Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-23 / 38. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. f Kossuth-linnepély. Kossuth Lajos születésének ioo-ik évfordulóját városunk közönsége is méltóan megünnepelte. Az ünnepélyről a maga egészében a következőkben számolunk be. A kivilágítás. Városunkban az ünnepély azzal kezdődött, hogy szombaton este 6—7 óra között kigyuladtak a gyertyalángok minden ablakban. Sok magánházban élővirág díszeket is alkalmaztak az égő gyertyák közé. Kossuth Lajos arczképe nemzeti színnel pompázó keretben ott volt a legtöbb kereskedői kirakatban. Legszebb volt a város-házon levő transparent, a színház és a tűzoltó őrtanya is szépen volt feldiszitve. A közönség sürü tömegekben hullámzott az utczá- kon gyönyörködve a kivilágítás nem mindennapi látványában. Különösen sok uézője volt a városháza és a Deáktéri palotáknak, mely épületek pazar fényben ragyogtak. Este 6 órától 9-ig úgyszólván az egész..város közönsége, feljött megtekinteni a nappali fényben ragyogó főut- czákat. 8 óra tájban a tanintézetek növendékeiből egy lelkes csapat, verődött . össze, kik a város főbb utczáin végig vonulva több hazafias dalt énekeltek. Az Eötvös-utczai> Morvai-házon levő Petőfi emlék-tábla előtt, a Deák-téren s a németii István-teren pedig lelkes szavalatok hangzottak el. 9 óra tájban lassan-lassan kioltották a mécseseket s alig fél óra alatt a város fölvette megszokott mindennapi csendes képét. Istentisztelet. Vasárnap d. e. fél 10 órakor a helybeli ev. ref. templomban volt hálaadó istenitisztelet. A városháza előtt volt a gyülekezés, innen indult a városi hatóság, képviselőtestület s a többi egylet az istentiszteletre. A templom egészen megtelt ünneplő intelligens közönséggel. Képviselve volt a közönség sorában a társadalom minden osztálya. Az i848—49-iki honvédek zászló alatt testületileg vettek részt az isteni tiszteleten. Az ünnepélyt a két dalegylet Kossuth-hymnusa nyitotta meg. Aztán Biki Károly esperes mondott magas szárnyalásu szép beszédet! Végül a dalegyletek a Szózatot énekelték. Díszközgyűlés a városházán. Az istenitisztelet befejeztével d. e. 11 órára a városháza nagytermében gyülekezett a közönség, kiknek soraiban hölgyek is voltak jelen. A díszközgyűlést pontban 11 órakor Pap Géza polgár- mester nyitotta meg s ismertette a disz- gyülés czélját, átadva a szót az ünnepi szónoknak, dr. Fechtel János főgymn. tanár, törvényhatósági bizottsági tagnak, kinek remek beszédét egész terjedelmében közreadjuk : Mélyen tisztelt Díszközgyűlés! A nagy emberek, lángelmék történelmi korszakokat alkotnak. Magasan szárnyaló szellemük, teremtő erővel nyúl bele a népek és nemzetek sokszor századokon át hullámzás nélkül tova futó élet folyamába, — s miként az ihletett népvezér, Mózes vesszejének érintésére a tenger vize ketté szakadt s magasra dagadt — a csendes habok hirtelen feltornyosulnak, a régi gátakon tulhágnak s uj mederben most már hirtelen folynak tova. — Ezek a nagy emberek, ezek a lángelmék ritkák, mint a fénylő üstökösök, de mégis feltűnnek, előlépnek mindig, a mikor az idők teljességében a nagy dolgokra készülődő munkás emberiség, szabadító, zászlótartó, rettenthetetlen vezért keres. Kik ők? Honnan jönnek, hogyan teremnek ? A népek sorsát intéző örök Istenség követei ők a földön, hogy az előre törekvő, boldogulását kereső, a művelődés tisztább forrásai felé siető, az. emberi jogok, a szabadság, egyenlőség végtelen rónaságára iparkodó gyámoltalan, rabságban sínylődő nemzeteknek inspirált prófétái, lángszavu tanácsadói, győzhetetlen szavú vezérei legyenek, a kik megmozdítják a lomha tömeget s alkotó lelkűk fényes szövetnekével megvilágítják a keresett utat, az ígéret földjét, a sóvárgott boldogság birodalmát. I Ezek. a férfiak méltók. honfitársaik, sőt az egész emberiség hálájára. Nyomorult nép az, mely nagyjait elfeledi, dicső emlékezetük örök tüzet szive oltárán váltig nem égeti. Megérdemli, hogy a sors villámló haragja zúzza izzé porrá a feltámadt zivataros idők földrengéseiben, mert gyáván megfeledkezett a vett jótéteményekről, mert hálátlan lett, mert lealacsonyította önmagában az Isten képmását. Ám a magyar nemzet nem volt hálátlan soha. Szeretete, becsülése az idő vál- tozandóságainak soha nem volt alávetve. A kegyelet szavát mindig hallatta, a hála olaj koszorúját mindig frissen -fonta a hősök, a nagyok homlokára. Ercjs lélekkel zarándo J költ viharos századokon át a nemzeti nagy lét horhadt fakeresztjeihez, a czikázó villámok és menydörgések csak edzették bátorságát, honszerelmét és háláját. És ebből a törhetlen ragaszkodásból a nagy emlékekhez fakadt a magyar nép elpusztithatlan ereje mindig felfrissülő nemzeti piros vére, mely immár ezer évet élt s nemzeti nagy tulajdonságaiban, erényeiben még több ezredévnek bírja biztosítékát. A mai nap is a hála nagy napja. Kossuth Lajosnak, ennek a hatalmas nemzeti és világtörténelmi alaknak, a magyar általános szabadság édes atyjának, a .szabad, boldog és a műveltség minden kincseiben gazdag Magyarország újjá teremtőjének, ennek a hérosz! népszabaditónak, az önzetlen hazafiság évezredekre világitó tüzoszlo- pának ünnepeljük 100 éves születési évfordulóját. S nincs a magyar földön hazafi, nincs magyar ember, a ki szivdobogva, lelkében fölmagasztosulva ne ünnepelne, ki a közlelkesedés és kegyelet tengerébe ne hullatna megindult szemeiből pár tiszta cseppet, hogy a tenger hullámai magasra dagadjanak, magukkal sodorjanak e honban minden embert minden sziklát, fát, virágot, elborítsák a kételkedők, a tartózkodók, a félők, a gyülölködők szivét, hogy e honban az egységes kegyeleti érzés fenséges harmóniája uralkodjék ma, a jövőben és mindörökké Amen 1 * * • Kossuth Lajos-ról beszélni a por- ban játszó gyermek, a verejtékkel dolgozó földmives gazda, a műhelyek munkásai, az iskolás fiú, a tudósok, művészek, mindenki könnyen tud és mégis én azt tapasztalom, hogy ez nekem nagy feladat. Hiszen érdemei méltató felsorolásáról van szó. A kellő méltatás, nagyságának teljes kifejezése pedig nem gyönge erőt, hanem ihlettséget, fent röpülő szellemet igényel. De pótolja ki mindezeket a nagy ember iránt erezett igaz tiszteletem és lelkesedésem. Kossuth Lajos, a ki már gyermekkor rában is szerette az önmagával való zavartalan társalgást s szívesen gyönyörködött a képzelete előtt rajzó színes ábrándképekben, 14 éves korában egy délután a tállyai erdőben sétált, a midőn hirtelen vihar támadt, a mely elől a gyermek ifjú az erdő széli czigány kunyhóba menekült. A kunyhó lakói szívesen fogadták sőt egy vén czigány asszony a jövevény tenyeréből jóslatot is mondott: „Nagy jövő vár az ifjú urra“ igy szólott. „Eljön az idő és nemsokára, a mikor hírnév, dicsőség fogja környezni, s az ország szabadítója lesz.“ A czigány asszonynak jóslata teljesült, mert a férfiú Kossuth Lajos csakugyan az orkzág szabaditója lett. Országszabaditó, kinek polgár erényei szabadságszeretete, nemes önzetlensége, törhetetlen kötelességér- z'ete ragyogó példa leszen századok elkövetkező nemzedékeinek. S miként a hős Washington, Kusciuszkó, Castrióta, II. Rákóczi Ferencz neve mindmegannyi hatalmas fejezetek, a szabaduló népek történetében : úgy Kossuth Lajos hivatása, pályája, kivivőit győzelme, jelleme még akkor is tüneményes, vakító marad, mikor az emberek a nagyszerű műveltségi kifejlődés tetőpontjára jutnak, a hol a teljes testvéri egyenlőség s ideális szabadság felséges templomai emelkednek. Az a lánglélek, mely erős por- sátorban lakott, önmaga emelte magának gigászi karral, óriási erőfeszítéssel azt az emléket, melyre az egész világ reá irta, elismerte, hogy monumentum aereperennius. Sok nagy alakja van a históriának, kiknek útját a dicsőség fényessége ragyogja be, akik a halhatatlanság vakító köntösében állanak a multidők feltűnő magaslatán. De mindenik napnak foltja is van, egyéni és közczéljaik útját itt-ott szembántó gyengeségek homályositják, az emberiség erkölcsi javait kincseit megcsonkítják s titkon saját ambíciójuk csillogó ruháját buzgón varro- gatják. Napoleon a lodii hídon ágyúgolyók záporában, a halál rettenetes tanyáján a kétségbeesés óráiban rettenthetlen bátorsággal magasra emeli a franczia nemzeti tri- colort, de szemei előtt a messze távolban ott lebeg a császári hatalom koronája, bíbora. Kossuth Lajos szándéka tiszta mint a hajnali harmat csillámló vize, mint az égbe nyúló bérezek örök havának fehérsége. Egy nemzet élén rohan előre, minden áldozatra készen s jutalmul magának semmit sem kér s mikor ranggal vagyonnal kínálják a hatalmasok, ' lelke felháborodásával dobja vissza a hitvány érczet és hiú czaf- rangot. Deák Ferencz tiszta jelleme és br. Wesselényi Miklós elhatározottsága ölelkezett benne. Kossuth L. nyilvános élete 30 éves korában kezdődik, midőn mint Szapáry grófnő s más mágnások helyettese az 1832-i orsz. gyűlésen a jelen nem levők követei között foglalt helyet. A zempléni vidéki ügyvéd, (a ki az 1831. felvidéki porlázadást újhelyi gyújtó szónoklatával lecsillapította) immár az ország színe előtt jelent meg, és éppen akkor, a mikor a régi Európa képét hirtelen átalakító hatalmas reformeszmék kezdték megtermékenyíteni az elméket. A franczia forradalom 8-as jelszava mint üde friss levegő járta be a világot, a nemzetek kitárták ablakaikat s teli tüdővel szívták az éltető uj áramot. Mert az Isten adta nép még jobbágyságban sinylődött, a censura uralkodott, a kiváltság minden jogot lefoglalva tartott s büszkén hirdette a fórumon éppen úgy mint otthon, Ősi lakában, melyet körülsánczolt, erős várának tartott: Cívis romanüs sum s ti többiek hitvány por, misera plebs contribuens vagytok. Kossuthot felkapta a friss légáram, mely 1848-ban a külömböző égtájakon tomboló orkánná nőtt s már pályája kezdetén a népjogok, a demokratikus népszabadság, az eszményi humanitás zászlója alá esküdött s ezt a zászlót, mely alá a szülői házból hozott jog és szabadságszeretettel, törhetlen becsületességgel meggyőződéssel és akarattal lépett, ő emelte először itthon magasra s országgyűlési, majd később törvényhatósági tudósításaiban az egész ország előtt izzó hazaszeretettel lobogtatta. Hírlapi czikkei a tűz csóva gyújtó hatásával borították lángba az ébredő nemzeti közvéleményt s mindenkit, akiben nemes érzés, honszerelem lakott a cselekvés csataterére hivott, mert elérkezett a 12-ik óra utolsó negyede, a mikor a magyar népet meg kellett váltani minden áron, össze kellett zúzni csörgő rabbilincseit, hogy szabad kezekkel, szabad elmével munkálja a hazai főid barázdáit s abba lelkesedéssel elvesse a jövő boldogság, nagyság csodatermésü magvait. 1000 évvel ezelőtt a kereszténységhez kellett, ma az európai általános culturához kell csatlakoznunk, ha a müveit népekkel közösségben tovább élni és boldogulni akarunk. Félre a megkövesedett előítéletekkel, melyek nemzetrontó halálos ellenségek, előre félelem nélkül a szabadság egyenlőség tágas televény földjére. Jutalma börtön lett. A kormány 1837. május 5-én elfogatta. És Kossuth a börtönben teremtette meg jövő politikai prog- rammját s itt nőtt forradalmi alakká, a ki vérrel, karddal is kész kivívni nemzete függetlenségét. 1840-ben indult meg a Pesti Hirlap, melyben páratlan erejű és szépségű, színes s tüzes czikkeivel minden téren korszerű reformot, újjáalakulást hirdetett. A közteherviselés kérdésében félelem nélkül mennydörögte oda a húzódozó nemességnek : Jól rendezett államban az adótól való mentesség polgári lealacsonyitás. A szabad, nagy államokbbn csak a polgártól és a koldustól nem kívánnak adót, mert semmit sem adnak nekik, nekünk az édes hon anya-tejének tejszínét adá s mi éppen ezért nem adózunk. Legfényesebb diadalait azonban Kossuth az 1847—48. országgyűlésen aratta, melyre Pest vármegye 1847. okt. 17-én követéül óriási lelkesedéssel megválasztotta. Kossuth a kormány s ellenségeinek támadásai elől egy Ízben már falura, Tinyére vonult, de barátai s a nemzét akarata a közpályára visszahívták. Visszatért s e lépése döntő volt a nemzet életében. Ezen az országgyűlésen fejlődik ki varázsos egyéniségének teljes jelentősége és súlya, itt nő azzá az óriássá, ki ellenállhatatlan, mindenkit elragadó ékesszólásának erejével, hevével hatalmába keríti a sziveket/ az elméket s mesés mindenhatósággal tereli a hallgatóságot tetszése szerinti irányba. A szónoki művészet tökéletesebb remekeket alig alkotott, mint Kossuth Lajos, s nincs szónok a világon, a ki fényesebb győzelmekkel, sikerekkel dicsekedhet- nék, mint ezen Istenadta lángész. Cicero. Róth riilöp kárlsbádi czipöraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a ^ KÖZVötlöll 3L PcLUOIÍUlÍcL legolcsóbb bevásárlási forrást. — .... szálloda mellett! Sz atmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.
