Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-04-16 / 16. szám
Tizennyolczadik évfolyam. 16-ik szám. Szatmár, 1901. április 16. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. — AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: — Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 . | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 2 ik sz. alatt. = TELEFON-SZÁM : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fülvétsinek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Tk, Könyvnyomda helyiség változás! Van szerencsém a helybeli és vidéki n. c. közönség b. tudomására hozni, hogy f. ÓV május 1-től a jelenlegi helyiség Eötvös- utcza 2-ik számú háznak szomszédságába, 6-ik sz. saját házamba I róm. kath. elemi fiúiskola mellé, e czélra az udvaron újonnan épül* nagy, kényelmes s a mai kornak minden tekintetben megfelelő helyiségbe DCr helyezem átj hol azon kellemes helyzetbe jutok, hogy mindenféle könyvnyomdái munkákat úgy a bőven berendezett betüanyagok, segédgépek, nagy papirraktár és villamos hajtóerőre berendezett legújabb szerkezetű gyorssajtóval csinosan, hibátlanul és a legrövidebb idő alatt állítom elő t. megrendelőimnek. A szives pártfogást kéri továbbra is Morvái János könyvnyomda tulajdonos. A kaszinó feladata. Kezdettől fogva, mikor gróf Szé- csenyi István a legelső kaszinót alapi- pitotta, a legfőbb? czélul ezen társulásoknál azt tűzte ki, hogy az embereknek alkalom adassák minél sűrűbben érintkezhetni egymással s ily módon közelebb hozva egymáshoz a különböző osztályokat, eltüntetni az ellentéteket s ezáltal megteremteni a magyar társadalmat. Abban az időben ugyanis hiányzott minden összekötő kapocs a nemesi és polgári osztály között, mindegyik a maga körében végezte pályafutását a nélkül, hogy a másikkal érintkezett volna. Századokon keresztül tartott ez állapot, s mikor az idők változása folytán uj eszmék kezdtek felszínre kerülni, uj eszmék és uj feladatok, a hol nemességnek és polgárságnak nem külön-külön, de már vállvetve együtt kellett működni, született meg az idea a nagy hazafiban, hogy a kik a közéletben immár együtt harczolnak, azok a társas életben is találkozhassanak egymással. A kaszinók valójában szolgálták is ezt a czélt hosszú időkön keresztül, sőt az ország nagy részében szolgálják ma is, de lassan-lassan sok helyütt eltértek már az eredeti alaptól s átalakultak zárt helyiséggé, a hol a tagok semmi mást nem keresnek, mint pusztán szórakozást Az alapszabályok ugyan mindenütt hangoztatják, hogy a kaszinónak társadalmi czéljai és kötelességei vannak, valójában ázonban semmi mással nem törődnek, mint a szórakozással. Minél kisebb a város fejlődése, annál inkább van a kaszinó eredeti rendeltetésénél; s minél előbbre van a város a fejlődés utján, annál inkább tér el az eredeti alaptól. Kisebb helyeken a kaszinó a központ, a hol minden történik. Tánczmulatság, hangverseny s bármi néven nevezhető társas összejövetelnek nincs más helye, mint a kaszinó. Igaz, hogy jó formán alig is használják egyébre, miután a kis városi ember elvétve szokott odamenni, hogy pl. kártyázzék, lévén sok más fajtájú szórakozása, a mi a kártyázást fe- leslegesssé teszi. Épen azért, ha a kaszinó helyiségeit más czélra akarják felhasználni, bált vagy más összejövetelt akarnak ottan rendezni, szó nélkül egyeznek bele, nem lévén senki, aki ezáltal magát háborgatva érezné. Nagyobb és fejlödöttebb városban a helyzet*már egészén más. Itten az emberek foglalkozási viszonyai olyanok, hogy nagyon sokan rá vannak utalva a kaszinót olyannak tekinteni, a hol egyedüli szórakozását találja. Egy állandó közönség alakul ilyenformán, mely a napnak bizonyos idejét a kaszinóban tölti, s a mely aztán nem szívesen veszi, ha megszokott szórakozásában bárminő okból is háborgatják. Körülbelül ebbe a kategóriába tartozik a mi társaskörünk is, s utóbbi időben tényleg mindannyiszor zúgolódtak a körülírt tagok, na a választmány a kaszinó helyiségét más czélra átengedte, sőt most már egyenesen panaszt emeltek e miatt és jövőre nézve tiltakoznak, hogy a helyiségek bárminő czélra is oda adassanak. Minden esetre a választmány helyzete a legnehezebb, mert egyrészt saját tagjai ellen cselekedni nem valami kellemesedé viszont bajos kitérni az olyan kérelmek elől is, mikor jótékonyczélu összejövetelek kopogtatnak és kérik a bebocsáttatást. A mig a régi épület állott fent, kényelmes volt a helyzet, mert az üvegterem rendelkezésre lévén, ha szükség volt helyiségre, azt átlehetett engedni, sőt ha a felső helyiséget kérték, akkor is a tagok külön lehettek az üvegteremben. De mióta az uj építkezés folytán ez a kényelmes helyzet megszüut, bárha az összes helyiséget nem is engedik át, annyi bizonyos, hogy a tagok szórakozásukban mégis zavartatnak. A kérdés ma éjére van állítva, s miután ez a kérdés nagyon is érinti társadalmi életünket, olyannak találjuk, a melyhez hozzá szólani a sajtónak nemcsak joga, de kötelessége is. Mi abban a nézetben vagyunk, hogy a kaszinó helyiségeit a mint eddig odaadták, úgy ezután is át kell engedni, ha jótékonyczélu társas ösz- szejövetelre kérni fogják. Oda kell adni pedig, mert az alapszabályokban mindjárt _azelső § azt mondja. hogy : „ A szatmárnémeti Társaskör czéíjá: a társas életre előmozditólag és irányzólag hatni stb.“ már pedig a helyiség átengedésével ezt a czélt szolgálja, mig ha nem teszi, épen a legfőbb feladatát nem teljesiti. Érthető, de nem jogos kívánság a merev elzárkózás, mert ha tekintetbe vesszük, hogy a társaskörnek van 300 tagja, ennek fele bizonyosan olyan, a TÁECZA. A város régi tornyos házának rövid története. — 1768—1901. — Azon a helyen, melyen most (1901. év) a „Szatmári Szálloda“ épül, — állott a tornyos városháza. A városháza felett magasan kiemelkedett torony a város személyi és vagyoni biztonsága feletti őrhelynek volt szánv.i, — s mint ilyen tüzörségi helyül használtatott egész lebontásának idejéig. Felépítését elődeink 1768-ban kezdték meg. De hogy mikor fejezték, be ? — ezt minden kétséget kizáró adatok hiányában bi/.tosan megállapítani nem lehetett. Hanem, hogy 1777 ik évben már befejezték, abból lehet következtetni, hogy a?- *777-ik évi mutató köuyvben láttatik az építkezési számadások befejezése, de az erre voratkozó iratok nincsenek meg I levéltárban; mert nagyon valószínűen azok a Szepesi Közigazgatási Kamara levéltárában helyeztettek el, s ott maradtak végleg. Ezt I feltevést, megerősíti azon körülmény, hogy a város közönsége az építkezést megengedő M. kir. Udvari Kamara leiratában kóteleztetett a Szepesi kir. Közigazgatási Kamarának részletesen elszámolni. I777- éven innen aztán semmi nyoma többé az építkezési számadásoknak. Van ugyan az 1781 -ik évi iratok közt egy kelet nélküli számla, de ez csak Soldáti Antal kir, kőmives mester magán számlája, melyből csak annyi tűnik ki, hogy a városházának kőmives munkája 5670 rhé- nus forintot, — és a városháza alatt ugyanakkor épített nagyobb korcsma kőmives munkája 3521 rhénes forintot tett ki, mely összeghez a szerződés értelmében még 9 rhénes forintot számított fel egyik társa kvártély dijába. Ez a három összeg együtt véve 9200 .rhénes forintot tett ki. E számlából tehát csak a kőmives munka mennyisége tűnik ki; mig az építkezés befejezésének ideje, és a többi költség. illetve az összes költségek mennyisége, csakis a részletes számadási iratokból lett volna megállapítható. De ezek rendelkezésünkre nem állván, sem egyiket, sem másikat nem állapíthatjuk meg. Városunkban a régebbi időkben csak fa anyagokból építették a házakat. Megemlítésre méltónak találom, hogy 1762-ben három ház kivételével á többi mind faház volt, s igy a városháza is. Ez. pedig már annyira elavult, hogy minden perczen ösz- szedülésétől tarthattak. így a/.tán a város közönsége 1766-ban Endrédi László biró aláírásával felfolyamodott a m. kir. Udvari Kamarához, hogy egy uj városházi építésére az engedélyt adja meg. Egyúttal segélyt is kért az építkezéshez. Az engedély 176«. év tavaszán érkezett meg, — és pedig azon örvendetes hozzáadással, hogy a Felség 4633 rhénes forintot engedélyezett rá, uzon határozott kikötéssel, hogy 1 város közönsége, az építkezés költségeiről részletes számadást tartozik adni a Szepesi kir. Közigazgatási Kamarának így épült fel aztán szilárd anyagokból az a monumentális tornyos városháza, mely abban az időben, de még azután is jó darab ideig, messze ritkította párját. Mintegy szánakozással, de annál nagyobb büszkeséggel nézte le a körülötte törpévé és elavulttá vált faviskókat. Egy századnál jóval tovább daczolt a felette elzuduló viharokkal; sok jó, de sok rossz napokat is látott. Elmohosodott vállai ugyan még hosszú ideig megbirkózhattak volna az idő viszontagságaival; de n^m birkózhattak meg többé a haladó kor szellemével, s annak ezer ága bugáju igényeivel. E gyengesége okozta bukását, ez mondta ki rá a halálos ítéletet. Hiába ! úgy van ez mindennel, a mi a haladó kor igényeit nem képes már kielégíteni ! Nyugalomba kell vonulnia, a helyét átadnia a haladás szellemét fejlesztő tényezőknek. E sors érte azon nevezetes épületet is, mely hosszú időn át méltó büszkesége; nagy és fontos eseményeinek volt dajkáló bölcsője e városnak. De mielőtt halála felett napirendre térnénk, — emlékének kegyeletes megőrzésé czéljából, habár dióhéjba szorítva is, megemlítem életének azon fontos és- nevezetesebb szerepköreit, melyeket nemcsak városunk, hanem a megye közhasznára is betöltött. Felépültétől k* zdve egészen 185i-ik évig tisztán a város közigazgatási és törvénykezési ügyeit szolgálta. De már az 1851-ik év julius hava • 20-áióI kezdve egészen uj szerepköre jutott; mert ez időtől kezdve jó nagy része a megye köz- igazgatási székhelyévé lett:Gabányi Sándor megyei elnöksége és Gyepe Károly városi polgármestersége alatt s igy tekintélyében nemhogy sülyedt volna, de nagyban emelkedett. De minthogy a város részére fentartott hivatalos helyiségek mellett nem volt elegendő a mpgyei közigazgatási és törvénykezési hivatalok befogadására, nagyon kétessé vált, hogy a megyei központ továbbra is itt maradjon. A kormány és a város közt e tekintetben tüzetes tárgyalás indult meg, minek eredménye az lön, hogy a város e százezer forintra értékelt házát örök használati joggal átengedte a kormánynak, azon kikötéssel, hogyha megszűnnék megyei helyiség lenni, akkor ismét visszaszáll a városra minden utókövetkezmények nélkül. A szerződés ez irányban 1858-ban köttetett meg a kormány és a város közt, Bodó László helybeni cs. kir megyei törvényszéki elnöksége és Boros Bálint városi polgármestersége alatt. A szerződés telekkönyvileg is bekebeleztetek. 1860-ban uj korszak következett be Magyarországon; mert az október 20-iki császári oklevéllel uj alkotmányt kapott. Ez az esemény uj rendszert involvált maga után, a mi megint felszínre vetette a székhely kérdését, és pedig; városunkra nézve nagyon kedvezőtlenül, mivel a megyei törvényszék 1862-ben Szerdahelyi Pál főis- pánsága alatt Nagy-Károlyba visszahelyeztetett, a Nagyméltóságu m. kir. helytartó tapács 17396/862. számú rendeletével, mi a várost nagyon kellemetlen helyzetbe hozta; mert a m gye székhelyének városunkba telepítése nagy anyagi áldozatokba került, a mely áldozatnak ily gyorsan bekövetkezett eredménytelensége méltán aggodalomba ejtette. De nem nyugodott meg, nem nézte tétlenül a dolgok folyását. — Latba vetette minden erejét, megmozdított minden követ, hogy a már egyszer megszerzett r szabóü/.letében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjúszövetből csinosan kiál ütött. legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. Készít sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket Szatraái, ZDeáls-téx. "Városliázép-víilet. iÜ
