Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-06-18 / 25. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Van szerencsém a helybeli és vidéki n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy f. óv május I-töl az Eötvös-utcza 2 ik számú házból, ennek szomszédságába, 6-ik sz. saját házamba a róm. luith'. elemi fiúiskola mellé, e czélra az udvaron újonnan épült nagy, kényelmes s a mai kornak minden tekintetben megfelelő helyiségbe iP helyeztem át, -^® s most fokozott mértékben vagyok azon kellemes helyzetben, hogy mindenféle könyvnyomdái munkákat a bőven berendezett betiianyagok, segédgépek, nagy papirraktár és villamos hajtóerőre berendezett legújabb szerkezetű gyorssajtóval csinosan, hibátlanul és a legrövidebb idő alatt Aliitok elő t. megrendelőimnek. A szives pártfogást kéri továbbra is Morvái János könyvnyomdatulajdonos. Vasúti internátus. Carey hires amerikai nemzetgazdasági iró, társadalmi tudományról irt nagy munkájában, a socialismus- nak csak két ellenszerét ismeri el. Az egyik a munka határainak szoros kijelölése. A másik vidéki központok alkotása. Két oly orvosság, melynek hatásait kétségbe vonni alig lehet, de mely a mai szellemi áramlattal hoin-: lokegyenest ellenkezésben áll | ép ezért figyelemre méltatva nincs. A munka határainak szabályozása azt teszi, hogy a kézi-munka ép úgy határok közzé vétessék, mint a! föld, hogy az ipar gyakorlása bízó-' nyos a szükségletnek megfelelő számú egyének tulajdonává tétessék. Hogy a jogosultatlan konkurrentip élébe ép oly gátak emeltessenek, mint a milyet a föld tulajdon határai az idegenek ellen nyújtanak, az iparosi és kereskedőt saját működési terén ép úgy ■ védjék, mint a mezőrendőri törvények a földbirtokost. De hol állunk ezen eszmének megvalósításától. Ki mérne ma az emberi szabad elhatározás korlátozására gondolni s ki arra, hogy a kereset forrás ép oly tulajdonná emeltessék, mint a löldbirtok, Ezen orvosságot a közel jövő alkalmazni nem fogja. Ma azon osztály rajong a korlátlan szabadságért, melyet következményei- legerősebben sújtanak. Erről tehát nincs mit beszélnünk. A másik gyógyszer vidéki központok alkotása. Más szóval a fogyasztó és termelő összehozása. Ezen eszme is csak a' legújabb korban talál méltatásra a központosítási rendszer ellenében, mely a fővárosok bámulatos emelkedésének előidézője volt. Vasúti politipánk,;föbb hivatalaink és culturális intézményeink elhelyezése, mind csak azon czélt szolgálták, hogy az ország fővárosát emeljék, Ez, igy volt nálunk s igy volt nyugat civilizált államaiban mindenütt. S ezen áramlat nem -volt jogosulatlan, inért, minden államban kell egy központnak lenni, mely hatalmas vonzerejével az ország határáig kihasson, mely felé az ország összes szellemi és anyagi ereje gravitáljon. A tni. ezen törekvésben hiba volt, az abban rejlett, hogy a vidéki városok érdekei teljesen mellöztettek és sem a közlekedési eszközök építésénél, sem a forgalom meghatározásánál figyelembe nem részesültek. De nem is keresték az egyes vidékek természetes központját s a hivatalok, állami intézmények sokszor a legképtelenebb elhelyezésben részesültek. így volt városunk is sok ideig. Mellőzve mindenben Valódi mostoha I gyermeke az országnak. Kevesen ismerik polgártársaink közziil azon nagy, csaknem évtizedes harczokat, melyet vasúti vonalunk megépítéséért küzdeni kellett. 1867-ben elvolt már ejtve teljesen, hogy Szatmár a világ forgalomba bevétessék és nem kis dolog volt a! magy. éjszakkeleti vasút tervét az akkori pénzügy és közlekedésügyi Ministerium ellenében a kormánynyal elfogadtatni. Ma elképzelhetlenek Szatmár viszonyai, ha akkora vasúttól elesik. Valószínűleg Nagy-Kálló sorsára juts képződik a vonatok által érintett valamely más ponton oly központ, mint Nyíregyháza. A sors máskép rendelte s ezen pótolhatlan veszteség elhárittatott. De azután is évek hosszú során keresztül Szatmártól inkább vettek, mint adtak s valóban sem az ország, sem a kormány a város érdekei iránt tekintettel, érdeklődéssel nem viseltetett. A székhely kérdés felvetése irá- nyozá fánk elsőbben is a közfigyelmet s miff egyrészt igazságos har- czunk az érdeklődést általánosan felébresztő irántunk, másrészt polgárságunkat is félrázta apathiájából s a haladás és előre törekvés szellemét hozta meg a város közéletébe. Sok volna elsorolni, mi minden történt az óta. Egy bizonyos, hogy városunk az óta teljesen átalakult. Es nem kell azt hinni, hogy ennek értéke nincs. Hiszen mig egy részt ezen átalakulással forgalmunk óriásion emelkedett, másrészt mindenkiben, ki nálunk Megfordult, azon meggyőződést érlelé meg, hogy e városra hazánk éjszakkeletén nagy missió vár s az ország ezen szelvényének természetes kereskedelmi és culturális központját képezi. Fejlesztése tehát országos érdekké emelkedett. TÁRCZA. A harisnya. — Egy agglegény emlékirataiból. — Ifjú koromtól kezdve mindig egyik fősajátságom volt, hogy szerettem megfigyeléseket teuni. Nagyon sok olyas, a mit száz ember közül 99 észre nem vett, az én figyelmemet el nem kerülte. Minthogy pedig megfigyelésünk felett szeretünk gondolkozni, nagyon természetes, hogy a sok gondolkozás, elmélkedés és összehasonlítás által önkénytelenül bizonyos törvényeket állítunk fel, a melyeket aztán az élet későbbi folyamán is állandóan törvénynek ismerünk el, Már fiatal koromban feltűnt nekem, hogy vannak pl. férfiak, a kik szerelemből házasodtak és feleségeiket szeretik azután is, mégis képesek más nőnek udvarolni, annak szerelmet vallani s mindazt a bolondot megcselekedni, a mi a szerelemhez tartozik és pedig a nélkül, hogy feleségeiket szeretni egy perezre is megszűnnének. Sőt pontos megfigyeléseim eredményeként rájöttem, hogy a legtöbb férfi ilyen természetű. Viszont a nőknél azt tapasztaltam, hogy azok között is akadnak, de csak ki- vérelképen olyanok, a kik a fent ecsetelt módszert követik, a nagy többség azonban ragaszkodik az urához és az egyszerelem követője. * • Sokáig törtem a fejemet, mig ezen me§hgyeléseim eredményeként a következő törvényt kihámoztam. A férfiak álcában úgy vannak alk'ptvá, hogy nem a nőt, mint egyedet, hanem a női nemet szeretik, s miután minden nő a nemet képviseli, a férfi elmondhatja akárhánynak, hogy szereti, mindnek igazat fog mondani és nem csalja meg egyiket sem. Száz férfi közűi csak 5 van olyan, a ki specziáliter csak egy nőt szeret, a kinek az egész női nemet a felesége képviseli, s a ki soha még csak gondolatban sem vétett a házassági hűség ellen, s mikor arany lakadalmát üli, akkor is pirulva néz öreg párjára. A nőknél is ez a törvény, de hála a gondviselés bölcs berendezésének, épen megfordítva. Száz közül van 5, a ki nem a férfit, mint egyedet, de a férfinemet szereti, s minthogy minden férfi a nemet képviseli, az ilyen nő is elmondhatja és el is mondja akárhánynak, hogy szereli, s bizonyára mindannyiszor igazat is fog mondani. Ez az 5 perczent az, a melyről a közmondás azt tartja, hogy könnyebb dolog egy zsák balhát, mint egy asszonyt megőrizni. Ne gondolja azonban senki, hogy a házasságok történetében a legtöbb s/.enzáczió ezen 5 perczentből kerülne ki, mert az élet ismét oly remekül szokta berendezni, hogy épen ezen 5 perczentnek juttat olyan férjeket, a kik nem látnak semmit, sőt annyira másként látnak mindent, hogyha társalgás közben pl. jó asszonyokról esik szó, ők mint kiváló példányokra hivatkoznak a saját feleségeikre. Megállapítván ezen törvényt, kutatni kezdtem önmagamat, hogy váljon, melyik osztályába tartozom a férfiaknak, de sokáig nem tudtam eldönteni, mig a sors egyszer elébem hozta Erzsikét, akkor aztán megtudtam, hogy az 5 perczent közé tartozom, mert szerelmem magas lánggal kezdett lobogni és éreztem, hogy a női nemet reárn nézve egyedül ö képviseli. És ha akkor, midőn viszonszerelmérői biztosítva keblemre öleltem, szememet behunyom és felhagyok az én rósz szokásommal, az örökös megfigyeléssel és törvények gyártásával, s a mit addig alkottam egyszerűen semmisnek jelentem ki, talán ma is boldog ember vagyok, mig igy az agglegénység szomorú magányában éltem és élem le napjaimat. Abban az időben, mikor ét? szerelmes voltam, még a nők maguk kötötte fehér harisnyákat viseltek. Megfigyelései-1 met nem kerülte el, hogy a melyik nő harisnyája nem hófehér, az a tisztasággal’ általában hadilábon áll, s ha már asszony, meglehet látni az urán, mert rendszerint az ilyen asszonyok férjun a fehérnemű szintén nem hófehér; gyűrött a gallér és koszlott a kézelő és semmi különös nyoma nincs rajtuk a tisztaságnak. Meglehet látni á gyermekeken, mert azok is szur- tosak, egy szóval megfigyeléseim alapján megállapítottam a törvényt, hogy a szurtos gyermekeknek az anyja, s a tisztaságtól nem ragyogó házas embereknek a felesége' keveset törődik a harisnyájával. Ma már nehezebb a helyzet, mert a divat kiszorította a fehér harisnyákat s helyette mindenféle tarka-barkaságot honosított meg, hanem azért a fenti tünetekből én most is pontosan megtudom mondani, hogy melyik asszony hord tiszta harisnyát és melyik nem. Mindazon házaknál, a hova járatos vagyok, tisztában áll előttem ez a nagy titok, s dicsérheti magát, ha olyan az asz- szony, én csak mosolygok magamban s csak úgy gondolom: beszélj, beszélj angyalom, merek fogadni, hogyha fehér harisnyát hordanál, az most nem volna hófehér. • Igaz, hogyha megváltozott divat folytán a leányokkal szemben nincs semmi biztos alapom, s ha ma volnék abban a helyzetben, hogy házasodjam, talán én sem maradnék agglegény. A színes harisnyákból a jelzett irányban nem lehet semmire sem következtetni, olyan pedig elvétve akad csak,, a ki fehéret hord, a miből tiszta és világos, hogy az általam megállapított szabály miatt senkinek baja nem történhetik. Mikor én Erzsikével megismerkedtem, már akkor lelkem mélyéig megvoltam győződve róla, hogy egy leány, a kinek a harisnyája nem hófehér, neih lehet jó feleség, de hát ő nála ilyenre még csak gondolni sem lehetett, mert Erzsiké mindig csinosan rukkolt ki és özvegy édes anyja annyi szépet és jót mondott róla, hogy mint egy valóságos angyal tűnt fel előliem. Általában azóta is tapasztaltam, hogy az anyák lányaikról még azok háta megett is csak jót beszélnek. Az a hónap, a mit körében eltöltőt- tem, életemnek mindig legszebb részlete fog maradni, s ina is bánatosan gondolok vissza azokra az édes suttogásokra és csókokra, a melyek a figyelmes mama gyakori kimenetele közben végbementek. Már ott állottunk, hogy a jegyváltás is megtörténik, előbb azonban beszélni kellett az Erzsiké apai nagybátyával, a ki kereszt- apja és gyámja volt, s a ki a harmadik szabóüzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjúszövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. Készít sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmái, IDeálsi-tér. ~Vá,xoeliáaépület.
