Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-12 / 19. szám
§> TÁRSADALMI ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. ELŐ FIZETÉS ÁRA: = AZ Egész évre ... 8 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 > | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is k&ldendók: = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt. = TELEFON-SZAm : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK 1 s lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fötvótoiaok. Nyilttér garmond sora 20 {Hlér. ===== Hirdetések díjjal «ISN dastemdfk. i Városi közgyűlés. Szép és kegyeletes ünnepély volt főtárgya a tegnapi közgyűlésnek, a Böszörményi Károly volt polgármester arczképének leleplezése. Régi tartozást rótt le a város közönsége, midőn az igazi érdemnek ily módon megadta az elismerést. Buzditó példát állított ezzel a jelen és jövő nemzedéknek, lelkesítve őket, hogyha a közszolgálat terén hasznosan akarnak munkálkodni, az csak úgy lehetséges, ha az ö erényeit magukévá teszik, mert sikereket elérni más eszközökkel sincs- kizárva, de tartós sikereket, a melyek az embert túléljék, s a melyekért az utókor hálával adózzék, csak az általa követett elvek szigorú betartásával érhetni el. Megalkuvást nem ismerő becsületesség, erős igazságszeretet s a legnagj'obb fokú kötelességtudás voltak azon főerények, a melyek Böszörményi Károlynak a közbecsülést. megszerezték, s a melyek emlékét e város történetében mindenkor meg fogják őrizni. A közgyűlés ezen részén megjelentek a Böszörményi család tagjai és Meszlényi Gyula püspök, belső titkos tanácsos, Hehelein Károly kanonok és titkárja kíséretében. Áz ünnepi beszédet Tankóczi Gyula főkapitány mondta. A szépen kidolgozott beszéd, mely a jeles férfiú pálya futását élethűen festette, mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét s befejeztével zajos éljenzést aratott. A polgármesteri jelentés szintén méltatta a kiváló férfin érdemeit, s kapcsolatosan megemlékezett az utódról, néhai Hérmán Miháiyról, a ki a város szolgálatában hozzá hasonlóan kivívta a közbecsülést, miért is indítványozta, hogy arczképe a tanácsterem részére megfestessék s annak idején ünnepélyesen lelepleztessék. Az indítványt a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Polgármester ekkor az ülést 5 perezre felfüggesztette, melynek elteltével vette kezdetét a rendes tanácskozás s ért véget a következő eredménynyel. A közgyámi állás betöltése a a jövő üavi közgyűlésre maradt, miután a főispán az eljövetelben más nemű hivatalos elfoglaltsága miatt akadályozva volt s a választás ineg- tarthatására nézve nem intézkedett. Tudomásul vette közgyűlés a Pannónia szálloda és vigadó felülvizsgálatára vonatkozó jelentést s ebből kifolyólag elismerést szavazott Bálint és Jámbor építészeknek, a kik az épületet tervezték Jés az építést ellenőrizték, s a kik mindkét irányban kifogástalan munkát teljesítettek. Az ifj. Vida János zsadányi lakossal kötött szerződés tárgyában, miután törzsvagyonról van szó, f. hó 23-án d. u. 3 órára rendkívüli közgyűlést tűzött ki. A házi pénztár, a villamvilágitás és a különböző alapok zárszámadását a föszámvevö előterjesztése alapján dr. Törzseök Károly felszólalása után közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Soós János kérelmét, hogy részére a nyugdíjalapba befizetett járulékok visszaadassanak, közgyűlés elutasította. Papp Endre I. oszt. Írnok, továbbá Kovács József kapuör és Szász Mihály lovas rendőr nyugdíjaztatását elrendelte, miután mindháromnál igazoltatott a szolgálatképtelenség. Dr. Törzseök Károly felebbezést í adván be a költségelőirányzat ellen, a belügyminiszter azt előterjesztésnek vette és tárgyalás végett leküldte a városhoz. A gazdasági szakosztály foglalkozott is vele és azt javasolta, hogy a közgyűlés térjen felette napirendre. A mely javaslat el is fogadtatott. A városi kölcsönök konvertálására nézve a magyar jelzálog hitelbank által tett újabb és kedvezőbb ajánlatot, a mely szerint a záloglevél 95.25 helyett 96.5 °/0-kal, az évi törlesztés 4.875 helyett 4.85°/0-kal és a stornodij 2 helyett 1.5°/0-kal engedélyeztetik, közgyűlés elfogadta. Megszavazott egy magyar iskolahajó költségeihez való hozzájárulás képen 50 koronát. Hátha még a mi fiaink közül is akadhat olyan, a ki a tengerre kerül, érdemes tehát segíteni. Lorencz Pál városi kertész fizetését 200 koronával felemelte, miután eddigi buzgó munkálkodásával teljesen rászolgált. így se sok, a mit összesen kapni fog. A uémeti gör. kath. egyház segély iránti kérelmét, miután nemrég mondta ki a közgyűlés, hogy felekezeti czélokra többé adni nem fog, elutasította, sőt abba sem egyezett bele, hogy a kántor részére megszavazott 800 koronát az egyház más czélra használhassa. A felállítandó zenede részére a kért 1200 K évi segélyt megadta, de kikötötte, hogy tartozik a zenede 4 szegénysorsu tanulót ingyen oktatni és'évi számadását a városnak bemutatni, további a vezetőségbe egy vagy több városi bizottsági tagot bevenni. Tudomásul vette közgyűlés, hogy a Kossuth-kert melletti ismert földekre nézve a kisajátítási ár biróilag meg- állapittatott s annak kifizetését elrendelte, fedezetül az erdő vételárát jelölvén ki. Elfogadta, hogy a hegyi vasúttal a villamos áram szolgáltatására nézve kötött szerződés felbontassék, de csak akkor, ha az újabb közlekedési eszköz működésbe lép és a társaság dramdij tartozását kiegyenlítette. Özv. Jurácskó Dánielué részére néhai Jurácskó Gyula vámhivatali pénztárnok 3 havi fizetésének megfelelő összeget a temetési költségek fedezésére megszavazott. Arad város átiratát a házbéradó mentesség idejének kiterjesztése és Kassa város átiratát a 30 koronát meg nem haladó kézizálog-kölcsön bélyegmentessége tárgyában magáévá tette s hasonló szellemben felírni határozta. TÁRCZA. A párbaj s a katonatisztek.*) Irta: Erdössy Vilmos. Úgy hiszem, ha a katonatiszteket külön-külön megkérdeznék, mind elitélné a párbajt. Hogy van az mégis, hogy együttesen minden párbajellenes mozgalomtól visszavonulnak s nincs bátorságuk a megrögzött élöitélelekkel szembe- szállani? — Ez kéiségkivül azon hagyó mányos katonai felfogásnak tudható be, hogy a katona soha semmi körülmények között nem lehet gyáva; — ha akár sa-. ját akár hazája becsületét támadják meg, vérét, életét fel kell áldozni a becsületért. Ez helyesen van igy. De az már helyleien dolog, hogy ők a becsület fogalmát egyoldalulag határozzák meg. ők ugyanis azt hiszik, hogy a katona becsülete más, mint a polgár-emberé. Már pedig becsület csupán egyféle lehet. Nem a luha az, mely becsülést vagy tiszteletet érdemel, hanem a viselője. Hogy a katonai állás a legelső a.legelőkelőbb állások között, annak oka nem abban keresendő, hogy a katonatiszt talán külömb ember, mint a többi halandó, hanem mert a tisz*) Mutatvány szerzőnek „Hogyan védekezzünk a párbaj ellen“ czimű sajté alatt levő művéből. tek egész életökre önként kötelezték magokat : életöket, véröket a hazáért feláldozni, mig a többiek csupán a törvény szerint meghatározott életkorig kötelesek harezba menni. Én azonban még ezzel szemben is azt merem állítani, hogy a legutolsó közember is épp oly szívesen áldozza fel életét hazája becsületéért, mint akármelyik katonatiszt, — igy ö. is be csülendö annyira, mint vezetője. Mert kérdem, mit csinálnának a tisztek, ha a közlegények szivéből ki halt volna a haza iránti szeretet? Becstelen, alávaló, hazáját nem szerető legénységgel bizonyára a legvitézebb, legbecsületesebb tábornok se nyerne csatát. Mivel most a nemzetek szivét az örökbéke szent eszméje szállta meg, igy a katonatiszteknek nincs alkalmuk a cselekvés terére lépni, a bátorság erénye te-r hát saját társadalmunkban kérési áldozatait. Mintha csak beákarnák igazolni a fizika azon törvényét r „hogy az erő nem vész el, csak átalakul“, a harezmezö hőstettei helyett a párbajban i akarják a bátorság tanujelét adni,. Már pedig ez igy nem maradhat A katonatiszteknek a bátorságról, a becsületről s a becsületsértésről alkotott hagyó mányós, ferde nézeteinek mielőbb meg kell változni. Be kell látniok, hogy a katonai szervezet szelleme ama szerves szálaknál fogva, melyekkel ifjúságunk a hadsereghez van fűzve, nagy befolyást gyakorol a polgári társadalomra, úgy, hogy igen sok tekintetben egymásra vannak utalva. ■ Hogy tehát a párviadal fegyvereit leszerelhessük, a tisztikarnak első sorban azt kell beismerni, hogy becsület is, bátorság is egy van katonánál, polgárembernél egyaránt. S mert a krakélereske- dés nem úriemberekhez méltó dolog, úgy a lovagias érzés sem csupán a katonatisztnek privilégiuma. — Tény, hogy a katonai szellem erőszakolta a párbajt a polgári társadalomra; a lőporillat a katonaságtól áradt reánk, kötelességök tehát oda hatni, hogy ez a puskapor§zágu levegő mielőbb megtisztuljon^ Mig: a katonatisztek e téren „maradtak11 lesznek, addig a. polgári társadalom hiába küzd a párbaj?mellen. Nem pedig azért, mert meg van a kezök kötve, ezt a köteléket pedig egyedül a katona-, ság oldhatja fel. A polgári társadalom megtette a lépéseket, csatlakozzanak a mozgalomhoz a katonatisztek is, annál is inkább, mivel a párbajok raczionális kor-: látozása- a tisztikarnak is 'csak előnyéire válhat. Az erő súly pontja náluk van, így, az az ő'csatlakozásuk erőt és súlyt ad a polgárok küzdelmének. Két-olyan hatalmas faktor, mint a tisztikar s a polgári . társadalom előkelősége, ha karöltve lép a küzdtérre, előre is biztos a győzelem?. Nehézség talán1 csak a szervezkedésben, az első lépésben lesz ;-azfán már bizonyára minden könnyen fog menni. A harcz igazi próbaköve a kitartás. Nem kell hát csüggedni, félúton megál- lani, mert a győzelem nem fog elmaradni 1 A józan észnek győzni kell a nyers erőszakon I Lépjenek be a tisztek is a párbajkorlátozó szövetségekbe, melynek czélja csupán a haszontalan párbajok megakadályozása. Á társadalom erkölcsi nemesítése legszebb feladata az emberiségnek. Ez a tudat hassa át és vezerélje a tisztikart is. Legyenek rajta, hogy a „becsület“ fogalmát környező köd szétoszoljon, hogy a társadalom jő' hangja az egymás közötti érintkezésben mindenkor meghonoSüljon 1 Mert “a jó hang -olyan ndnt az egészséges jó ’ levegő, éltet, fel- üditr félfrissit, — ellenben a rossz öl, gyilkol, pusztít. A társadalom hangjában pedig benne van az emberek lelke, szelleme, műveltsége, gondolkozásmódja. Már pedig ha a társadalom, — melynek a katonatisztek számottevő tagjai — megjpozdul, .tör, zúz, , rombol, mikért tt,a medréből kiáradt folyó. Vele. . szemben nincsen ellenállás, előle nincs ‘ menekvés. A gyöngéket, kislelküeket, becsteleneket magával ragadja a pusztító ár. Hadd, Vesszenek, úgy sem életrevalók. S ez nagy oní jól, nagyon helyesen van igy, mert a közművelődés fejlődésével szelídülni kell a becstelenségnek,, a léha hányavétiség helyett a nemesen gondolkozók elveinek kell érvényesülni! Ott pedig a hol a társadalmi erköK csök javításáról van szó, nem maradhatRőth Fülöp kárlsbádi czipöraktárát ajánljuk a t. vevő közönségének mint a ^1 KÖZVOtlOU a Pannóniái legolcsóbb bevásárlási forrást. ■. - flÉT szálloda» lUOlléttl ° Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. m JB
