Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-04-16 / 16. szám
SZATMÁR RS VIDÉKE ki társadalmi kötelességbőlfizeti a tagsági dijjat a nélkül, hogy a kaszinó által nyújtott előnyöket élvezné. Ezek tehát abban nyerik meg az ellenszolgáltatást, ha a jótékonyczélu társas összejövetelek alkalmával családjukkal a kaszinóban megjelenhetnek. Van továbbá egy negyedrész olyan, a ki csakis olvasni jár a kaszinóba, a kik tehát ezen élvezetükben az átengedés által alig zavartatnak, s igy a legmagasabb számítással a tagoknak csak egy negyed része olyan, a kik többé kevésbé kényelmetlennek találják, ha megszokott mulatságaikban háborgatják. És végtére is ez a háborgatás oly ritkán történik, hogy azt a kis áldozatot minden tag szó nélkül meghozhatja. Egész esztendőben nem fordul elő 30 eset, mikor a társadalom kér bebocsát- tatást, 365 napból tehát annyi engedményt bárkitől elvárhatunk. Ám alkotmányos életet élünk, a hol a többség akarata az irányadó, ha tehát alapos tájékozást akarunk szerezni arra nézve, miként gondolkoznak a kaszinó tagjai ezen kérdésben, meg kell szavaztatni az összes tagokat, 1 a mit a többség mond, a szerint kell eljárni. Erős a hitünk, hogy a többség mellettünk lesz. mert lehetetlennek tartjuk, hogy komoly megfontolás után ne oda nyilatkoznék, hogy a kaszinónak társadalmi kötelességei is vannak, sőt igazi feladatát tulajdonképen első sorban ezek teljesítése képezi. Pártszervezkedés. A szatmári függetlenségi és 48-as párt a párttagok élénk érdeklődése mellett f. hó i4-én azaz a múlt vasárnap d u. 4 órakor tartotta meg szervezkedő értekezletét a „Károlyi“-ház éttermében. Az értekezletet Kovács Leó ny. m. kir. honvédezredes nyitotta meg, jelezvén, hogy miir hazánk nagyobb részében megtörténtek a pártszervezkedések s igy városunk függetlenségi polgárainak sem szabad hátra maradni, s tö 'törülni kell azon zászló alá, melyre Magyarország füg-' getlensége és önállósága van felírva, s azon zászlót, mely az eszméknek úgy a múltban mint a jelenben is hirdetője, minden nemesen gondolkodó független érzelmű hazafinak kötelessége lobogtatni,! az alá tömörülni s azt a közel jövőben diadalra is juttatni. Igen meleg szavakban felkéri tehát p olitikai pártfeleit Szatmárváros nemesen gondolkodó független polgárait, hogy igyekezzenek ők is minél nagyobb lelkesedéssel a szatmári függetlenségi és 48-asl párt zászlója alá tömörülni, s az alatt phalánx falat képezve azt diadalra is juttatni. Utánna Uray Géza köz- és váltóügyvéd a szatmári függetlenségi párt er- nyedetlen szorgalmú vezér férfia emelkedett fel 1 a szív melyéről jövő eszmékoen gazdag beszédben ismertette a párt álláspontját, I tagjai kötelességét, rámutatván azon hiányokra, melyek miatt a magasztos eszméket hirdető pártzászlónak a múltban buknia kellett. Minthogy most épen itt a jó alkalom, hogy a zászlón esett csorba kikö- szörültessék, felhívja ö is a jelen volt párttagok figyelmét és érdeklődését, hogy ne csak ellobbanó szalma tűz legyen az általa jelenleg tapasztalt választó polgárok lelkesedése; hanem innét ki ki családi tűzhelyéhez térve hirdesse az igét barátai és ösmerősei körében, hogy az igéből a nemsokára bekövetkezendő választáskor teat váljék; tegyenek félre most minden személyes gyűlölködést és ellenszenvet, egyedül a szent czél elérése lebegjen szemeik előtt, hogy dicső Magyarhazánk érdemekben elhunyt nagy alakjainak szel lerne dicsfénynyel övezhesse körül az utódokat. Egyben kifejezést ad azon meggyőződésének, hogy az elmondottak szem előtt tartásával ő úgy véli a győzelmet bizonyosnak, ha a szatmári függetlenségi párt saját kebelében lel egy olyan szé mélyt, ki iránt múltját tekintve köz és általános a bizalom, szeretet és ragaszkodás, s ö talált is ily férfiút, ki eltöltött eddigi köz, társadalmi és politikai szereplésével mindig a közbecsülés és szeretet ember« volt, s ki puritán jellemét ösmerve egyedül lenne képes az eszmél diadalra vezetni, s ilyen férfiú a jelenleg köztünk levő s e párt érdekeit eddig is szivén hordó id. dr. Farkas Antal ügyvéd, pártunk elnöke; miért is ajánlja öt a képviselő jelöltségre; E beszéd mély hatása alatt a mintegy 200 tagból álló független választó polgárok igaz lelkesedő éljenzés mellett jelöltül id. dr. Farkas Antal egyhangúlag jelöltetett. A meg megujoló éljenzések csilapul- tával városunk érdemekben megőszült bajnoka, a párt elnöke id dr. Farkas Antal emelkedett fel s szóllott a választó polgárokhoz. Nevezett beszédében kiemeli, hogy öt mielőtt ez életben bármihez is hozzá kezdett volna mindig a nyugodt elhatározás és a helyzettel való megismerés vezérelte; most is az vezérli, s igy sajnálattal bár, de kénytelen a személye iránt nyilvánult bizalmat megköszönve kijelenteni, hogy a jelöltséget el bem’ föladhatja, hiszen ha öt csakis a hiúság vezérelte volna, akkor a múltban midőn még életének delén szellemének egész rugé- konyságával rendelkezett, tehette volna, s ha már akkor nem tette úgy még inkább nem teheti életének ily előre haladt korában, midőn kénytelen be ösmerni, hogy e jelöltséghez megkívántaié sem testi sem szellemi erővel ma már nem rendelkezik, s mivel mindég egész és nem fél ember akart lenni, elvével meg nem egyezőnek tartja az ily nagy fontosságú s felelősséggel terhes állás elfogadását, mert érzi hogy itt nem tudna egész ember lenni, még egyszer tehát köszöni a bizalmat, s kéri polgártársainak elnézését székhelyet, — elvesztése után, — ismét visszaszerezze. Ez ügyben hatalmas pártfogóját találta meg a város, erdödi gróf PálfFy Mór kir. helytartó urban, ki magas hivatali I állásában hatalmas befolyásával igyekezett ezt a városunkra nézve életbevágó kérdést kedvező eredményre juttatni. De ez ügyben elévülhetlen érdemeket szer- | zett magának berenczei Kováts Lajos is, ki megnyerő és hatalmas befolyásával! mindenütt ott volt, a hol csak mozgatni lehetett a megyei székhelynek Szatmárra visszahelyezését. És nem eredménytelenül: mert I863- ban újra visszanyerte báró Vay Miklós kanczellársága alatt. A Nagy méltóságú m. kir. Helytartó Tanácsnak 68317/863. számú intézménye folytán (L. 2505/863. tsz. 1863. V. kötet 403. db.) a megyei székhelynek Nagy Károlyból Szatmárra java.->-l latba hozott áttétele a Főméitóságu m. kir. Udvari Kanczelláriának ii85g/86j. számú kegyes leiratával elrendeltetett. Mely örvendetes hirt Kovács Ágost Szat- márvármegye Főispánt Helytartója 1863. szeptember 22 én kelt 772/863. ein. számú körrendeletével tudatta a megyével és városunkkal, és pedig azzal: minszerint az összes központi hivatalok, tisztviselők és megyei rabok átköltözködésének még folyó év október hóban meg kell történnie. (Az átköltöztetés a vele kapcsolatos költségekkel együtt 13800 frt 46% krjába került a városnak). így a tornyos városháza 1863-ban ismét visszaadatoit rendeltetésének, vagyis a megye központi helyiségének. Ettől az időtől fogva 1871. év végéig mint megyei központi helyiség szolgálta a közügyeket. 187 a. év elejétől fogva, a mikor a teljes alkotmány egy egészen uj rendszert teremtett meg, szétválasztván a közigazgatást és törvényhozást, egyedül az igazságszolgáltatás helyéül adatott át a kormánynak használatra, a tulajdonjog feri- tartása mellett Boros Pál törvényszéki elnöksége alatt. — S mint ilyen „Törvényszék“ czime alatt szer« pelt 1898. év tavaszáig, a mikor a kir. törvényszék, a város nagy anyagi áldozatának hozzájárulásával felépített uj törvényszéki palota helyiségébe átköltözködött. E lénynyel megszűnt jelentősége, egyúttal további szereplése is. Mert, hogy ezentúl a „Polgári Társaskörének, „Iparos OlvasÓKÖr“-nnk, „Katholikus-Legény- egyletJ-nek, a „Szatmárnémeti ipari hitel- szövetkezet“ nek, ideiglenes menedékei adott, ez már nem tényleges szereplésnek, hanem csak jótékonyság gyakorlásának tekinthető. Ezzel teljesen leélte magát. Lebontása még Í900. év végén megkezdetett, s a folyó 1901. év elején befejeztetett, hogy átadja helyét azon épületnek, mely „Városi szálloda“ czimen lesz egyik nagyszabású épülete, méltó büszkesége, dísze a városnak. A „Városi szálloda“ épület tervezetére meghirdetett pályázat folytán 1897. évi október 3o-áig 11 pályamű érkezett be. Ezek közül a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti műépítészek „Szatmárváros rajzolt czimere“ jeligéjű pályaműve fogadtatott el az építésre, a melyért 2000 korona első pályadijat nyerték el. E nyer tes tervezet szerinti építkezésnek végrehajtását pedig Grünwald Testvérek és Schiffer budapesti építkezési vállalkozó czég nyerte meg a kormányilag jóváhaszemélye iránt, hogy kérésükre nem hallgatva a jelöltséget el nem fogadja, de egyben kinyilatkoztatja, hogy erejétől telten mint a múltban úgy a jövőben is a függetlenségi eszmékért küzd s mint közkatona őt is a C'ütamezőn fogják találni elvbarátai s a párt érdekének diadalra jutását szoros feladatának tartja; egyúttal felemlíti, hogy idő előttinek is tartja azt, hogy már a jelen alkalommal a jelölt személyére nézve is történjen megállapodás s úgy véli, h.'gy azzal csak az ügynek ártani és nem használni lehetne annyival is inkább, mivel a jelen összehívás nem pártgyülésre, hanem csakis pártértekezletre szorítkozott, egyben indítványozza s kéri indítványának elfogadását —. arra nézve, hogy a mai összejövetel mint az falragaszokon is hirdetve lett tekintessék szervezkedő pártértekezletnek s ez értekezlet válasszon saját kebeléből egy pártszervező bizottságot I e bizottságot bízza meg az alakuló pártgyülés előkészítésével s az idő rövidsége miatt utasiitassék, hogy lehetőleg mához két hétre egy teljesen kidolgozott tervet mutasson be a pártgyü lésnek s ugyan akkor a jelölt személyére nézve is tegye meg javaslatát. Értekezlet az indítványt egészben magáévá tette s ily értelemben a pártszervező bizottságot nyomban mégis alakította : Elnök lett: id. Dr. Farkas Antal ügyvéd. Alelnökök : Uray Géza, Kovács Leó és Biky Károly. Jegyző: Dr. Osvát Elemér ev. ref. fögimaziumi tanár. S z- e r v e z ő b i z o 11 s á g i tagok: Máiray Lajos, C>omay Imre, dr. Teörzsök Károly; Zab iry Ferenc/, S rés István, Ungvári Antal. Kálik József, Mikó László, Félegyházi Ferencz, Asztalos Jó/st f. Deák Kálmán, Rósenblatt József, Dr. Góbi Alajos, Kun László, id. Egresi Lajos. Be- reczky István, Lévay Jőzsef, Nagy József, (fazekas) id. Gulya István, Kótay Lajos, Teitelbaum Herman, Bocsi Bálint, Kató Antal, Fehér József, Diószegi István, Diószegi Károly, Móriz János, Katona Imre, Sáfrány János, Sáfrány Károly, id. Boron kai Jóssef, Kapusi István, Sávor Béla, Bottyán Antal, Virág András, Terüli József, Szimonisz Albert, Karikás Sándor, Szakái Lász'ó, Debreczenyi Károly, Deb- reczenyi Lajos, Gro/.a János. Groza Lázló, Pásztor Lajos, Oláh Mihály, Czégényi Sámuel, Oláh István, Tankőczi József, Szilágyi Péter. Klein Vilmos, Mezei Béla, Ajtai József, v. Szabó Laj-os;- Bodnár Ká> roly, Laki Sándor, Laki Lajos, Asztalos Antal. Tereh Mihály. Végül id. dr. Farkas Antal elnök — miután több tárgy nem volt — buzdító meleg szavakban köszönte meg a választó polgárság érdeklődését s Kossuth Ferencz országgyűlési képviselőnek s pártelnöknek Uray Géza ügyvéd magán leveléhez mellékelt s a választó polgárokhoz intézett meleg hangú levelének felolvasása után az értekezletet befejezettnek mondta ki. így folyt le a szatmári függetlenségi és 48-as párt első szervező értekezlete a választó polgárokhoz illő kellő higgadtság és rend mellett. B. gyott 230,000 forint, vagyis 460,000 korona előirányzott költségvetés keretében. Az építkezés menetére való műszaki fel ügyele et Bá'int Zoltán és Jámbor Lajos nyertes pályázó műépítészek vállalták magukra 6000 frt, vagyis 12,000 korona tisz'eletdijért. Miután a város törvényhatósága óvatosságból a bérlet biztosítása nélkül nem akart belemenni eme nagyszerű építkezésbe, előbb pályázatot hirdetett a bérletre és csak mikor ez szerződéssel és kellő óvadékkal teljesen biztosítva volt, __ me nt bele a további teendőkbe. — A szerződést Márkusz Már ónnal a 60,000 frt. vagyis 120,000 korona értékű helybeli „Korona“ vendéglő tulajdonosával i2 évre, évi 13000 frt. vagyis 26,000 korona bérfizetés és egy évi bérösszegnek óvadékul történt előzetes letétele mellett kötötte meg a város, mint a kinek úgy személyi kiváló tulajdonaiban, mint anyagi erejében, a lehető legnagyobb garancziát találta meg. Az építkezés 1901. évi ápril hó 9 én kezdetett meg s a jövő év május havára be kell fejeződnie. Örök emlékezetnek okáért a városi törvényhatóság tisztviselőinek, bizottsági tagjainak, valamint az összes hivatal személyzetnek névjegyzékét ide mellékeljük, azon jó kívánsággal, hogy a város fejlődésének eme monumentális épületét az Ég Istene áldja meg szerencsével, s úgy nekünk, mint a/ időkröl-időkre sarkunkba nyomuló utódainknak igaz örömére, hasznára, a városnak büszkeségére, méltó díszére tartsa meg évszázadok folyamán II! Úgy legyen!!! Ámen. Fodor György, v. levéltárnok. Apróságok. A függetlenségi; párt vasárnap RÍ. gyűlést tartott, a melyről többen elégedett* lenül távoztak. Nagy politikával felajánló ták I jelöltséget dr. Farkas Antalnak §1 az nem fogadta el, amit ugyan előre tud * lehetett, a hiba csak az, hogy nem ' " szólott: . '• &y — Köszönöm a bizalmat, de én mi öreg vagyok, hunéin hiszen vannak itt mi sok, pl-----az öreg ur azonban már ez, ne m mondta, csak a köszönésnél maradt * Most már csakugyan nemsokára W valami, mert levelet kaptam én is a napok ban a zászló-gyárostól, melyben ujánlj kitünően készült zászlóit a közelgő vál lasztásru. — Atyámfia! — irtum neki egy ké- pos levelező-lapon — Zászlóm a múltkor sem volt, csak a nyelét fogtam, de most még a nyele is hiányzik. * — Nincs szerencsém!mondja valaki — mennyire örvendtem, mikor olvastam a Szamosban, hogy a Lorántffy Zsuzsáuna egyesületnek tagja csak protestáns lehet hogy lesz végre egy egyesület, a melynek tagja nem lehetek, s irne a vusárnapi alakuló gyűlésen kimondták, hogy de igenis mások is lehetnek. Mindjárt is elmentem Biky nagytiszteletü úrhoz s beiratkoztam az egyesületbe. • * A „Gabi Villa“ előadásán a színház nem telt meg egészen, a min sokan cuodáh keztak. — No most már magam is látom — mondja egyik főrendező — hogy a közönség csakugyan nem pártolja- a színészetei mikor még felemelt helyárak mellett sem akar a színházba jönni. * Bögre ur olvasván az újságban, hogy Bécsben az alkoholizmus terjedésének meg* gátlása tárgyában egy nemzetközi kongresszus ölt össze, ániulva igy kiáltott f«l; — Sose hittem volna, hogy egy kongresszus kikerülhessen olyan emberekből, u kik az italt nem szeretik I Demeter, Is híreink. — Lapunk jelen számához egy iv melléklet van csatolva. — Április 11. városunkban. A középületeken lengő nemzeti szinü lobogók hirdették városunkban. 1848. ápril 11-ének u szabadság törvényei szentesítésének évfordulóját. Délelőtt 9 órakor u székesegyházban ünnepélyes szent mise volt, melyet dr. Fech- tel János főgimnáziumi tanár mondott, s a a melyen a kath. tanintézetek növendékei vettek részt. A r. kath. főgimnázium ifjúsága a hálaadó isteni tisztelet végeztével az intézet tornatermébe vonult, ho‘l a nevezetes m,p jelentőségét ßatkovszky Pál igazgató méltatta. Az ünnepély előtt u Szózatot, utána a „.Hymnus"-t énekelte uz intézet ifjúsága. — A r. k. finépiskolúban Bodnár Alajos tanító intézett a növendékekhez a nevezetes uup fontosságát méltató szép beszédet. Bárdóly Sándor, Erdélyi Rezső s Mdthé János növendékek szavalatokkal tették változatossá a szépen sikerült iiunepély műsorát. Az ifjúság a Hymnus éneklése utáu a székesegyházba vonult ünnepi sz. misére. A g. k. elemi iskolában Pnpp Lajos lelkész-mondott lelkes beszédet, melyet a növendékek figyelemmel hallgattak. Volt- azután ének és szavalat is. A tanítóképzőben, valamint a zárdában is rendez- tettek fi napon ünnepélyek felolvasások, hu- znfiia dalok éneklése és szavalatok kíséretében. — Dandárparancanoki kinevezés. Őfelsége a király, mint a hadsereg rendeleti közlönye jelenti, — Rohr Ferencz vezérkuri ezredest a 78-ik, líupprecht Henrik 7í)-ik gyalogezredbeli ezredest pedig, kit szintéu u 78-ik gyalogdaudárp-tvaitcs- nolc jelöltjei közt említettek, a 81-ik honvéd gyalogd.mdárp iraticsnokává nevezte ki. — Uj apát. Mint örömmel értesülünk, őfelsége a király dr. Steinberger nagyváradi kanonokot czimzetes apáttá nevezte ki, mely alkalomból a kitüntetett férfiút városunkból is többen felkeresték szerencse- kivánataikkal, a tanítóképző intézet ifjúsága |>edig táviratilag üdvözölte. — Kanonoki beiktatás. Az újonnan kim vezett dr. L 'ssenyey Ferencz s a rnngfokozatban emelkedett régi tagok beiktatása pénteken reggel történt | knpta- Inui sekrestyében. S/.abó Norbert kanonokot dr. Kádár Ambrus iktatta be a nagy préposti székbe, dr. Lossonyey Ferenczet. Hehelein Károly, Ifokozatosan előléptetett dr. Kádár Ambrus, Hámon József, Hehelein Károly, Pomp Antal kanonokokat Szabó Norbert installált«. — Eljegyzés Gönczi Gyula oki. jegyző eljegyezte Heves Szeréna kisa’szonyt, Herskovics Miksa tőketerebesi körjegyző leányát.
