Szatmár és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1919-02-17 / 7. szám
2 SZATKÁK ÉS VIDÉKE. szében. . A szerbek ugyan nem kapják meg Pécsett, ezzel szemben azonban a szerb-magyar határ Bajánál fog kezdődni, egyenes vonalban Krassó Szörény megyéig, de úgy, hogy Szabadka, Szeged, sőt Temesvár is magyar Imperium alatt marad, ellenben a szerbeké lesz Nagybectkerek, Nagykikinda és Törökbecse. Sajnos, esek szerint t-1 vesztett ük egyelőre a Bácskát és a Bánságot, s ezek után ez a kérdés merül fel, hogy mennyi időre. Informátorunk erre is megadta a választ, ami már azonban kalandosabban hangzik : — A románokat feltétlenül ki lehet szorítani lő éven belül, hn máskor nem, akkor egész biztosan a fenti határidőn belül feltétlenül bokövetkező jugoszláv-olusz háborúnál, amikor is alkalom nyílik még arra is, hogy a magyarok diplomáciai utón kölcsönös gazdasági rekompenzációk fejében békés utón visszakapják a Bácskát és a Bánságot. Ha azonban ez nem igy történne, akkor sem szabad a magyaroknak elcsügged- niök, mert összes sérelmeiket orvosolni fogják a még távollevő, de egészen biztosan bekövetkező angol-amerikai háborúnál, ahol még Japán is Anglia mellé fog állni, s Magyarországnak ismét alkalma nyílik szolgálatot tenni Angliának. A demokrácia ennek »laposan ellene mond. A régi rendszer állandóan n munkát dicsőítette, s a legnagyobb dicséret úgy s/ólott, hogy a munka nemesit. Ke tessék tehát meg- botránkozni. ha a végbement nagy változás után az emberek undorral fordulunk el a munkától és nem akar senki sem dolgozni. Ez egy érthető álláspont és c:«k azt mutatja, hogy nem akar sanki sein nemessé lenni. * A szesztilalom nagyon helyes intézkedés, de Hz is bizonyos, hogy a spanyol nátha ellen a szesz a1 legjobb orvosság és daczára, hogy az ára ennek is jó magas, mér gis olcsóbb, mint a patikai szer, azért okos dolog volna kitalálni valamiféle megoldást, amely olyformán nézne ki, hogy á kecske is jóllakjon és u káposzta is megmaradjon. — Én kitalálnám, ha gondolkoznám rajta, — mondja egy polgártárs- csak az a baj, hogy szesz nélkül nein tudok mélyen gondolkozni. ! Demeter. Lapkihordónőt keresünk a Szatmár és Vidéke hetenkénti :: kézbesítéséhez. :: A KIADÓHIVATAL. Apróságok. — Ördög vigye el őket, — szidja a gazdaeszony a tyúkjait, — eszik a drága máiét és alig iátok tőlük egy pár tojást! Máskor egy nap alatt többet produkáltak, mint most egy hét alatt. — Ne csodálkozzék rajta, — szólal meg a szomszédja — a tyúknak is van esze. Most, hogy felment a tojásnak az ára, ő is. drágábban adja. * Sok mindent eltörölt a forradalom, aminek igazán örvendeni lehet. Ilyen pl. a szinügyi bizottság is, a városi közéletnek ez az opöret-azerü intézménye, mely a közönség művészi igényeinek hivatott őre volt, s mely foglalkozott mindennel, csak épen a művészettel nem. Micsoda tülekedés volt a városatyák kötött, mikor a tagok választására került a sor, s hányszor kellett u bizottsági tagok számát, szuporitani, csakhogy minden ods vágyakozó bejuthasson. A művészet nem vette ugyan semmi hasznát, az igazgató és a közönség sokat bosszankodott miatta, de azért én mégis sajnálom, fiatalabb koromban magam is tagja voltam. * Az uj néptanácsba a közgyűlés régi tagjai közül csak hárman kerültek be, s mindahávom olyan, aki szeret is, tud is beszélni, amire valaki* uzt jegyezte meg, hogy most aztán kedvükre kibeszélhetik magukat, miután a legnagyobb konkurensek, a fiskálisok közöl pedig egyetlen egy sem jutott be. — Igen ám, — mondja rá egy másik — de ott van a négy szociáldemokrata, * azok is tudnak és szeretnek beszélni, s bizonyára, ha sor kerül rá, túltesznek még a fiskálisokon is. Nem értik azok az idő szellemét, akik folytonosan a munkát prédikálják és egyre azt hangoztatják, hogy mindenki dolgozzék. HIRES ■ftAAinVadJUia BSE — Budapestről jelentik telefonon : Vasárnap délelőtt a függetlenségi Károlyi párt. nagygyűlése után az egész párt, miniszterekkel együtt, négyesével sorakozva az utcán csatlakozott a munkásság felvonuló oszlopaihoz és azokkal együtt vonult fel a berlini-térre, vácivá a szociáldemokrata párt Bernből visszatérő tagjait. A lefolyt népgyülésen mindkét párt együttesen vett részt, kidomborítva igy kifelé is azt az egységes szellemet, mely az ország ügyeinek vezetésében őket bensőleg is együtt tartja. Nagyon kívánatos volna, hogy Szatmári a fenti állapotok szintén meglegyenek és felfogásokban semmi, csak földrajzi távolság válassza el Budapesttől. — Megalakult a néptanács és tagjai a kövétkezök: A függetlenségi Károlyi-párt részéről: Bélteky Lajos, Thurner Albert, Mikó László, Kerekes István ; a »szociáldemokrata párt részéről: Matolesy Lajos, Jelűnek Ede, Topa János, KöSczer Aladár; a radikális párt részéről : dr. Tanódy Márton és Hűnek Emil; a vasutasok szervezete részéről: Rácz Jenő máv. mérnök és a román nemzeti tanács részéről: Sutái József. Törvény értelmében a városi közgyűlés helyett a városi tanáccsal együttesen ezek fogják intézni a város ügyeit, inig a bekövetkező választás meg nem alakítja az uj törvényhatósági bizottságot. A tagokat a kormánybiztos nevezte ki, ami ugyan minden, csak nem demokratikus szellemre mutat, dehát a mai zűrzavaros világban ettől a szépséghibától eltekinthetünk. A kinevezett tagok elég garanciát nyújtanak arra, hogy senki sem fog sóhajtozni a régi közgyűlések után, hacsak , azok nem, akik nem jutván ba a néptanácsba, nincs hol elmondják városmentö szónoklataikat. — Kedveső hir Nagy-Bse- benből. A nagyszebeni román kormányzótanács megküldte a szállítási igazolványokat azokról a szükségleti cikkekről, amelyeket az ott járt küldöttség kérésére városunk részére kiutalt. Ezek szerint kapnánk 40 waggon szenet, 70 mázsa marószódát és 30 láda gyufát, ami nagyon Örvendetes valami, csak az a Nagy-Szeben olyan fene messze ne volna. — Pártgyűlés. Teg nap d. e*. 11 órakor tartotta a helybeli függetlenségi köztársasági polgári párt nagygyűlését az Iparos Otthon mozitermé- ben, amelyen a párt nagy választmányának javaslatára az Országos függetlenségi Károlyi-párthoz való csatlakozását kimondotta. A gyűlésen rendkívül sokan jelentek meg, s a hangulat mindvégig lelkes volt. — Misky Lajos számvevő nagy fokú idegességére hivatkozva beadta nyugdíjaztatása iránti kérelmét, s ezzel megelőzte, hogy a nép kívánságára,, elmozdítsák. A tanácsban tárgyalták az ügyet, mikor a kérvénye beérkezett. Mint a közélelmezési hivatalnak alkalmazottja ellen nagyon sok panasz merült fel a közönség részéröl, s a szociáldemokrata párt vasárnapi közgyűlése határozatikig mondotta ki,, hogy követeli Misky Lajosnak a városi közélelmezési hivatal tisztviselőjének elmozdítását. A fövád, hogy durván és gorombán bánt a felekkel, s e miatt már a forradalom első napjaiban is követelte a nép, hogy helyezzék el a közélelrnezéstől és osszák be a városi számvevőséghez régi munka- körébe. Ha ezt akkor megteszik,* ma Miskynek nincsen semmi baja, sőt egészen bizonyos, hogy az idegessége is elmúlt volua. — Kinevezés. A magyar népköztársaság elnöke Kövesey Győző műszaki tanácsost, a szatmári folyammöuiöki hivatal főnökét, miniszteri osztálytanácsossá nevezte ki. A jól megérdemelt előléptetéshez mi is gratulálunk. — Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Sziky Ádárané vajaídi állami óvónőt saját kérésére a szatmárnémeti Honvédutcai állami óvodához jelen minőségében áthelyezte. — Uj rendőrkapitány. Szatmárvár- megye kormánybiztosa Demidor Ignác Nagykároly városi rendőrkapitányt ezolgálaton- kivöli viszonyba helyezte és a rendőrkupi- tányi teendők ellátásával Tremba Márton tüzérszázadost, a vármegyei nemzetőrség parancsnokát bizta meg. Újabban vett értesülésünk szerint Demidor Ignác oagykárolyi rendőrkapitány Nagykároly város tanácsától nyugdíjaztatását kérte. — Gyászhir. Részvéttel értesülünk, hogy özv. Horváth Jánoené szül. Henoz Olinda nyug. őrnagy, volt custozzai hős özvegye, hoszus és kínos szenvedés után 61 éves borában elhalt. Az elhunytban .Berey Károly adófőliszt neje édeB anyját gyászolja. Temetése ma d. u. 3 órakor lesz a Hold-u. 6. sz gyászháztól. — Gyászeset. Ajbb Margit 20 éves hajúdon, néhai Ájbb Gusztáv vágóhídi hentesmester leánya, vasárnap' reggel bosszú szenvedés után meghalt. Tefnetése kedden délután fél 3 órakor lesz Attila-utoán, Bárdóly Ferdi- nánd házából. — Halálozás. Egy régi alak tűnt el közülünk Nagy Elek volt lázári földbirtokos halálával, aki a múlt héten Lázáriban végelgyengülésben jobblétre szenderült. 94 évet ólt, s valaha nagy szerepet játszott a vár- megyénél, amelynek főjegyzője is volt. Kiváló szónok hírében állott,« s minden kellék