Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-04 / 31. szám

SZÄTMlR ÉS VIDÉKE — BÚCSÚZÓ. Minden ismerőseimnek s jó barátaimnak,, kiktől az idő rövidsége miatt búcsút nem vehettem, ezúton mon­dok szívélyes Isten hozzádot. Kérem őket tartsanak meg szives emlékezetükben. Gyúró István kiskőrösi állumpénztári ellenőr. — Miniszteri segély. A földmíve- lésügyi miniszter az Eger és Sár lecsapoló társulat részére, — tekintettel a társulat súlyos anyagi helyzetére, — tízezer korona államsegélyt engedélyezett, oly feltétellel, hogy ezen államsegélyt, a mely csakis a végi','hajtandó csatornatisztitási munkálatok fedezésére lesz fordítható, a jövő évben fogja a társulat részére folyóvá tenni. A segé­lyezésért a társulatnak a folyó év végéig kérelmezni kell, addig azonban, mig a segély­nyújtás megtörténik, a társulatnak esetleg kölcsön utján kell a fedezetről gondoskodni, mert, a társulati miniszteri megbízott jelen­tése szerint a társulati csatornák kitisztítása égetően szükséges. — Posta rablási kísérlet. Mikola község csendjét vakmerő betörők rablási kísérlete tartja izgalomban. A múlt éjjel Bélteky Gyula postamester zajt hallott uz ablakon keresztül s a mint a szomsz d szoba ablakán kitekintett, négy alakot vett észre, kik hatalmas vasakkal a postahivatal utczára nyiló ablakát akarták kifesziteni. Bélteky erre revolverrel a rablók köze lőtt, kik a lövés zajára elmenekültek. A vakmerő rab­lók közül kettő kocsin elmenekült, két gyu- nus alakot pedig a csendőrség már letar­tóztatott. — A városi tanácsülések heti idő rendjében az a változás történt, hogy a pén­teki üléseket szombatra tették át. — Az iparos ének és dalegylet szatmárhegyi kirándulása iránt" városszerte nagy az érdeklődés, azért felkéri az elnök­ség a közönséget, hogy jegyeiket jóeleve szíveskedjenek megváltani, annyival is in­kább, mivel uz aug. 9-én vasárnap 6 óra­kor induló kiránduló vonat után, jegyet csakis a szatmárhegyi pénztárnál lehet vál­tani, a mi jóval drágább. Kedvezményes je­gyeket csak aug. 8-án estig adnak ki. Egy­ben tudatjuk a közönséggel, hogy a ven­déglős minden áremelés nélkül fogja italait felszolgálni. — Humorisztikus estély. A szat­mári zenede javára rendezett humorisztikus estély szombaton tartatott meg a Kossuth- kerti kioszkban. A változatos s élénk mű­sor első pontja volt Balassa Sándor hírlap­írónak felolvasása, ki „Múzsája leszek“ ez. monológját adta elő. A második szám a Grammophon hangverseny volt. Az est egyik legsikerültebb száma volt Fischman Stefiké- nek, egy rokonainál itt időző conservatori- umi növendéknek hegedüjátéka, ki meg­lepő s biztos technikával játszotta Bé­riét hegedű versenyét. A közönség a meg­lepő szép játékon annyira lelkesedett, hogy újból kívánta hallani, s ekkor köztetszésre Hub lyuuk egy mazurkáját adta elő zajos tetszés mellett. Litteczky Endre s Hamvay Lujos karikatúra rajzai szintén tetszettek. Szilágyi Erzsiké, kinek szép hangját a mű­kedvelői operett előadáson hallottuk, Nyári József muzurkáját adta elő kedvesen. Ham- vay Lajos áltul előadott cuplé, Mujdik Béla czimbalom játéka s a fregoli paródia nem keyésbbé tetszett. A sikerült programm utón táncz következett. — Motoros kocsi közlekedés. A szatmár-nagybányai vasút igazgatóság nem rég’ elhatározta, hogy a vasút vonalán mo­toros közlekedést létesít, Hogy ez a közle­kedés gyakorlatilag megfelel-e a éráéinak, evégből tegnap kísérletet tettek. Debreczen- ből ugyanis egy motorból s több személy kocsiból álló vonatot indítottak Nagybá­nyára. A Szatmártól—Nagybányáig s Nbá- nyától—Szatmárig terjedő vonalat 3 óra alatt futotta be. A próba menetről jelentést tettek az igazgatóságnak s értesülésünk sze- riut a motorkocsik használatát még ez év folyamán megkezdik.- Magas életkort ért el Pettyén­ben a pár nappal ezelőtt elhunyt Tóth Mi­hály. Elérte a 101-ik életévét. Halála előtt még egy nappal kezébe vette a kaszát, azon­ban a munka nem ment most olyan jól, mint máskor. Reggelre a nagy kaszás ki­vette a kezéből a szerszámot, melynek csak ő az örök birtokosa. — Búcsúzáé. Miután az idő rövid­sége miatt jó barátaimtól s ismerőseimtől személyesen búcsút nem vehettem, ezúton mondok szivélyes Istenhozzádot. Mátyás Fri­gyes, m. kir. állmnvasuti főellcnőr. — Tizezer korona az országúton. Julius hó 29-én Stoll Béla nagybányai ügy­véd, Felsőbánya városának tiszti ügyésze. Felsőbányán volt tunácsiiléseii s a mint onnan délben huzafelé hajtatott, a Rákos­palló és a Giródtótfulusi első házak között az országúton kiesett kézi táskája, melyben iratok, betéti könyv, 7 drb 1000 koronás és 150 drb 20 koronás volt. A pénzt az ottani takarékpénztárból hozta volna Stoll Béla Nagybányára A táska hiányát csak idehaza vette észre. Azonnal kutattuk utána úgy a családtagok, mint a rendőrség. A láska meg is került, egy Tárcza Görgy nevű em­ber hozta be 1 óra tájbun Stoll Bélához, hogy ő az országúton találta, de a pénz nem volt benne. A csendőrség és^ rendőrség mindent elkövetett, utána nézett a dolognak, azonban eddig eredménytelenül. Tárcza Györgyöt is gyanúsították, mert igy szólott u helyszíni szemle alkalmával: Itt laláltum „az összeget,“ azonban most már szabadon bocsátották. A törvény is biztosit egy bizonyos részt a megtalálónak, a károsult ügyvéd részéről azonban az is illő jutalomra számíthat, a ki nyomni vezet o dologban, — Nem lesz sorozás. Legfelsőbb katonai körökben úgy vélekednek, hogy amennyiben az ujonezozást az idén nem le­het megtartani, a katonákat a gyakorlat után azonnal haza kell küldeni. Az összes ezredek tisztjei két hónapi szabadságot fog­nak kapui, mert nem lesz legénység a me­lyet oktatni lehetne. A gyalogságnál már elhatározták, hogy az időn még abbau az esetben sem fognak sorozni, ha a képviselő­ház megszavazza az ujonczjuvuslatot, mert a meghívó kézbesítésére egy hónap | az ujonezozásra két hónap kell. — Lányi Géza kitünően szervezett 10 tagból álló társuluta ismét Szatmárra jön és f. hó 7., 8. és 9-én ti „Honvéd“ sör- csarnokban tartja előadásait. Mint értesülünk, műsorukon van a világhírűvé lett Cake Walke néger táncz is. — Tűz Domahidán. Juliu- hó 30-án Domahidán nugy tűzvész pusztított. A tűz délután fél négy órakor a Moldován Mihály telkén ütött ki ismeretlen okból, s csakhamar 8 telek özszes épületeivel a lángok mar­talékává lett. A lakosság a külső mezei munkával lévén elfoglalva, a községben alig volt munkabíró ember a tűz kitörésekor s igy menteni mitaem tehetett. A tűzvész a legszegényebb sorsú embereket sújtja s a kár 8—10 ezer koronára tehető. — Árvaházi felvétő .A vallás s közoktügyi miniszter néhai Zavuczky István volt mezőterenii r. kath. elemi iskolai ta­nító István .nevű árvájának a kecskeméti orsz. tanítói árvaházba leendő felvételét el­rendelte. — Czigányok garázdálkodása. Vakmerő czigányok garázdálkodásáról ka­punk hirt Réztelek községből. Mint bennün­ket értesítenek, a múlt éjszuka 1 — 2 óra között rabló czigányok a rézteleki község házát fölverték s a községi pónzszekrényt elrabolták. A czigányok tettét Erdei László rézteleki lakos neje vette észre, ki revolver­re! utánnuk lőtt. A lövés zaja nügyön meg­ijesztette a 6 személyből álló czigány ban­dát, a szekrényt eldobták és megugrottak. Az alsó homoródi csendőrőrs a "nyomozást megindította s vulószinü, hogy biztos sikere is lesz, mert a menekülő czigányokat többen felismerték: — Eladó. E gy jó karban lévő rövid zongora jutányos áron eladó. Bocskay- utcza 24. sz, — Liba a gólyafészekben. Érde­kes eseméuy történt egyik szomszédos köz­ségünkben. A tavaszszal Tóth István gazda házán gólyapár rakott fészket. A pirofcaőrü anyumadár most a párzás idején a tojáson ült s alig hagyta el fészkét. Mintegy két hét előtt Tóth István egy ludtojást helye­zett el u fészekbe s nagy kíváncsisággal várta a történendőket. A nőstény gólya a napokban ki Í9 költötte a kis libát, uinely azonban sehogy sem tetszett a gólyapánink. A ház népe kora reggeltől késő estig meg­figyelte a fészket, hogy vájjon mi történik. Kedden délután Tóth István portájára mint­egy száz gólya szállott le, amelyek 'körül- állották a fészket. Észre lehet venni rajtuk, hogy nagyfontC8ságu ügyben gyülekeztek össze, talán három határból is. A gólya- csoport egy perezre fölszállt, majd ismét le­ereszkedett a fészek köré. Ekkor aztán he­gyes csőreikkel neki estek a kis libának és darabokra tépték. Aztán, mint akik jól vé­gezték a dolgukat, ismét elrepültek. A leg­érdekesebb az a dologban, hogy a nőstény gólya estére csak várta-várta a párját, , de az nem jött többé vis-za i ez oly erkölcs- félét jelent, mely a gólyák házaséletét jel­lemzi. A gólyamadár busuu, egy lábon néz a messzeségbe és gondolkozik a fölött, vajon ki sodorhatta ily boldogtalanságba . . . ? — A Honvédsörosarnokot ajánljuk a t. sör fogyasztó közönségnek, mint a leg­jobb és legolcsóbb forrást. Kitüuő mugyar konyha olcsó ár. Minden este czigányzene a kerthelyiségben. — Correpetitori- állást keres egy I. évet végzett tatiár jelölt a szünidő alatt. I Czim a kiadóhivatalban. — Minden nemű fehér és színes hímzéseket és bármily | nemű kézi munkát olcsó árban elválalok. ÖZV- Weiszné, Tompa- uicza 20. szám. Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István. Főmunkatárs: Tanódy Endre. I Laptulajdonos és kiadó: Morvái János. 9580—1903. tksz. • Hirdetmény. Batiz és Batizvasvári községek te­lekkönyvi betétei az 1886: XXIX.azl889: XXXVIII. és az 1891 : XVI. t.-czikk ér­telmében elkészíttetvén és a nyilvános­ságnak átadatván, ez azzal a felszólítás- ' sál tétetik közzé : 1., hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t.-czikk 15. és 17. § ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889 : XXXVIII. t.-czikk 5. 6. §-aiban és az 189t : XVI. t.-czikk 15. §. a) pontjában foglalt ki­egészítéseit is -- valamint az 1889; XXXVIII. t.-czikk 7. §-a és az 1891 : XVI. t.-czikk 15. §. b) pomja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét ki­mutathatják, § végből törlési keresetüket, azok pedig, kik valamely tehertétel áivi- telének az 1886: XXIX. t.-czikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-czikk i5. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vágyis az 1904. január hó 31-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi ható- I sághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indítóit törlési kereset annak a har­madik személynek, a ki időközben nyil- vánkönyvi jogot szerzett hátrányára nem szolgálhat i 2., hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t-czikk 16. és 18. § ainak esetei­ben — ideértve az utóbbi S-nak az 1889: XXXVIII. t. ez. 5. és 6. § aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében el­lentmondással élni kívánnak, írásbeli el­lentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1904. évi január hó 3l-ik napjáig be­zárólag a telekkönyvi hatósághoz be­nyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbít­ható záros határidő letelte uián el­lentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3., hogy mindazok, akiket az 1. és 2. pontban körülírt eseteken kívül a belétek tartalma által előbb nyert nyil- vánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1881. XXXVIII. t.-czikk 16. § a alapján tör­tént bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólamlásukat tartalmazó kérvényöket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1904. évi ja- | nuár hó 31-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosz- szabbitható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény ren­des utján és csak az időközben nyilván- könyvi jogokat szerzett harmadik sze­mélynek jogainak sérelme nélkül támad­hatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére ki­küldött bizottságnak er. deti okiratokat adtak át, hogy amenyiben azokhoz egy­szersmind egyszerű másolatokat is csa­toltak, vagy ilyet.eket pótlólag benyúj­tanak, az eredetieket a telekkönyvi ható­ságnál átvehetik. A szatmári kir. tszék, mint telek­könyvi hatóság, 1903. julius hó 24 én. Jeney Sándor, '1—3 kir. tszéki albiró. ad. 215—1905. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-cz. 102. 8-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmárnémeti kir. törvényszék 1903. évi 1906. számú vég­zése következtében Dr. Tatár János és Dr. Harácsek Imre ügyvéd által képvi­selt a ,Nagybányai kereskedelmi bank“ ja­vára Gergely Józsefné és Társai ellen 300 korona s jár. erejéig 1903. évi február hó 25-én foganatosított kielégítési végre­hajtás utján lefoglalt és 2264. koronára becsült következő ingóságok u. m. 4 tehén, 30 szekér széna és 20 szekér sarju nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a sz.-váraljai kir. járásbíróság 1903 ik évi VIII — 3. számú végzése folytán 3oo korona tőkekövetelés ennek igo3. évi szeptember hó 30-ik nap­jától járó 6 % kamatai l/a #/# váltó dij eddig összesen 71 korona i4 fillérben bi- ráilag megállapított költségek erejéig Szi- nérváralján a Wolkenberg Károly IVd. alperes lakásán leendő eszközlésére 1903. évi augusztus hó ll-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegy­zéssel hivatnak meg, hogy az érintett in­góságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. § ai értelmében készpénzfizetés mel lett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingó­ságokat mások is le- és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna« ezen árverés 1881. évi LX. t.-cz. 120. §-a értelmében ezek javára is idrendeltetik. Kelt Sz.-Váralján, 1903. évi julius hó 20-ik napján. Sprenger Zsigmond, kir. birósági végrehajtó. 1799—igo3. tksz. Együttes árverési hirdetmény kivonat. Az erdődi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a „Réztelek és vidéke önsegélyző-egylet mint szövetkezet“ és csatlakoztatott társai végrehajtatóknak, Csomay Zsuzsánna és Terézia végrehajtást szenvedők elleni 194 korona tőkekövetelés és jár. iránti vég­rehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék (az cdödi kir. járásbíróság) területén lévő Erdőd községben fekvő az erdődi 623. számú tjkvben A-jf-I. rd. 2233. hrsz. ingatlanra 973. koroná­ban ezennel megállapított kikiáltási árban az árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1903. évi augusztus hó 24-ik napján d. e. 9 óra­kor.a kir. járáskiróság árverési helyisé­gében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is el- adatni fog. ' ■ .. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának to°/0-át ,vngyis 97 fillért készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. § ában jelzett árfolyammal szá­mított és az 1881. évi november hó i-én 5333- sz- alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-án kijelölt óvadék képes ér­tékpapírban a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értel­mében a bíróságnál előleges elhelyezésé­ről kiállított szabályszerű elismervényt át­szolgáltatni. Kelt Erdődön, 1903. évi junius hó 5-ik napján. Az erdődi kir. jbiróság, mint telek­könyvi hatóság. Antal József, kir. albiró. 9125—1903. tkvi szám. Hirdetmény. Udvari, Berend és Kakszentmár- tou községek telekkönyvi betéteinek szer­kesztésére kirendelt bizottság közhírré teszi, hogy az 1886. XXIX. 1889. XXXVIII., és az 1891. XVI. t.-czikkekben előirt hely­színi eljárás végett és pedig egyelőre csu­pán az azonosító 1903. évi augusztus hó ll-ik napján Udvari, azután Berend és Kakszentmárton községekre az azonosítás befejezte után pedig a bizottság a község­ben megjelenend. Ennélfogva felszólittatnak: 1. midazok, a kik a telekjegyző­könyvben előforduló bejegyzésre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel ; 2. mindazok, a kik valamely ingat­lanhoz tulajdonjogot tarianak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatóság­hoz intézendő szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebe­lezésre alkalmas okiratok alapján a telek­könyvi bejegyzés iránti kérelmeik előter­jesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886. XXIX. t.-cz. 15 — 18. § ai és az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és1 azokkal igényeiket a ki­küldött bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telek­könyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyil­vánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és bélyeg- és illeték­elengedési kedvezménytől is elesnek ; és 3. azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálog­jog, vagy megszűnt egyéb jog van nyil- vánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulaj­donosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyeg mentesség kedvezményétől elesnek. Szatmár-Németiben tgo3. évi jrlius hó 7-ik napján. 3—3 Pellionis Béla Kulin János kir. betétszerk. kir. albiró.

Next

/
Thumbnails
Contents