Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-11 / 10. szám

Tizenkilenczedik évfolyam. 10-ik szám. Szatmár, 1902. márczius 11. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ES SZÉPIRODALMI HETILAP. A kamatláb és humanismus. (Válasz Spectator-nak a „Szamos“ f. hó 2-án meg­jelent számában közölt czikkdre.) Mivel is kezdjem? Ma mindenki közgazdasági értekezéseket ir és olvas. Mindenki panaszol, mindenki tud or­vosszert a bajokra, vagy legalább is keres. Mint minden egyébben, úgy eb­ben is van elmélet és gyakorlat. Nem okvetlenül kell, hogy én pl. jó szakács legyek s még is megtudom mondani, hogy — úgy prima tájékán — jól van-e elkészítve a rostélyos, vagy sem. Sőt divatmajom sem vagyok, de meg­érzem, ha szűk a kabát, vagy hogy hol szőrit a bakkancs! Mindez azon­ban nem okvetlenül feltételezi azt, hogy én a rostélyost jobban megcsi­náljam, mint egy konyhacseléd; vagy a szabó művészetben jártassággal bírjak. A leik számokkal foglalkoznak úgy mondják, hogy a 2X2 nem tűr ellen­vetést. Pedig ez is csak elmélet! Nem hinnéd kedves olvasó, ha .benne vol­nál egy nyüzsgő, zajengó üzletben, hogy a reális számok néha, mennyire haladnak az idealismus pázsitos téréin ? De hogy kíváncsiságodat kielégítsem, egy pár a mindennapi életben előfor­duló példát hozok fel. Behoz az ombodi asszony egy szekér káposztát; ha egy fejet válasz­tasz megvételre, egy darabért fizetsz 20 fillért. Van a szekéren 400 fej. Volna tehát az ára 400-nak 20X400 fillér vagyis 80 korona. De ha az egész szekérrel megveszed odadja az ombodi menyecske 15 fillérjével tehát 25 százalékkal olcsóbban. Ha Gillyén bácsihoz fordulunk s veszünk tőle 1 liter szatmárhegyi bort úgy fizetünk érte 60 fillért, de ha 250 litert veszünk, akkor beszél ő ve­lünk alább is; mondjuk, hogy 50 fillérjével adja tehát nem 250X60, ha­nem 250X50 fillérért kapjuk nagyban a bort, tehát ca. 16 százalékkal olcsób­ban, mint kicsinyben. Még egy példát; mondjuk, hogy a szatmári gőzmalom-társulat nem csak nagyban, de kicsinyben is árusítja őr­leményeit. Váljon, ha 1 kg. 0-ás liszt 30 fillér, mennyi akkor 10000 kg, vagyis egy vaggon? Ha a nagyobbik leányomnak adom fel ezt a kérdést, igen szépen megfogja oldani! Ha 1 kg 30 fillér, 10000 kg 10000X30 fil­lér, vagyis 3000 korona. Ez az elmé­let! Hát a gyakorlat? A gyakorlatban 1 kg 30 fillér; egy vaggon — mondjuk — legalább 10 százalékkal olcsóbb. Némely árut pláne a forgalomban úgy árulnak, hogy az áru a gönggyel vagyis pld. a szőlő kosárral, a ezukor, kávé stb. papírral méretik. Tehát a fenti czikkek burkolatát a vevő az áru árában tartozik megfizetni. Váljon ki huzza itt a rövidebbet? Igen természe­tesen mindig a szegény ember, aki keveset vesz egyszerre; mert az arány­lag sok göngy-sulyt fizet áru-sulyban. Ha én egy tömegben veszek 10 kgr. ezukrot s azt egy papírzacskóban ad­ják, úgy körülbelől 10 dekagramm papírért fizetek ezukor árat. Az a sze­gény napszámos ki napi keserűségeinek megédesitéséhez naponta 6—8 fillérért vásárol ezukrot 10 kg.-nál valószínűleg eg- fél kg. papirt kap. Ily alapos bevezetés után — hi­szem, hogy megértetted kedves olvasóm azt, hogy a 2X2 lefelé sokkal reálisabb, mint felfelé! Rátérhetek talán arra, hogy a ka- j matlábat # miért nem lehet általánosí­tani úgy, hogy a 10 koronás váltó egyenlő elbírálás alá eshessék az 1000 koronás váltóval. Spectator ur eg^ik kezével meg­simogatta a szatmári takarékpénztár egyesületet, mint első fecskét, a mely az olcsóbb kamatozású kölcsönök tavaszát hirdeti. Nem igyekeztem a jóltevŐ ho­mályból kifürkészni Spectator ur kiló­iét; azonban úgy kell látnom, hogy nem régen van városunkban; vagy ha igen: úgy újabban kezdett csupán érdekkel viseltetni a pénzintézetek dolgai iránt. Most.tizenharmadik éve, hogy ez inté­zet szolgálatában állok s azóta tudtom­mal már több ízben volt kamatláb le- seáifitás. A mit czikkiró első fecskének nevez az tulajdonképen 9—10 hóval ezelőtt repült ki puha fészkéből. Közben még megjegyzem, hogy 5—6 évvel ezelőtt, midőn a túltengő német nagyipar csaknem az egész vi­lág mozgó pénzét absorbeálta s egy nagyobb áramlata indult meg a kül­földön állandóan elhelyezkedett érték­papírjainknak Ausztriába és hazánkba a mi óriási deroute előidézője volt s szinte az uzsoráig emelte a kölcsönkamatlábát s okozója volt an­nak, hogy az osztrák —magyarbank fel­szöktesse a bankrátát 7 százalékra: in­tézetünk pusztán a kölcsönre szoruló közönségre méltányossági tekintetből jó darabig megmaradt a 7 százalékon s nagyobb kölcsönöknél rövid időre emelte csupán 7 és fél százalékra a kamatlábat, mig az apró kölcsönök kamatlábát ak­kor sem emelte felül a 8 százalékon, a mi akkor még a fővárosban is álta­lános volt. Ez is valami, ha egy inté­zet nem igyekszik pusztán a részvé­nyesekre való tekintettel kellőleg kiak­názni a kedvező helyzetet! Nem szándékom magasabb nem­zetgazdasági értekezést írni s igyek­szem egészen közel hozni az olvasó közönséghez a hitelnek és kamatláb­nak elméletét a gyakorlatból A hitel kétféle. Személyi és dologi. Ez utóbbinak alapját, fedezetét képezi az ingóság — lombard — vagyis a zá­logtárgy, vagy az ingatlanbirtok — jelzálog. Az előbbi, mely városunkban — hol sem nagy ipar vállalatok — a gőzmalmot és téglagyárat leszámítva — sem nagykereskedők nincsenek -— rendszerint nem abban az ideális for­mában jelentkezik, mint természetszerű­leg kellene, de az ingatlannal kapcso­latban. A lombard hitel, valamint a jel- záloghitel rendszerint drágább kamato: zásu, mert a tőkét jobban leköti, mint a személyi-hitel A személyi vagyis váltóhitel megint többféle néző pontból Ítélendő meg. Vannak jelzálogilag biztosított s van­nak az illető ingatlan birtokára és sze­TÁRCZA. Egy csepp víz története. — Irta: Szeőke Barna. — Ausztria fővárosánál Bécsnél elértük a Dunát — s miután még nem rég for­rásánál tanyáztunk, az óriási folyamban alig ismertem reá a kis csacsogó patakra. Hogy Bécs óriás város azt észre vet­tük terjedelme, s a roppant nyüzsgésből és forgalomból, melynek zúgása ide fel hatolt hozzánk, hanem persze Párizszsal, pláne Londonnal egy párhuzamba nem hozható. Különben úgy tetszett nekem, hogy valamennyi világvárosnak csaknem egy­forma a fiziognomiája, csak éppen a terü­let nagyságra változik. A mint a Dunát el értük a szél meg­fordult, s kelet felé repülve el suhantunk, Magyorország felett, — Pozsony, Komá­rom, Esztergom, Budapesthez képpest mint kis csillagok a naphoz arányitva, mara- doztak el. Budapest ragyogó szépsége gyönyörű fekvése, remek házaival, a királyi lakkal, a kimagasló remek órszágházzal és a Mar- git-sziget tündér kertjével, eltörölhetetlen csoda hatást tett reánk. Balra tőllünk a Kárpát hegyek hó­takart csucscsai, túl rajta a galicziai hul­lámzó földek és Bukovina, jobbra Szerbia a Balkán államok és az öröktavasszal ékeskedő Görögország maradtak el mel­lettünk. Kolozsvárt el hagyva lejebb szállot­tunk Oláhország és csinos fővárossá Bu­karest felett, oda a hol a Duna óriás fo­lyama a Fekete-tengerbe torkollik egy roppant nagy deltát képezve. A sok hajó, mely a Dunába és onnan ki a tengerre megy, mint kis hangyák nyüzsögtek alattunk. Itt keletnek tartva könnyen át repül­tük a Fekete-tenger egy részét, s elértük Dnyeper folyó beömléséhez közel Odeezát — Oroszországnak e hatalmas kikötő vá- rossát temérdek kereskedelmi és hadi ha­jóival, s innen át repültünk a Krim fél­szigetbe. Balra egy kies völgy ölében fekszik a hajdani tatár Khánok palotája : Bakcsi szeraij, — melyben most gyakran a min­den oroszok hatalmas czárja piheni ki magát az állam ügyek intézésének terhes fáradalmaitól. Itt meg sem állva letelepedtünk a Kaukázus hegységének legmagasabb csu csán az Elboráson, melyről a kaukázusi orosz tartományok fővárosát a Kur folyó partján fekvő Tiflist szemléltük. Innen délkeletnek vitt bennünket újra a szél, s alattunk maradoztak el Per- siának hatalmas városai t. i. a főváros Teherán, a hol a persa Sah lakik és Is- pahán — hallottuk, hogy ebből az országból származott el az egész földön a gyümöl­csök egyik legjobbika az őszi baraczk. Jobbra ázsiai Törökoszág, balra a Kaspi tó| Turkestán maradtak el mel­lettünk. Innen a szél egy kevéssé jobban keletnek fordult velünk s hajtott bennün­ket Afganistánon az Indus folyón túl fekvő Pendsábon, Kásmir mellett el, fel a Hitn- malája hegységbe. Micsoda óriási hegyek ezek! Itt van­nak a 8200 m. magas Davalagiri, a 884o m. magas Ganrisankár örökös hóval fe­dett tetői. Meg telepedtünk e hegy óriásokon. Délnek feküdt alattunk, Elő Indiának pa­radicsomi síksága, — melyet az Indus és a Ganges hatalmas folyói öntöznek, — északra Tibet magas felföldje, melyet nyugot-keleti irányban a Karakorum Kuen- lun hegységek futnak átal. Túl ezen a magas felföldön melynek legalacsonyabb pontja is felül van a 4000 m. magasságon a tenger szine felett, — észak felé terül el a Pamir hegység a Kuenlun és Tián-Sán hegységek közötc a Tarim völgye, a Taklamakán nevezetű futó homok pusztával, mely körülbelől Magyarország terjedelmével bir. Ember nem lakja a területet, minket fellegeket sem hajt oda a szél, — ott örök szárazság uralkodik, mint a Saharrán. Csak a Tarim folyó partján van ve- getatió, — ezt a folyót is elnyeli a Lopnor nevű tó, mely voltaképpen Csak egy nagy nádas, melynek nincs ki folyása. E magasságból jól láttuk Tibet fő- várossát Lassát, hol a Dalailáma székel az ő sárga ruháju lámáival, láttuk a Bráhmaputra, a chinai Hoánghó, és Jáng- cze-hiáng óriás folyamok, forrásait, mely utóbbi folyót felső folyásánál Ruzer-uszu- nak neveznek, s a Tang-la hegységben tudja bölcsőjét, az előbbi pedig a Csi-só- sán hegységben ered. Ezekből a hegysé­gekből erednek ugyancsak az Ivavádi Salvin és Mekong folyók, melyek Borúra Siam és Anám országokat öntözik és ter­mékenyítik. A Himalája hegységben, hol megpi­hentünk, láttam a tropikus erdőben pár- duezot ólálkodni gazellákra, láttam alat­tunk el rohanni egy falkavad elefántot, melyet oroszlán kergetett, gyönyörű álla­tok ezek. Láttam Darzsilinget, a hol a hires magyar utazó Körösi Csorna Sándor alusz- sza örök álmát annyi sok hányattatás után. A mi fellegünk meghűlt keményen, s egy hatalmas viharban a villamosság esővé változtatott bennünket, s én is több társaimmal együtt le estünk a Ganges fo- lyónak egy mellék patakjába, mely be vitt bennünket csattogva csörtetve a Gan- gesbe, — elérve a gazdag síkságot, el­haladtunk az Indusok szent városa Bena- resz mellett, hol ezren meg ezren főrödtek a szent vízbe, tartván az indusok azt, hogy ez a viz le mossa a bűnt és utánna meg igazodik benne az emberi lélek. Még szerencsém, hogy vélem nem mosta le valamelyik a bűnét, még rám talált volna ragadni... Calcuttánál értük el a Bengáli ten­ger öbölt. Kalkutta, angol Indiának fővárossá, hatalmas város mint mondják 4 és fél száz­ezer lakossal, ez a vicekirály residentiája, a honnan az angolok egész Indiát igaz­gatják, a kikötőben legalább pár száz ha­jót észleltem. _____A szél északról fújván, engem mint Té nyleg csak INGÜK JÓZSEF szabóüzletében szerezhetjük be hazai gyártmánya gyapjúszövetből csinosan ki­állított, legjobb szabása tavaszi felöltőinket s öltönyeinket, hol papi öltö' nyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. Készit sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmáx, IDeáür-tér. "Városli.ázép'ü.let.

Next

/
Thumbnails
Contents