Szatmár és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1919-02-17 / 7. szám
/ Harminchatodik évfolyam. — 7. szám. Szatmár-Németi, 1919. február 17* Előfizetési ára: egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona — fillér. Egyes -szám ára 20 fillér. — Főszerkesztő lakása: Eötvös* u. 24. Felelős szerkesztő lakása: Petőfl-u. 1. Szerkesztőségi kérdésekben ide kell fordulpi. — ffiétfői Mjság Politikai lap. --------■ Hi rdetések garmond sora 50 fillér. A. legkisebb hirdetés ára 2 korona. — Hirdetési dijak előre fizetendők. Megbízásokat pénz nélkül nem fogadunk el. — Kiadóhivatal: Eötvös-ütca 8. Könyvnyomda. — Előfizetési díj, hirdetés, pénz ide küldendő. — Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István. — Laptulajdonos és kiadó: Morvái János. A köztársasági elnök Szatmáron. Hiteles helyről vett értesülésünk szerint Károlyi Mihály köztársasági elnök Böhm Vilmos hadügyminiszter és Nagy Vince belügyminiszter kíséretében a napokban Szatmárra érkezik és itt tüzetes vizsgálatot fognak tartani a székely hadosztály felett. Népek, amelyek nem hirják el a szabadságot Irta : Dir. Fábián Ferenc. Gustave le Bon, a kiváló francia szociológus, ki a társadalmi lélektanba uj irányokat vitt be, mondja egyik munkájában, hogy „a latin nemzetek előbb belefáradnak a szabadságba, mint a szolgaságba“. A bennünket körülvevő és az ország területére benyomult népek nem tartoznak ugyan a latin nemzetek családjába, a fenti aforizma mégis tökéletesen alkalmazható rájuk abban a formában, hogy fiatal szabadságukkal, — melyek gyors elérését nem csekély mértékben köszönhetik a magyar forradalom sikerének, — nem tudnak mit kezdeni, nem tudnak kul- turtényezök módjára élni, azzal más országok hátrányára, mérhetetlen kárára, visszaélnek. Azok a hírek, melyek a megszállott magyar tájakról a szelek szárnyán, megkinzottak keservén, menekültek jaj- ján érkeznek, súlyos, döntő bizonyítókként igazolják a vádat, hogy ezek a felszabadult kis országok olyanok, mint a pányvárói szabadult csikó, mely legelőször is tilosba fut, minden frissen nőtt gyepet, minden zöld vetést, minden értékest eltaposván. Hírek érkeznek, hogy a megszálló csapatok betiltják a magyar lapok megjelenését, lielyenkint még papirkészleteiket ja, elkobozzák, a magyar iskolákat bezárják, a tanárokat, tanítókat, köztisztviselőket, ha az idegen szuverénre az eskü letételét megtagadják, állásuktól felfüggesztik, a lakosokat inzultálják, jogtalan előnyomulásuk által provokált ütközetben megsebesülteket válogatott kínzásokkal a legbarbárabb, a legkanni- bálibb módon haláljg gyötörnek. Ezzel szemben a demokratiküssá változott Magyarország a szabadsággal olyképpen kíván élni. hogy minden polgárnak, nemzetiségre, felekezetre, nemre való tekintet nélkül ugyanolyan rész jusson belőle, mindegyiknek az állam- polgári szabadságjogok teljét kívánja nyújtani. Valóban demokratikus államban, mely a múlt különbségtevéseit; kiváltságolást, egyrészről kisemmizett- séget, másrészről megszüntetni, kiirtani, elfeledtetni törekszik, másként nem is lehet. íme úgy áll ma a helyzet, hogy az egyik oldalon:^a demokrácia győzelmébe vetett, meg nem ingatható hit az igazságos, tartós, örök béke reménye, a szabad, boldog Svájc biztató példája; a másik oldalon ragadozó imperiálizmus, az ideig-óráig tartó kierőszakolt, kimart béke, méltatlanul megcsonkított és jogtalanul megnövesztett államalakulatok. Nem lehet kétséges, nem szabad, hogy kétséges legyen : a békekonferencián résztvevő demokratikus államok képviselői tudni fogják, melyik oldalon a helyük, tudni fogják döntő szavukkal a mérleget az igazság oldalára fordítani. Az újjászületett demokrata köztársasági Magyarország bizalommal, türelmetlenül várja az igazság szavát 1 Hit ralit Magyarország 1 Mit fog kapni Szerbia, Románia és Csehország? — Az amerikai bizottság térképeinek adatai. —, február 15. Egyik fővárosi hetilapban szenzációs közlemény van Magyarország jövendő sorsáról ée pitiig hiteles adatok alapján, amelyek a Budapesten járt. amerikai bizottság közvetlen környezetéből származnak. Miután ma Magyarország sorsát érintő minden információ jérdekel bennünket s miután a közlemény adatai a jól órtes'iiltség látszatát mutatják, az alábbiakban Ismertetjük a közlemény főbb pontjait. A cikkíró, aki hosszasan beszélgetett az amerikai bizottság környezetébe tartozó egyik amerikai úrral, ennek azon kérdésére, hogy miért“ uralkodik Magyarországon olyan nagy izgatottság, I— azt a felvilágosítást adta, hogy a magyar nép attól fél, hogy falánk szomszédaink nem fogják utólag kiüríteni az általuk eddig megszállva tartott területeket. Mire az amerikai., ur fölöttébb megnyugtató kijelentéseket tett az njságiró előtt, azt mondván, hogy látta az amerikai bizottságnál levő térképeket, 8hoí Magyar- ország térképén meg voltak jelölve azok a | helyek, amelyeket át kell engednünk a béke- konferencia leendő határozatából, ha ezeket a térképeket Páriában véglegesítik. E szerint Magyarország leendő határai: Csehországgal szemben: Nyugaton a Morava-folyó lesz a határ, Pozsony feltétlenül magyar város marad* Északon a határ bizonytalan, számolni kell azzal, hogy TrencséntŐl Árvamegyéig bezárólag (mintegy 4 megyére) terjedő területet elveszítjük, a többi jelenleg Csehország által megszállott területeket azonban a cseheknek feltétlenül ki kell üriteoiök. Romániával szemben: Erdélyből mintegy 4 megyét kapnak« továbbá Krassó-Szörény megyét. Mindazon megyék, ahol az oláhok túlsúlyban vannak, külön autonómiát kapnak Magyarország keretén belül. A szerbek, a térkép szerint a legjobban járnak, mert a? ántánt egyedül ezekkel szemben érzi mugát lekötelezve és csak az 6 igényeiket teljesíti feltétlenül, a maguk égéLapunk egyes száma 20 fillér.
