánné, Rudé Bertalanué, Reiter Miklósné, Rooz Gyuláné, Rooz Sumuné, Róbert Lipótné, Rohrlich Sámuelné, Rosenfeld Yilmosné, Sávor Kál­mánné, Somogyi Mátvásné, Scheiber Fe­renczné, Schlosser Márton né, úrnők. Neu­mann Erzsiké, Sternberg Anna, Weisz Mar­git, kisasszonyok. De nem csak a kéregetést végezték ők, hanem a uői választmány többi érdemes tagjaival felváltva segítettek ebédosztások­nál elnöklő Lővy .Miksáné úrnőnek, aki nupról-napra gondoskodott a konyháról, kamaráról és szegényeink élelmezéséről. A szegények jóságos Istene áldja meg őket, hogy továbbra is gyáraolithussák sze­gényeinket. Az izr. népkonyha-egyesület. Apróságok. Nagy az öröm a lövészek között, hogy végre is az igazságuk diadalt aratott és most már bizonyosan löveidéhez jutnak. — Nem az igazság győzőit —mondja egy ellenző városatya az egyik lelkes lö­vésznek — ha Wallon ténsur nincsen, soha sem kaptok lóvéidét. Az ő kedvéért szavaz­tak nagyon sokan mellette, a miből az lát­szik, hogy nem a lövészegylet, de Edus bá­tyánk a népszerű. A főlövészinester nagy hévvel igyeke­zett a közgyűlést jó indulatra hangolni, s mikor a többi közt egyszer igy szólott: „Mi I város kötelessége, ha a lövészegyletet meg­ölte?“ — Hogy eltemesse! — szólt közbe valaki. — Nem 1 — mondta ő tovább — ha­nem hogy feltámassza, S mikor a vége csakugyan az lett, hogy feltámasztotta, azt mondja a szom­szédom : — Hanem aztán öreg búrok most már puffogtassatok, mert ismét megöljük. •jjc Bögre ur egy nagyon régi vágyát igyek­szik megvalósítani, felutazik a fővárosba s uton-utfólen elujságolja minden ismerősének, hogy ápril 19-én Budapesten lesz. — De mért épen e napót választotta bátyám — kérdi tőle valaki ;— hiszen ek­kor fogják a vízvezetéket e,lzárni. — Épen azért öcséin — mondja az öreg hunyoritva — azt akarom, hogy még a lehetősége is ki lágyén zárva, hogy~v-i*et ihassum. * A „Kurucz-estély “ sikeréért sokan gratulálnak a főrendezőnek Orosz Lujzinak, s dicsérik, hogy a programúi mily nagysze­rűen volt összeállítva. — Nem az egész az én érdemem — hárítja el magától a dicséretet — mert a Togo admirális indulója a Nyári Jóska ba­rátom ötlete volt. * — No én el nem képzeltem volna, hogy ön már 30 éve érettségizett. — Nem is úgy van az. — De hisz a Szamosban olvastam. — Ne tessék elhinni, mig a Szatmár és Vidékében is nem látja! Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Április 11-ike. Az 1848-ik tör­vények szentesítésének napját, melyet a március 15-ikével erővel ellentétbe igyekez­nek hozni azok, a kik a túlzott hévben ke­resik a logikát, az idén is megünnepelték a tanintézetek. Az ünnep természetesen nem vetett s nem vethetett olyan hullámokat, mint a szabadság kezdetének első nagy ün­nepe március 15, hanem a törvények szen­tesítésének ténye, melylyel alkotmányunk sarkalatos jogai megszilárdultuk, a hazafiak igaz kegyeletét mindig megfogja érdemelni s értékétől semmiféle túlzás nem foszthatja meg. Tegnap az összes intézetek ünnepeltek, kivéve a zárdái növendékeket, kikuek vezetői nagy bölcsen a mai napra tették át az ünnep­ségeket s igy hétfőn ápril 11-én a zárdában az előadások sem szüneteltek, dacára annak, hogy a törvény e napra iskolai szünnapot ren­del. — Az 1848. évi korszakalkotó események és az azt követő törvényalkotások 56. évfor­dulójának emlékére a rom. kath. fiú népiskola reggel 8 órakor szépen sikerült iskolai ün­nepélyt rendezett a következő műsorral'- 1. A legelső magyar ember a Király. Ének. 2. Alkalmi felolvasás. Tartotta Bodnár Alajos tanító. 3. Mugyár király-himnusz. Ének. 4. ______ Folytatás a mellékleten. leg áns női model kalapok megérkeztek és nagy választékban már kaphatók - .. . Vaj da Mihály di v atáruházában, Szatmár, Deáktér 10. Női disntett kalapok Ízlése» kivitelben nagy választékban 2 forinttői 15 forintig kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents