Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-04 / 31. szám
TÁKSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. =s= AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: ^----Egé sz évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 » | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére ' w i. , . .egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : == Morvái János ttönyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt. = TEIjEFON-SSSAlVt: 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. = HIRDETÉSEK == e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb Ilim mellett filvéteineKT Nyilttér garmond sor^bo fillér. =- Hirdetések díjjal előre^flaeteadlk. Tűzoltó őrtorony. Egy sokáig felszínen tartott kér dés nyer közelebbről megoldást a tűzoltó őrtorony építése által. A Gondviselés városunkat évtizedeken át megőrzőt te a nagyobb tűz- veszedelemtöl s szinte qsodaszámba mehet az, hogy ámbár városunkban hol az építkezési szabályrendelet még ma sem kötelezi a háztulajdonosokat arra, hogy épületeik tetőzetét ne fa- anvaggal, zsúppal vagy náddal fedjék, hanem tűzálló cseréppel, palával vagy bádoggal: nagyobb kiterjedésű tűz nem volt. Az a kis számú hivatásos tűzoltóság, a melyre még maiglan is bizva van vagyonunk biztonsága, éréi} es vezetés mellett, kellő tudással, sok igyekezettel felel meg nemes hivatásának. A város közönsége s a hivatalos város nem csupán szeretettel karolta mindenben kebelére a tűzoltó intézményt; de évenkint tetemes összeget is áldozott az intézmény fenmaradá- sára, tűzoltó szerek beszerzésére és jókarban tartására. A főparancsnokok egytöl-egyig nemes atnbitióval tölték be hivatásukat s minden lehetőt elkövettek úgy az előzetes tűzrendészet végrehajtására, mint a hivatásos és önkéntes legénység kiképzésére, valamint veszedelem idején az oltási művelet sikeres végzésére. Mégis mi volt hát az oka annak, hogy az intézmény teljesen nem vált be, hivatását tökéletesen teljesíteni nem tudta s a kárt szenvedettek részéről mélységes gyűlölet, a nagy- közönség részéről lenézés és gúny érte ? Hiányzott az őrtorony! A régi törvényszéki épület tornyából mégis csak volt olyan, amilyen örállás; egy jókora részt különösen kelet, dél, délnyugat és nyugat fele be lehetett látni; de mint Nád- pataky volt főparancsnok barátom egész pontosan megcsinálta az ellenőrizhető és be nem látható tér rajzát, ha jól emlékszem, a városnak több, mint fele ki volt véve a „magasabb“ megfigyelés alól. Csekélységem sok tintát és papirt pazarolt el a tűrhetetlen állapot javítására ; de a hivatalos bölcseség- nek ennél mindig sürgősebb és fontosabb elintézni valója volt. S hála a Gondviselésnek, hogy városunk polgárait mindezideig megóvta a nagyobb tüzveszedelerntöl őrtorony nélkül isi Tgy következett el Tankóczi Gyula jelenlegi főparancsnoksága. Elég korán belátta, hogy felelősségterhes állásában nagyobb veszély esetén sikert őrtorony nélkül elérni nem lehet. Már pedig az akkor már lebontott régi helyiségből kikerült őrség az utcza gyalogjárójáról nem sokkal láthrat többet, mint abból a négy- fal közé zárt odúból, a mit úgy neveznek, hogy örtanya. Nem kell tűzoltó-egyetemet végezni ahhoz, hogy megtudjukj miszerint a tüzet csirájában kell elfojtani lehetőleg! Leszámítva azt az egynéhány tűzjelzésre szolgáló telefonállomást, a melynek használatára a közönség kioktatva nincs — a tűzjelzés eddig úgy történt, hogy a ki a hol a tüzet észrevette —- ha neki úgy tetszett — elsietett az őrtanyára a veszedelmet bejelenteni. Valóban nem győzöm eléggé csodálkozni, hogy ily körülmények között a szabálytalan építkezés miatt, a sok egymás közelében fellial- mazott faanyagú tetőfedés következtében ki tudtuk kerülni a Nagy-Ká- roly, Toroczkó, Maros-Vásárhely, Veszprém stb. város sorsát. Jelenlegi főparancsnokunk számot vetvén a helyzettel, tudta, hogy a város egyelőre nagy áldozat hozatalra képtelen s mégis nem akarta a város további tűzvédelmét pusztán a jóságos Isten gondjaira bízni: patro- nust keresett 1 Nem könnyű feladat ám patro- nust találni pláj«r városunkban; mert a ki intelligentiájánál fogva úri ember számba jöhet: annak alig van módja élni s mégis a humánus és kulturális áldozatok súlya leginkább őt terhelik. A kinek pedig pénze van, s közfelfogás szerint úri ember, az meg nem igen szeret a köz oltárán áldozni 1 De a mi főparancsnokunk nem azért egyúttal főkapitány is, hogy elég tudása mellé szerencséje is ne legyen! így jútott el városunk egyetlen kegyelmes urához Meszlényi Gyula püspökhöz, ki bőkezűségéről, nemes szivéről országszerte ismeretes. A kegyelmes ur egy maga vállalkozott arra, hogy fedezi a felépítendő őrtorony összes költségeit. Hiszem, hogy méltóképen rótta le a hivatalos város a háláját a kegyelmes úrral szemben s én, mint egy a közönségből nem mondhatok egyebet, mint, hogy hála és elismerés illeti a nagyméltóságu püspök urat önzetlen nemes cselekedetéért s mint minden jótett. a jutalmát magában hordja: ennek is meg van jutalma itt az öntudatban s ott fenn az Orök- biró előtt! Most tehát volna őrtornyunk — és még sincs 1 Miért nincs? nem tudom! A püspökön nem múlik, a főparancsnokon szintén nem múlik! Kin múlik hát? Az a handabandázás nem lehet tán oka, mit egy helyi hírlap felemlegetett, hogy a hasonszenvi kórház telkére építtessék az őrtorony, szerin- tem, — a ki értek egy kicsit a tűzoltósághoz — rögeszme, s bárki agyában fogamzott meg: kórházi megfigyel és tárgya lehet, de az indítvány még csak megbeszélés tárgyát sem képezhet il Sőt — nem ismerem a kegyelmes ur feltételeit — de én, az | helyében az összeget csakis a régi helyhez kötötten adnám oda, ez bizonyos 1 Miért? Mert, jelenleg arra a czélra központi és 'magasabb szintű fekvésénél alkalmasabb hely nincs 1 Mert e helyen főközlekedési vonal lévén az utcza kellő szélességgel bir s a jármüvek akadálytalanul köz- ■ lek ed hétnek,' fordulhatnak. Mert I telek a tűzoltóságnak volt szánva s talán a mostani odú helyett itt az ideje annak, hogy egy megfelelő laktanyái is építtetvén, az őrtorony míg a humánus czélt vau hivatva szolgálni, egyúttal díszére is szolgáljon úgy' az utczának, mint a városnak. Ha a város közgyűlése van hivatva dönteni | kérdésben, úgy nem látom okát a további késlekedésnek! Mondja ki a közgyűlés, hogy as őrtorony a jelenlegi tűzoltó laktanya telkének homlokvonalán építendő s az építés azonnal kezdessék meg, úgy hogy még az idén tető alá kerüljön. Azt hiszem ez fog leginkább megfelelni az áldozatkész nagyméltóságú püspök ur intentiójának s a közönség érdekének is. Miután pedig a jelenlegi őrtanya legfeljebb a régi szegénylegények, haramiák menedékhelyéül szolgálhatna, útasítja közgyűlés a tanácsot, hogy ahhozértő emberrel tervet készíttessen egy új laktanyára s azt a legközelebbi közgyűlésre mutassa be! "Hiszem, hogy a közgyűlés minden egyes tagja kellőleg tudja méltányolni a kegyfelmes ur nagylelkű adományát s viszonzásul sietni fog az ajándékot az ajándékozó intentioi szerint felhasználni s a város múlasztását sürgősen helyrehozni az őrtorony felépítésével s a laktanya építéssel. Úgy legyeu! Szatmárnémeti, 1903. aug. 2. Thurner Albert. Tűzoltó népünnepély. Említettük már, hogy az önkéntes tüzoltó-egyesület tagjai közül többen hoszas szolgálatuk elismeréséül a bpesti orsz. tűzoltó-szövetség által kitüntetésben részeszültek. E kitüntetés alkalmából az egylet elhatározta, hogy nagyszabású népünnepélyt rendez a Kossuth-kertben. Közöljük itt az ünnepélyre szóló meghívót, melynek szövege a következő: Meghívó. A szatmárnémeti-i önkéntes tüzoltó-egyesület 1903. év augusztus hó 20-án Szent István király napján felszereléseinek gyarapítására a 5-től 25 évet szolgált tűzoltóknak a budapesti országos tűzoltó-szövetség által szolgálati éremmel történt kitüntetése alkalmából a „Kossuth“ kertben itt még soha nem látott komolyság nélküli vig népünnepélyt rendez, melyre a helybeli és vidéki sokat látni és jól mulatni szerető nagy érdetnü közönséget örömmel meghívja a rendezőség. Nem ígérünk tízezer koronát annak, kinek kedélye a sok kilátásba helyezett szórakoztató, gyönyörködtető í látványosságban föl nem derül, de nem is adunk, mert biztosan tudjuk, hogy azok láttára megvesztegető jó kedve támad a publikumnak. A be- lépö-dij szerfelett olcsó, személyenként csupán 40 fillér, 10 éven aluli gyermekek részére 20 fillér. A tánczoló közönség részére, két tánczhelyiség lesz berendezve és pedig a régi lóvéidé fedett terme. Itt a belépődíj 60 fillér, a ki a Kioszk táncztermében óhajt tánczolni, a meghívó előmuta- tása s egy korona belépő díj lefizetése mellett mulathat kivilágos-kivirradtig. A népünnepély kezdete délután 3 órakor. a tűzijáték kezdete 8 órakor, melynek végeztével a tánczmulatság veszi kezdetét. A jegyek előre válthatók a tűzoltó őrtanyán, az ünnepély napján a bejárónál felállított pénztárnál. A belépő jegyet kérjük feltűnő helyen viselni. A diszmenet. A népünnepélyt megelőzőleg nagy díszmenet indul a tüzoltó-őrtanyáról a város külömbözö utczáin keresztül a Kossuth-kertbe. A menetet a díszruhába öltözött, fényes hangszerein kitünően játszó tűzoltó zenekar nyitja meg, mely után a legjobb tánczosok- ból, versenyképes 24 tagból álló magyar lovas bandéristák vezetik a népünnepélyre ideérkező afrikai búr har- czosokat társzekereikkel együtt. Ezt fogja követni Venéziából, a makaróni, czitrom, tambura, mandolin, mandula, maróni hazájából a népünnepélyre érkező időt s fáradságot nem kímélő Rőth Fiilöp kárlsbádi czipöraktárát Közvetlen a Pannónia , ; szálloda melletti ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára,
