Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-30 / 35. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A zeneiskola története. Dalegyesületiink választmánya nemrég beszámolt tavaly elhangzott legszebb dalának, a zeneiskolának, első évi működéséről. Jelentésében elmondja, hogy rövid néhány hónap alatt (februártól— szeptemberig) teremtette meg az intézetet, amely a közönség pártolása következtében azonnal az életrekelése után nem remélt lendületet vett, úgy, hogy a növendékek nagyszámú beiratkozása miatt mindjárt az év elején a zongoraszakra ^zőnyi ^Margit, és a czimbaloinszakra Báron Margit kisasszonyokat kellett meghívni az eredetileg szerződtetett, három tanerő: O Pataki Lajos, Benkö Miksa és Füredi Sándor mellé. Ezeket a tanerőket egy évi próba- szolgálat után a választmány 1904. aug. 12-iki ülésében véglegesítette. Az iskola történetének rövid vázlatát egyébiránt a következőkben adjuk. A dalegyesület választmánya 1903. február 3-án elhatározta, hogy a zeneiskola felállításának ügyét az ezen évi február 15-iki közgyűlésében pár- tolólag fogja előterjeszteni. Ez meg is történvén, a közgyűlés örömmel fogadta a zeneiskola felállításának tervét, és ennek kivitelét a választmányra bízta; de egyúttal kikötötte, hogy a 30,000 korona alaptőkéhez soha és semmi körülmények között nem szabad nyúlni, még köl- csönképen sem. A választmány ezután késedelem TÁRCZA. ^ ilpiOOft—Pi > Képek. Ina: Majos Jenő. A kisasszony. A kisasszonyt, a fiatal ur kisérte haza zsurról. A cselédleány elfeledkezett arról, hogy estére érte jöjjön a kisasz- szonynak. A fiatal ur az utón igen udvariasko- dott, a kisasszony szintén udvarias volt. A kapunál elváltak. A kisasszony panaszkodott otthon a mamájának, hogy mennyire tolakodó ember ez a fiatal ur és hogy mennyire szerelmes belé. A fiatal ur a barátjának -mesélt, hogy milyen peches ember ő, hogy neki mindig haza kell kisérni valakit, s pláne, akivel csöppet sem szympa- thirozik. A nagy költő. A nagy költő, mikor első műiét megírta, a legboldogabb és legbüszkébb embernek érezte magát. Pedig ez a mű igen kezdetleges szárnypróbálgatás volt. Diák szerelmét énekelte meg benne. A nagy költő halála előtt megírta hattyúdalát. A nagy, a hatalmas alkotásu nélkül látott hozzá a vett megbízás végrehajtásához. Dr. Tanódy Márton tanulmány tárgyává tette az ország nevezetesebb zeneintézeteit és ezen tanulmányújában szerzett tapasztalásait a választmány nagy eredménnyel használta fel. Kérvényt intézett a város törvényhatóságához a felhagyott városi óvoda épületének a zeneiskola czéljaira való átadása iránt. Lelkes törvényhatósági bizottságunk pedig egyhangú határozattal teljesítette ezt a kérelmet-, i sőt évi 1200 korona segélyt is szavazott, meg az iskolának azzal a kikötéssel, hogy 1) a maga részéről az iskola igazgató tanácsába évenkint egy tagot küld hessen. 2) a választmány az iskoláról minden évben jelentést tévén annak költségvetését és zárószámadását bemutassa. 3) a tanácsnak joga lesz négy növendéknek a tandiját elengedni. E jogokat a tanács gyakorolta is, az igazgató tanács tagjául az 1903—4-iki tanévre dr. Tanódy Mártont küldte ki. Fölkérte a választmány a helyi sajtót az iskola ügyének felkarolására, mit az a legnagyobb készséggel és buzgósággal meg is tett. A közönség a választmány fölhívására kisebb nagyobb adományokkal járult az iskqla felszerelésének költségeihez. Első volt a püspök 1000 koronás segélyével, öt követték nagyobb összegekkel a székes káptalan, a helybeli pénzintézetek és mások. Kuriózumkép említem meg, és mű mikor készen volt, nem tetszett a költőnek. Unalmasnak és mesterkéltnek találta. Széjjél tépte. Aztán visszatekintett irodalmi pályafutására. Végig lapozta höl- temény kötetét elejétől végig, amelyekre az volt nyomtatva, hogy ezek az ő összes munkái. Keresett bennük valamit. Azt az emlékezetes, igazi első diákköri verset. De hasztalan, mert nem találta. A beteg költő elkomorodott és arra gondolt, hogy a nagy világ, amely annyira ünnepelte, legjobb, legkedvesebb müvét nem is ismeri. A modem Dugonics. Mikor újabban nagy pusztításokat vitt véghez a barbár török a civilizált Európában, a Pantheon kapui ismét kitárultak a nemzeti hösök befogadására. Élt valahol egy hősiességéről rettegett várkapitány. Dugovicsnak hivták. A török az ö várát sem kerülte el. A kapitány vitézeivel együtt hősiesen védte a várát és a várnépét. De mint minden támadásnál, úgy ennél is elérkezett a döntő pillanat. A törökök erősen megrongálták a várat s már-már kapaszkodni kezdtek a végbástyába. Egy harcias török már el is érte az első főbástyát, éppen kitűzni akarta a török zászlót. Akkor Dugovics elszántan megragadta a törököt, zászlóját kicsavarta a kézéből-és magával rántotta a beláthatatlan mélységbe. Szerencsére a bizonyos tanulságul egyúttal, hogy a vármegye ismertebb nevű egyéneihez szétküldött 220 darab nyomtatott kérelmünkre egyetlen egy szatmármegyei földbirtokos küldött be adományt, dr. Medve Kálmán debreceni lakos. A zeneiskola megnyitása után a választmány magas színvonalú zene- hangversenyt rendezett a színházban, amelyet megtöltvén a közönség, ez előadás jelentékeny jövedelmet hozott a kitűzött, célnak. A növendékek létszáma az első iskolai év végén a következő volt: a zongoratunszakon 91, a hegedű tanszakon 34, a cimbalom tanszakon 13, a inüénekben 2, karéneket rendkívüli tanszakon tanult 1, összesen 141 növendék. Ezeknek több mint a fele tanulta a karéneket, és egy része a zeneelméletet is. A tanár-kar buzgősága és lelki- ismeretes szorgalma, valamint a növendékek igyekezete és erkölcsi magaviseleté az egész iskolai év folyamán minden várakozást 'felülmúlt. Ehhez képest az elért eredmény a legmesz- szebb menő igényeket is kielégíthette. Iskolánk a lefolyt évben 3800 koronát költött felszerelésre, nagyrészben hangszerekre, és 1700 koronát a várostól használatra kapott épület rendbehozatalára. Évi számadása szerint volt az intézetnek az 1903/4-iki iskolai évben: Bevétele 12826 K 78 f. Kiadása 12780 K 67 f. Maradvány 56 K 11 f. vár alatti völgyben egy nagy szalmakazal volt. Oly szerencsésen estek, hogy egyikö- jüknek sem lett bajuk. Dugovics és a török kiegyeztek. Mindkettő szerencsésen megmenekült a haláltól. Fent azalatt megkezdődött a végső küzdelem. A várban, miután az asszonyok megsiratták az elszánt hőst: imádkoztak. Aztán az egész várnép kirohant. Az ágyúgolyók, fegyverek, nyilak záporában mindkét tábor el- pusztulf. Alig maradt hírvivő. A történelem múzsája, az az örökké irkáló múzsa főijegyezte a nagy napot. Egy lapon ösz- szefoglalta az egyik, a másik lapon a másik nemzet történelmében. Az utódok tanulták a hős Dugovics esetét. A Dugovics név a hősiesség jelképévé lön. A török költők névtelen hősökről csodás legendákat írtak. Mestealliansz. A báró ur, noha alapjában okos és józan gondolkozásu ember volt, egy megbocsáthatatlan baklövést mégis elkövetett. Vénségére elvette a fiatal gazdasszonyát, aki amellett, hogy szépségben előlálíott, falusias modorát, közönséges származását soha sem tudta kivetkőzni. A házi személyzettel nagyon is közlékeny viszonyban állott, azért a bárói családhoz járó asszonyok gyakran kigunyolták ilyen hajlanÉrdekes fölemlíteni, hogy eredetileg 5800 K költségvetésre volt alapítva az intézet, 30 fizető és 10 tandíjmentes növendékkel. Semmi kétség többé, hogy a zeneiskola a közszükségletben gyökerezik és minden tekintetben szilárd alapokon nyugszik. Szép jelenéből gyönyörű jövőre nyílik a kilátása, amelyben százan és százan fogják áldani az alapitó dalügyesületet és az intézet számos jótevőit. Saját érdekében áll mindenkinek az üdvös hatású intézmény tevékenységét arra használni, hogy a gyermekei a zene nemes művészetében a kellő kiképzést nyerjék. Városunk pedig büszke elégtétellel nézhet eme legújabb, hatalmas kullturintézetre. T. Iskolai év kezdetén. Azok a különféle tanintézetek, melyek nemcsak a tudomány, művészet, hanem az ipar, kereskedelem, gyáripar, gazdászat és az ország- az állam védelmi terén hivatva vannak az ifjú nemzedéket részint szellemi, részint gyukorlati, részint védelmi irányban kiképezni, nevelni, any- nyira fontosak, a nemzetek kultur életében, hogy nemcsak érdemes, nemcsak méltó: de szintegy elmellőzhetlen erkölcsi köteleség velük minduntalan foglalkozni. Különösen nagy és fontos kötelesség ez az iskolák életében az év végén, a mikor egy év eredményéről számolnak be; — és az év eljön, mikor az ifjúság a kibontott zászló alatt tömegesen tódul be az intézetek felnyílt kapuin, hogy a rá várakozó nagy és nemes feladatok teljesítése Egy alkalommal meg is haragudott az asszonyok csipkedéséért és attól fogva hideg, kimért lett hozájuk. Az asszonyok le- letárgyalták a báróné viselkedését, az egyik asszony meg is jegyezte: — De milyen gőgös, büszke kezd lenni ez az asszony, akár csak mint egy valódi báróné. Attól fogva becsülni kezdték a bárónét és nem csipkedték többé. Mese. Mikor a hatalmas Alkotó megteremté a holdat, arról is gondoskodott, hogy játszótársai legyenek : melléje rendelvén a csillagokat. És estende, ha jó derűs, vidám nap után az éj is derűs, a hold a csillagok közt elvegyül s mesélnek egymásnak érdekes történeteket. A szelid hold ártatlan, naiv meséket mond, a csillagok ellenben szövevényes, szerelmi történetekről regélnek. Ha egy-egy csillag ilyen forró, tüzes szerelmi történetekről regél, a szelid, az idális hold felhők közé temeti magát, hogy az éjben járó kellő szerelmes emberek ne lássák halovány arcát amint elpirul. . . . A nagy ur. A vidéki birtokos ur felment Pestre, több helyen megfordult, többek közt a képtárban is. Dilettáns festő ember létére Róth Fülöp kárlsbádi czipöraktárát q ajánljuk a t. m6 közönségnek Mist a KÖZVötlön SL PanHOliia legolcsóbb bevásárlási forrást. szálloda mellett! Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Figyelmeztetés!!! Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő szines nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők.
