Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-12 / 19. szám

Végül kihirdette Somogyi Mátyás kir. állatorvos oklevelét és Fürst Vik­tor számtiszt részére 5 heti szabad­ságot engedélyezett, mire polgármes­ter fél 6 érakor a közgyűlést be­rekesztette. A jogszolgáltatás terén szer­zett tapasztalataink.*) A betétszerkesztési ügyekre követ­kező észrevételeink vannak: Tapasztaljuk, hogy a betétszerkesztö bizottságok olyan kérdéseket hagynak megoldatlanul, a melyeknek rendezése hi­vatásuk volna s hatáskörükhöz tartozik. A természetben megosztott ingatlanok a be­tétbe sok esetben mint továbbra is közö­sek vétetnek át, aminek következménye, hogy aztán később külön költséggel kell ezeket a közösségeket megszüntetni. Azt hiszzük, hogy jóakarattal, ha a bizottság a jelentkező, de elhárítható legelső aka­dályra nem térne ki a kérdés elintézése elől: sokkal közelebb jutna a betétszer­kesztés czéljához, a közönség pedig nagyobb mértékben élvezhetné annak előnyeit. Károsan befolyásolják a betétszer­kesztést a pénzügyi hatóságok is azon el­járásukkal, hogy a bizottságok megkere­séseire nem válaszolnak, a kért kimutatá­sokat meg nem küldik s ez okból fenn nem álló évtizedes kincstári terhek vitet­nek át a betétekbe. Szükséges intézkedni e tekintetben is a pénzügyi hatóságok utasításával, hogy a betétekben a területmennyiség rövidebb idő alatt kitüntettessék, s hogy a betétbe már felvett ingatlanokra vonatkozó későbbi megosztásoknál a területváltozás a katasz­teri térképen szintén rövidebb idő alatt keresztül vitessék, hogy aztán a terület mennyiség a betétekben is kitüntethető legyen. Végre czélszerü volna intézkedést tenni a részben, hogy a betétbe felvett ingatlanok árverési eladásához ne kelljen beszerezni adóbizony it vány t. Felesleges költséget 8 nagy időveszteséget okoz az a feleknek, s talán alkalmas módon mellőz­hető is volna, miután a kataszteri tiszta- jövedelem a betétekben ki van tüntetve s igy ott foglaltatik az adat, a mely után az adóérték kiszámítható. Sérelmes a kir. törvényszék büntető felebbviteli tanácsánál gyakorolt azon el- ' járás, melyről már előző jelentésünkben j is megemlékeztünk, hogy a marasztalt fe- | let nem kötelezi az ellenfél felebbezési I költségeinek megfizetésére. A költségmegállapitás a kir. törvény­széknél általában méltányos. Egyes birák azonban még mindig elzárkóznak a helyes mérlegelés elől s a régi túl alacsony ská­lát alkalmazzák. E sérelmet megszüntetni leginkább a kir. törvényszék elnöke lenne hivatott, a kinek módjában állana a megállapítás tekintetében az összes birák közt bizonyos egyöntetűséget teremteni. A szatmárn é m e t i i k i r. ü g y és z- ség működése minden tekintetben kifo­gástalan. Jól esik konstatálnunk, hogy ez az ügyészség nem egy minden áron zak­*) Közérdekű részlet a szatmári ügyvédi kamara ez évi jelentéséből. Szerk.-----------­nak a katonatisztek sem tétlenek, — leg­kevésbé akkor, ha az ö közremüködésök nélkül sikert, eredményt, nem lehet fel­mutatni. Fel tehát a küzdelemre! Vállvetve küzdjön katona s polgár a párbaj ellen. Ne maradjon vissza a mozgalomtól egyet­len nemesen gondolkodó katonatiszt sem. Egyesült erővel mentsék meg a férfi becsülelétl Mentsék meg ha lehet joggal, törvénynyel, igazsággal, csak a legutolsó esetben karddal I Ha a tisztek csatlakoznak a párbaj­korlátozó mozgalomhoz, ha szívvel lélek­kel beleolvadnak a polgári társadalomba, úgy nem csak nem lesz párbaj, de a ka­tonák és czivilek közötti súrlódás, viszály­kodás, ellenségeskedés végleg meg fog szűnni, <— s ez nagyon is kívánatos mind­két részről! — Mert kérdem, nem termé­szetellenes-e az, hogy ugyanazon ha­zának fiai, —■ egyik katona, másik pol­gár — ellenségnek tekintik egymást, a helyett hogy mint igaz testvérekhez illik, jóban-rőszban egymás mellett álljanak? Már pedig ez annál is inkább elitélendő, mert nem zsoldos nép a mi hadsere­günk, nálunk ma az egyik katona, már holnap polgár s viszont. S a tisztek is, bárha mindhalálig katonák akartak ma­radni, jöhetnek olyan helyzetbe, hogy meg kell válniok a tényleges állomány kötelékéből, ilyenkor érzik aztán csak, hogy a polgár ember is csak olyan ha­landó, mint a katonatiszt. SZATMÁR ÉS VIDÉKE. lató hatóság, hanem hivatásának teljes átértósével a valóban bűnösök szigorú ül­dözője akar lenni. A legnagyobb elismeréssel kell ha­sonlóan nyilatkoznunk a szatmárné­meti i kir. járásbíróságnak veze­téséről s a bírák szorgalmáról s munkás­ságáról. Túl korai időre tűzetnek e bíróság­nál még mindig a bűnügyi tárgyalások. Úgy a kir. törvényszéknél, valamint a kir. ügyészségnél s ezen kir. járásbíróság­nál kifogástalan a kezelő személyzet mű­ködése is. A nagykárolyi kir. járásbí­róságnál a polgári, bűnügyi, telek­könyvi s betétszerkesztési osztálynál min­den a legnagyobb rendben folyik egy­aránt. Az ügyek gyorsan intéztetnek s a leirás és kiadás ellen sem emelhető semmi kifogás. Meg kell azonban emlitenünk, hogy a bírói kar egyes tagjainál a költségmeg- állapitás még mindig nem az ügyvédi munka értékének figyelembe vételivel történik. Az erdődi kir. járásbíróság­nál a sommás perek gyors elintézést nyer­nek, úgy szintén a végrehajtási, büntető s telekkönyvi ügyek is. Az utóbbiaknál azonban a kiadmányozás lassú, a. minek oka az, hogy pz itteni telekkönyvi ható­sághoz csak egy dijnok neveztetett ki, a ki a megrendelt telekkönyvi másolatokat is alig képes elkészitni s még azokat is csak pár heti késedelemmel tudják a felek megkapni. A hagyatéki ügyek elintézését nagy­ban gátolja azon körülmény, hogy Szat- márvármegye árvaszéke a hozzá jóváha­gyás végett áttett ügyet néha csak más­fél évi idő után, de mindig csak hosszabb idő alatt intézi el. A hagyatéki bíróságtól igy sok időt rabol a sürgetés. A halmii kir. járásbíróság­nál még mindig nagy a hátralék a te­lekkönyvi ügyekben, kivált az ingatlan végrehajtási ügyeknél, melyeknek elinté­zését különben több ízben a nagy sző Hősi kir. adóhivatal pontatlansága is gátolja. Több Ízben rámutattunk már, hogy ezen állapotnak oka egyáltalán nem a bí­rói karban keresendő, melynek munkás­sága kifogástalan, hanem azon körülmény­ben, hogy a forgalo folyton növekszik, nagymérvű átalakítási munkálatok vannak, itt kerülnek ki a legbonyodalmasabb ügyek a rendezetlen birtokviszonyoknál fogva a törvényszék egész területén, — s hogy igy az alkalmazott személyzet nem képes a nagy munkahalinazt elvégezni. Több ízben előterjesztettük, hogy itt okvetlen létszám szaporítás szükséges, ha azt akarjuk, hogy a dolgok rendes me­derbe jussanak. Ismételnünk kell itt még azon észre­vételünket, melyet a bírósági épület teljes használhatlanságára vonatkozólag előző évi jelentésünkben kimerítően megtettünk. Úgy ezen, mint az erdődi kir. járás­bíróságnál igen czélszerü volna, ha a tár­gyalások nem túl korai időre tűzetnének s ha a tárgyalás ideje összhangba hozat­nék a vonatok érkezésének idejével. A szinyérváraljai kir. járás bíróságnál úgy az ügyek elintézése, mint azok kezelése tekintetében nemcsak a múlt évek eredményéhez képest észlel­hető határozott nagyfokú javulás, hahem ha tekintetbe veszszük, hogy ezen bíró­ságnál a múlt évben egy albirói állás be­szüntet letett, a telekkönyvi ügyeket refe­ráló albiró pedig az év augusztus, szép tember és október hónapjaiban átalakítási munkálatokkal elfoglalva folyton távol volt székhelyétől, — az elért eredmény teljesen kielégítőnek s a jövőre megnyug­tatónak mondható. Kifogás a telekkönyvi ügyek kiad­mányozása ellen emelhető, a mennyiben ez még mindig hosszú időt vesz igénybe: Sürgős orvoslást igényel e bíróság­nál az a gyakorlat, a mely itt legújabban a tekintetben követtetik, hogy a biztositó okirat alapján kért zálogjogi bekebelezés­nél a kamatokra s perköltségbizlositékra irányuló kérelem elutasittatik, daczára, hogy az okiratban engedély v. n ezeknek bekebelezésére is. Ez egyedül álló gyakorlat mivel sem indokolható s a feleknek sok költséget s időveszteséget okoz, mert felfolyamodással kénytelenek minden egyes esetben mégtá­madni a meghozott végzéseket. (Folyt, köv.) Apróságok. Dicsérik a főkapitány beszédét, a me­lyet a Böszörményi Károly arczképének le­leplezése alkalmából mondott a tegnapi közgyűlésen. — Nagyon szép volt — mondja a többi közt egy városatya — olyan szép, hogy tnég az öreg ur is meghallgathatta volna, annak sem lehetett volna kifogása ellene. * TegDap különben általában a mi fiaink beszéltek s a legnagyobb rekordot a kis Törzsök érte el, a ki vagy négyszer felszó­lalt. Bírálta a zárszámadást, kifogásolta a városi fogatok tartását, követelte a dara: ut kikövezését és ellene volt, hogy a hiva­talnokok gyertyát kapjanak. — Ezt nem jól mondja öcséin — súgja egy németi atyafi — néha még az ördögnek is jó gyertyát gyújtani. * Egyébiránt a humoros elemet a köz­gyűlési teremben ez idő szerint ő képviseli. Sokan nem szeretik, ha a közgyűlést egyik- másik városatya beszélgetéssel meghosszab­bítja, s mikor valaki feláll szólásra, ezek­nek arcza rendesen elborul. De mikor ő áll fel, a haragos ránczok csendesen elsimulnak s jótékony derültség ömlik el az arczokon. * Néha eredeti ötletei vannak, mint pl. az is, hogy a városnak a fogattartás bele­kerül évenként 5000 koronába, ha tehát fo­gatokat nem tartana, a kiadás kevesebb lenne 5000 koronával, a mi nagy megtaka­rítást jelentene. Ez tiszta és világos, mégis különös, hogy nem akarja senki megérteni. » Épen ezt tárgyalta tegnap a közgyű­lésről haza menet két németi polgártárs, s ilyen beszéd fejlődött közöttük : — Igazán lelkesen beszel, meglássa komám, hogy ki fogja nőni magát idővel. — H át hiszen jól beszél, csakhogy még nagyon tudományos, mert sokszor nem értem, hogy voltnképen mit is akar mondani. * A három fagyos szent is megérkezett. Az idő egy kissé hűvösebb ugyan, de úgy látszik, hogy nagyobb veszedelmet nem hoznak. — Pongrácz, Szervácz, Bonifácz — sóhajt fel Bögre ur — csak a szőlőnek ke­gyelmezzetek. Olyan vastag gyertyát fogok gyújtani nektek szüretkor, mint a derekam I T)emeter. HÍREINK. Lapunk jelen számához egy egész iv melléklet van csatolva. — A közigazgatási bizottság teg­nap d. e. 10 órakor tartotta ülését Pap Géza polgármester elnöklete alatt. Jelen voltak:. Kőrösmezei Antal főjegyző, Békéssy Géza árvaszéki tanácsos, dr. Vajay Károly tiszti főügyész, dr. Jéger Kálmán főorvos, Ferencz Ágost tanácsjegyző, Kovács Béla kir. tan- felügyelő, Kacsó Károly kir. főmérnök, Dé­nes Lajos kir. ügyész, ^Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató és Antal Dániel, Korányi János, dr. Keresztszeghy Lajos, Jákó Mi­hály, Jákó Sándor, dr. Kölcsey Ferencz, dr. Kelemen Samu, dr. Fejes István, dr. Farkas Antal bizottsági tagok. A polgár- mesteri jelentés után felszólalt dr. Kelemen Samu és indítványozta, hogy a postai szol­gálatnak éjfélig való meghosszabbítása iránt írjon fel a bizottság a kereskedelmi minisz­terhez. Az indítvány elfogadtatott. Felszó­lalás történt a főorvos jelentésénél. Dr. Fe­jes István indítványozta, hogy a jelentésben megnevezett apa ellen a ki daczáru annak, hogy 2 gyermeke fertőző betegségben volt, társaságokba járt, sőt e gyermekek is más családokhoz eljártak, indíttassák meg az el­járás; továbbá jövőre szigorú felügyeletet kér, bogy a mikor az iskolák be vannak zárva a járvány miatt, ugyanakkor ne járas­sák a gyermeksereget színházi próbákra. Dr. Keresztszeghy Lajos hozzájárul az in­dítványhoz s megpótolja azzal, hogy az eljárást a mészárosok ellen is kéri folyamatba Jenni, a kiknél a jelentés szerint a hús ki­osztó helyiségben a legnagyobb piszok ural­kodik. A pénzügyigazgató egy esetben, hol az adózónak ingói nem voltak, kérte a vég­rehajtást az ingatlanára elrendelni, dr. Ke­lemen Samu azonban kimutatta, hogy e kí­vánság a mai ex-lt-x állapot mellett tör­vénytelen, mire a pénzügyigazgató, látva az általános hangulatot, előterjesztését meg nem történtnek kérte tekintetni. Az ülés 11 órakor véget ért. — Vármegyei közgyűlés. Szat-. márvármegye f. hó 7-én tartotta évi köz­gyűlését. Az alispánt jelentés tudomásulvé­tele után az állandó választmány javaslatát olvasták fel, mily Luby Géza amaz indít­ványa felett, bogy a vármegye tiltakozzék a czivilliszta fölemelése ellen, a napirendre- . térés mellett foglal állást, A közgyűlés az állandó választmány javaslatát 167 szava­zattal 100 ellenében elfogadta. Hevesvár- megye átiratát a katonai javaslatok ellen tudomásul vették és elhatározták, hogy ha­sonló feliratot intéznek a képviselőházhoz. Ezután megválasztották nagysomkuti főszol­gabíróvá Péchy Pétert, árvaszéki ülnökké I Rába Lászlót, s/.váraljai Nzolgahiróu) Je­szenszky Bélát. — Szatmárvármegye közigaz­gatási-bizottsága f hó 8-án d. u. 3 órakor tartotta május havi ülését, gr. Hu- gonnai Béla főispán elnöklete alatt. Doma- hidy Sándor felemlítette, hogy a belügymi­nisztériumból miniszteri biztos járt u me­gyében és vizsgálatot tartott több irányban s tisztviselők felfüggesztése történt. Kérdi azért, befejez tetet t-e ezen vizsgálat s ha igen minő eredmény nyel. Az alispán hivat­kozik a főispánra, hogy már ő megtette az illető tisztviselők ellen az intézkedéseket már a deczemberi hivatali vizsgálatból ki­folyólag, még mielőtt tudta volna, hogy 'miniszteri vizsgálat lesz. így tehát a vizs­gálat megindítása nem a miniszteri, de tu­lajdonképen az ő intézkedése folytán történt. A vizsgálat eredményéről pedig addig nem nyilatkozhatk, inig a miniszteri leirat e tárgyban le nem érkezik. A választ tudo­másul vették. — Az államépitészeti hiva­tal főnökének havi jelentéséből felemlítjük, .hogy az ecsedi lápon keresztül vezető és a győrtelek—csekei törvényhatósági közutak földmunkálatai házi kezelésbe foganatba vé­tettek és oly erővel folytuttatnuk, hogy ezek befejezése még az őszi esős idő bekö­vetkezte előtt, kilátásba helyezhető. A Széc- henyi-társnlat 1903. évi költségelőirányzatát 21,280 kor. bevétellel és ugyanannyi ki­adással jóváhagyta a bizottság és a közmű­velődési pótadó alapból az idei kiadások fe­dezésére 14 ezer koronát utalt ki. Az 1902. évi számadást megvizsgálá-re kiadták. — A megyei párt szerdán tartottu alakuló gyűlését Szalmáról). Körülbelül 40—50-en bizottsági tag vett részt azon. Böszörményi Emil dr: nyitotta meg az ér­tekezletet s fejtegette, hogy u párt nem személyek ellen, hanem elvek mellett akar harczolni s javítani a közigazgatást. Ez­után az értekezlet Böszörményi Emilt vá­lasztotta elnökének, a ki felkérte Teleki Géza grófot, hogy szóljon hozzá a kérdés­hez. A gróf után Kováts Jenő és Luby Géza álltak elő eszmékkel a párt feladatai tekiutetében s végül Böszörményi Emil el­nök kimondja a megalakulást és a végre- haj'ó-bizottság választására hivta fel a köz­gyűlést. A végrehujtó-bizottság tagjainak megválasztották: Teleki Géza gróf, Böször­ményi Emil dr., Mudarassy Dezső, - Mándy Zoltán, Böszörményi Zsigmond, N. Szabó Bertalan, Luby Lajos, Ferenczy Imre, Mártha József, Szeőke Sándor, Domahidy Viktor, Tóth Kálmán. B. Kováts Jenő, Bakó Károly, Sejyebi Ferencz és Mándy Bertalant. Végül elhatározták, hogy a megyei közgyűléseket megelőzőleg mindig értekezletet tartanak. — Sylvester Erdős János em- léüce. Szinérváralján nagy ünnepély lesz pünköst másodnapján. Ekkor fogják ugyanis leleplezni Sylvester Erdős János XVI. szá­zadbeli magyar írónak emlékkövét, a Főté­ren. Ez alkalomból Sátor Dávid megnyitó beszédet tart, Koválik József ismerteti az iró életrajzát s a tudós akadémia kiküldötte szintén beszélni fog az akadémia nevében. Az 5 m. magas andesit emlékkő, igen szép vasrácscsal körülvéve már, készen áll s a leleplezési ünnepre a váraljaiak nagyban készülnek. — A városi vámhivatalnál meg­üresedett pénztárnoki állásra a következők adták be kérvényüket a tanácsi iktatóba: Mező Sándor, Csízek János,, Bányai Benő, Moldován László, Bottyán László, Lefkovics Lipót, Pal lag Péter. — Kitüntetéses szigorlat. Vetéczy Ernő, városunk szépreményekre jogosító fia, az első szigorlatot kitüntetéssel tette le a kolozsvári egyetemen. Gratulálunk ! — Érettségi vizsgálatok. A- rtf. főgimnázium Vlil-ik osztályának osztály- vizsgálata f. hó 11-én vette kezdetét. Az érettségi írásbeli vizsgálatok ideje május hó l8-*23. napjain tartatnak, ennek befejezé­sével a szóbeli érettségi vizsgálatok ideje junius hó 19—20 napjaira van kitűzve. — Utóbbi vizsgálatokon az egyházkerület ré­széről Dóczy Imre gimn. felügyelő fog jelen lenni. A kormány hatóság részéről ki- küldendő biztos ssemélyében még megálla­podás nem történt. — A nagybányai főgimnázium­ban az Írásbeli érettségi vizsgálatok május hó 14., 15., 16., 18. és 19. napjain fognak megtartatni. — Áthelyezés. Capitán Aurél szá­zados Nagykanizsáról, a 12-ik honvéd gya­logezred 3-ik zászlóaljához Nagykárolyba helyeztetett át, — Megjutalmazott tanítók. Wlas- sics Gyula vallás és közoktatásügyi minisz­ter Mihály Ferencz volt felső vissói tanítót, jelenleg szatmári állami elemi iskolai igaz­gatót, Marosán Kornél aranyos-medgyesi, Zagyva József kapnikbánya-alsótelrpi, s Horváth Endre halmii áll. tvnitót ifju-ági egyesületek szervezése s működése körül kifejtett kiváló érdemekért egyenként 100 koronával jutalmazta.^ Folytatás g mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents