Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-06 / 40. szám

Huszadik évfolyam. 40-ik szám. Szatmár, 1903. október 6. r r r MEGJELEN MINDEN KEDDEN. = AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: = Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre . . . . 3 ». _ | Egyes szám ára . 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Morvái János hinyvnyomdája EötvSs-utcza 6rik sz. alatt. = TT^-T .-RTOK-SZAm : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvős-utcza 19-ik szám. = HIRDETÉSEK = ^ e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett Hívét»,',nak. Nyilttér garmond sora 20 fillér. =■ Hirdetőnek díjjal előre fizetendők. RSj?.­^^któberől Sötét nap, fájdalmas emlékek napja október 6-ika. Mig magyar él, a ke­gyelet mindig ébren lesz és nem mu­lasztja el soha, hogy e napon a nem­zet vértanúi sírjára letegye koszorúját. Az emlékezet e napra, s az imád­ság értük soha sem fog megszűnni, mert sok ilyen nap van a mi törté­netünkben, de ez gyászban felülmúlja valamennyit .Ennyi kegyetlenség egy na­pon talán soha nem volt azelőtt el­követve, pedig nincs nemzet a földön, hol a szabadságnak annyi vértanúja volna, mint a magyarnak. Sok vér omlott már a szabadsá­gért, és ez a szabadság még ma sem a miénk egészen, s ki tudja mennyi­nek kell még omlani, hogy teljesen, és az elveszésnek minden félelme nélkül, magunkénak mondhassuk. Kicsiny nép vagyunk s csak addig élhetünk, mig a szabadságot bírhatjuk, ha az elve­szett, akkor mi is elvesztünk. Sehol az egész világon nincs egy rokonszenvező barátunk, csupa ellenséggel vagyunk körülvéve minden oldalról, ha össze nem tartunk, az enyészet vár reánk. Ez a gyásznap ébressze fel lel­kűnknek nemes érzelmeit s fokozza bennünk a hazaszeretet tüzét, mert nagy szükség van rá manapság is, hogy összetartsunk. Felhők tornyosul­nak a látóhatáron, vihar van kitörő­ben, csak az egyetértés és összetartás menthet meg bennünket. Sötét nap, fájdalmas emlékek napja októker 6-ika. Azoknak a hősöknek T AHCZ A. Itt van az ősz... Itt van az ősz, elmúlt a nyár, Elnémúlt a dalos madár, Nem csicsereg már az ágon, Csak az én bús árva lelkem Sír végig a pusztaságon. Síró lelkem bánatával Elszállanék a madárral; Elszállanék mesgze tájra, De a szívem, lányka, érted Ott is mindig sírna, fájna. Harangoznak... Harangoznak, temetésre mennék. Meghalt egy szép szőke leány gyermek. Alig élt még tizenhat esztendőt: Temetőbe viszik szegényt Lakodalma előtt. Elmondta a pap a szent beszédet, Megcsendül a bús halotti ének... Apja, anyja siratja a lányát: Boldogtalan vőlegénye Szive s lelke párját! Sallay Lajos. szelleme, kik e napon vértanú halált szenvedtek a szabadságért, őrködjék felettünk s gyújtsa lángra szivünkben a hazaszeretetet, hogyha úgy jön, mi is megtudjunk halni a hazáért! A „Ferencz József“ Tanítók Háza ünnepélyes felavatása. Ö Felsége nevenapján, vasárnap avat­ták fel Budapesten szép ünnepély kere­tében az első főiskolai internátust a „Fe­rencz József“ Tanítók Házát, melyben a hazai tanítóság fiai; számszerint 120-an nyernek teljes ellátást. Az épületre az ál­lam 658,ooo koronát költött. A palota — mer£ méltán nevezhető- annak — a Szent- királyi utczában van, három emeletes s terrakotta homlokzata magyar ' stílusban van megépítve, a melyen a következő fel­írás látható: „Ferencz József Tanítók Háza.“ Az internátus czéljaira a négy eme­letes udvari szárnyépület szolgál, a mely­ben negyven szoba van s melyekben az i-ső és 2-od éves hallgatók 4-essével, a 3-ad és 4-ed évesek 2-essével laknak. A Tanítók Háza összes helyiségeiben gáz- és villám világítás van. A lakószobákon kívül közös helyiségei is vannak" az inter- nátusnak, nevezetesen: társalgó szobái takeasztalokkai, zenetermei felszerelve min­denféle hangszerrel, ebédlője, fürdője. Eze­ken kívül van: fogadó terme az idegenek részére s az utczai részben van elhelyezve az Országos Pedagógiai Közkönyvtár és az Országos Tanszermúzeum. A lakószo­bák közül mintegy harmincz alapítványi jellegű, a melyekben márványtábla hirdeti az alapítók emlékét. Szobát neveztek el: Dr. Br. Eötvös Lorándról, Eötvös Józsefné bárónéról, Dr. Wlassics Gyuláról, Molnár Viktor államtitkárról, Királyi Pálról, Pé- terffy Sándorról,’ Molnár Aladárról, Ha­lász Ferenczről, Lakits Vendelről, Kozma Ferenczről (a kolozsmegyeiek), Czirfusz Ferenczről (a bánfaiak), Libertiny Gusz­Aztán tessék eligazodni! — Irta : Steinkogler János.*) — Sok ideig azt hitlem, hogy a pipa- szár rendeltetéséi teljesen betölti, ha az ember a szájúba dugja s más irányú hasz­nálhatóságáról csak akkor bizonyosodtam meg, amikor apám'pipaszárral vert meg azért, mert a délről maradt lekváros de- relyét feltorkoskodtam. Verés közben szün­telenül azt hangoztatta az öreg, bogy a torkosság a legnaggobb bűn. Igen ám! Hiába tartózkodtam ezután a torkosság­tól; mégis mindig a legnaggobb bűnbe estem. Akár csnfolódtam akár megpofoz­tam kis testvéreimet, akár czukrot loptam ; apám egyre azt hajtogatta, hogy az a leg­naggobb bűn, a miért épen elnadrágolt s a jövőt mutogatva végczél gyanánt akasztófát emlegetett, a melyen okvetle­nül én fogok lógni; én azonban csak ar­ról szereztem a verésekből meggyőződést, hogy apám a bűnök közt fokozatokat nem ismert, de hogy melyik hát a legna­ggobb bűn, azt ma sem tudom. *) Mutatvány szerzőnek »Truby meséi« czimü most megjelent kötetéből. Szerk. távról (a nyitraiak), Krób Pálról (a za­laiak)! Szatmáry Györgyről (a csongrádiak), Góbéi Jánosról (a fehérmegyeiek), Kálnay Nándorról és Dobó Adolfról (a szepesiek). A lakószobákon s a közös helyiségeken kívül egész kis szálló is van berendezve, melynek helyiségeiben a bentlakók hozzá­tartozói és a vidéki tanítók, ha fővárosba jönnek, csekély összegért teljes ellátást nyerhetnek. A kíipubejúrat alatt márványtábla hirdeti, hogy épült I. Ferencz József ural­kodása és Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején az Eötvös-alap kezdésére, az általa fenntar­tott főiskolai internátus czéljaira, a ma­gyar nemzet áldozatkészségéből, a ma­gyarországi tanitói-kar közhasznú mun­kássága elismeréséül. A felavató-ünnepély — mely az in­ternátus dísztermében folyt le — műsora a következő volt: 1. Hymnus, énekelte a Tanitók Háza ifjúsági énekkara. 2. Elnöki megnyitó beszéd; tartotta Ujváry Béla az Eötvös-alap elnöke. 3. Alkalmi költemény. Irta: Minke Béla; szavalta: Fábián Vilmos bölcsészet- hal Igató. 4. Vonós négyes. Előadták: Hetyei Gáfegr,.. Scherer Sándor, Hollós Zoltán és Tolkmann Ervin, a Tanitók Háza lakói. 5. A „Tanitók Házáról“, előadta: Józsa Mihály intézeti gondnok. 6. Az ifjúság köszöneté. Elmondta: Forberger Béla joghallgató. 7. Zárszó; tartotta: Ujváry Béla. 8. Szózat. Előadta a „Tanitók Háza“ ifjúsági énekkara. A miniszter maga dr. Wlassits Gyula nem volt jelen, hanem helyette Molnár Viktor h. államtitkár, Péterffy Sándor k. tanácsos ezen nagyszerű intézmény megte­remtője, Kapy Rezső, dr. Göőz József, Trajtler Károly, Tóth József k. tanácsos Pestvármegye tanfelügyelője, dr. Hegedűs István t. egyetemi tanár, dr. Ilosvay La­jos m. egyetemi tanár, gróf Festetich ta­Ez a tájékozatlanság társamul szegő­dött hozzám s életem minden fontosabb mozzanatánál tragikomikus módon jelent­kezett. Szenvedéllyel űztem a mathematikai ludomángokat; ez azonban nem szolgált enyhítő körűimén}ül a görög irodalom ta­náránál, a ki megbuktatott s a legsöté­tebb jövőt jósolta azért, mert azt találtam mondani, hogy a Menelaos felesége Ope­rette primadonna volt, a ki anyagot szol­gáltatott a szép Heléna megírásához ; és a mikor a számtan rovására a görögöt kezd­tem tanulni, viszont a számtan professora javasolta, hogy kössek követ a nyakamba s ugorjain a Dunába, úgy sem lesz belő­lem semmi; mert nem tudom, hogy min­dennek alapja a kétszer kettő négy. A tisztviselői pályára lépve a legki- fogástalanabb szeréngségre iparkodtam, fő­nököm azonban megutált', mert nem sze­rette a csuszó-másző embereket s a mi­kor az ur őt magához szólítva az uj fő­nökkel szemben önérzetes magatartást ta­núsítottam, avval az indokolással mellőzte előléptetésemet, hogy ngegleségre vagyok hajlandó. Egy szép kis leányba kozmásodtam nácsjegyzö Budapest székesfőváros fcépvi seletében s ezeken kivül nagyszámú elő­kelő közönség. A felavató ünnep után a közönség megtekintette az intézetet, mely alkalom­mal felavatták a márványtáblákkal meg­jelölt szobákat s ezzel az ünnepély vé­get ért. Déli 1 órakor az Erzsébet-köruti „Royal-szálló“ külön éttermében étlap szerinti közös ebéd volt. Budapest, 1903. október 4-én. E. B. Hogyan óvakodjék a tüdő- vésztől az egészséges ember? A lüdővész ragadós betegség, nem olyan módon ugyan, mint a himlő és né­mely más kórság, a mely hirtelen szétter­jed, ha nem vigyáznak reá. A tüdővész lappangva harapózik tovább. Alig lehet észrevenni, s a mikor kezdődik már régen ott pusztít a tüdőben, a mikor még jófor­mán semmi jel sem árulja el. De ha így nem olyan szembetűnő is ragadós volta, azért nem kevésbbé veszélyes és résen kell állanunk, hogy útját vágjuk. A' tüdövész nem minden embert fe­nyeget egyformán. Vannak a kik köny- nyebben elkapják. Ilyenek első sorban azok, a kiknek a családjukban már ott­honos ez a betegség. Az ilyeneknek különösen kell vi- gyázniok magukra. Törekedniük kell arra, hogy megerősödjenek. Ehhez az szüksé­ges, hogy jó levegőben éljenek, jól táplál­kozzanak és nekik való foglalkozást Űz­zenek. Levegő nélkül egy pillanatig sem le­hetünk el. Minden lélegzésnél levegőt szi­vünk a tüdőnkbe s ha rossz levegőt szi­vünk be, az épen úgy megárt, mintha megromlott vagy mérges ételt ettünk volna. Nemcsak az olyan rossz levegő ár­talmas, a mitől mindjárt megbetegszik az bele s mindig mellette turbékoltam, a papa azonban kikosarazott; mert csupa szerelemből nem lehet megélni. — Eg} másik kis nagyságát úgy hódítottam meg, mint Julius Caeser Galliát: jöttem, láttam, győztem s elbizakodottságomban nem fog­lalkoztam vele, csak a mama körül legyes- kedtem, a ki azért tagadta meg tőlem leánya kezét, mert alig vetettem rá ügyet. Ha nagyon tüzesen ostromoltam egy- egy szőkét, szemtelen volt a nevem s ha a barnák mellett forgattam szemeimet, avval főztek le, hogy ügyetlen vagyok. Egy társaságban Bánffyról zengtem dicséneket s gyanús némaság kisérte sza­vaimat. Utólag megtudtam, hogy a társaság Barlha Miklóst jubilálta, a mikor pedig a a Hét* szerkesztőségében a földig lerántot­tam a Bukottat, egyszerűen kidobtak. Ha tartózkodó voltam, azt mondták rám, hogy a legbüszkébb spanyol hozzám képest alázatos jezsuita s ha nagyon ba­rátságos akartam lenni, legjobb czimbo- ráim is elfordullak tőlem; mert ők olyan emberrel nem ülnek le egy asztalhoz, a ki brúdert iszik minden svihákkal. Ha kártyáztam s nyertem, orrollak Az őszi és téli idényre érkezett angol gyapjúszöveteknek újdonsá­gaira felhívja a m. t. -úri közönség ======= b. figyelmét ======== jnalife posztó és gyapjúszövet kereskedő (Szatmár, Deák-tér Fehér-ház mellett.) Ugyanott van az egész kontinens el­ismert nagynevű Martin Sons & C. L-tŐl angol gyapjúszövet gyárosnak ===== egyedüli raktára. (4—6) =====

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents