Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)
1931-08-23 / 34. (593.) szám
ip. Tek. Egyeterni Kör Kef. Kollegium Deb SémMák fesBcnca POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MÁTÉSZALKA, 1931. AUGUSZTUS FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. SO. É^FOkYAÜ 3«. &5S3.} SZÁM. 8s®n8 ls£ván világtörténelmi alakja, mint az ezeréves magyarság nemzeti életének tündöklő szimbóluma magasodik elénk egy régi nagyságát elveszített, csonka haza horizontján. Az országalakitó és államalkotó szentistváni gondolat sohase válhatott nagyszerűbbé és a Duna-medence népei számára igazoltabban érthetővé, mint éppen a magyar országbomlás megrendítő évei óta. Ezek az évek nemcsak a magyarság nemzeti katasztrófáját jelentik, de várható pusztulását is annak a keresztény civilizációnak és testvéri egymásrautaltságnak, amely a Kár- pátok-övezte birodalom határai között élő népek útját ezer év előtt felismerte. Ezt az utat eltéveszthette a velünk egy állami közösségben élt népfajok lelkének megzavarodása, avagy letéríthették róla gyűlölködő erők, a magyarság mégis rendületlen hittel bízik a magyar állameszme győzelmében a Kárpátok határai között s ebbeli hitében esdi áhítattal: Hol vagy István király, téged magyar kíván ?! MI az aranypemgő? A kormány legújabb rendelete megállapítja, hogy minden követelés és tartozás, amely eddig fennállott, ezután aranypengőben meghatározottnak tekintendő. Aranypengőben számítandó tehát a betevőknek követelése is a bankban és takarékpénztárban, de bármiféle egyéb követelés és tartozás. A köztisztviselők csak úgy, mint a magánalkalmazotíak fizetése, valamint a munka-, cseléd- és egyéb bérek szintén aranypengöben számíttatnak és általábanvéve az egész gazdasági élet az aranypengő biztos alapjára helyeztetik. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy mit jelent ez az aranypengő. Először is: ne gondolja senki, hogy ez az aranypengő valami uj pénzt jelent, amelynek külsőleg megvalósuló pénzjegy felelne meg. Aranypengő, mint fizetési eszköz vagy pénz, nem kerül a forgalomba. Ez az aranypengő semmi egyéb, mint egy számítási eszköz, egy egység, amely a jövőben irányadó lesz a gazdasági forgalomban. Augusztus hó végéig általában egy aranypengő egyenlő egy papírpénz pengővel, vagyis semmiféle külömbség, aranypengő és papirpengő között,, nincsen. Hiszen valójában a pa- j pirpengő is a törvény erejénél J fogva aranypengő, mert a magyar pengőérték megállapítása óta aranyérték és a papirpengő aranyérték marad mindaddig, amig a pengő nemzetközi értékelése a törvényben meghatározott arányban őrzi meg az árfolyamát. A pengőről szóló törvény kimondja ugyanis, hogy egy kilogramm arany megfelel 3840 pengőnek és a papirpengő mindaddig aranypengő értékű, amig ezt az aranyértéket megtartja. Hogy ez az aranyértéke a pengőnek továbbra is állandó maradjon — aminthogy eddigelé állandó volt, — arról a magyar Nemzeti Bank fog gondoskodni, azzal, hogy őrködik a papírpénz- jegyek aranyfedezete fölött és megakadályozza azt, hogy a külföldi pénzpiacokon a pengő értéke a megállapított aranyérték alá sülyedjen. Ennyiben tehát a papirpengő valójában aranypengő volt és minden remény megvan arra, hogy továbbra is aranyér- tékü marad. A magyar valuta értékállandósága a jövőben sem fog csorbát szenvedni. Mit jelent már most mégis az aranypengő és miért kellett a gazdasági életet ennek az aranypengőnek biztos alapjára helyezni, ha már a papirpengő önmaga is aranypengő értékű? A pengi megtartotta telles aranyértékét és győzelmesen kérnie ki a nehéz válságbél. p©M3ima©s@i@ÉM@Se b@®éS®ísei K3«s- myia^vássaS fosacSááfeí as aranv&ams& seä. —- ©fftSíSay GyeaBa vesétrtgjsasaC® ssyil3Sk©sata. Az az egy hónapos pénzügyi válság, amely Középeurópa államaiban nagy erővel tört ki s hazánkat sem kímélte meg a megrázkódtatástól, hiteléletünket korlátozó intézkedések keretei közé szorította mind az ideig, amig eredményes kormányzati intézkedések lehetővé tették a normális pénzforgalom kialakulását. Ilyen kormányzati intézkedés volt az aranypengő bevezetése, amelynek roppant fontosságát, gazdasági életünkre való hatásában, lehetetlen fel nem ismerni. A közismert pénzügyi zavarokról, különösen pedig a korlátozások megszüntetésével előállott helyzetről megkérdeztük Ortwlay Gyula vezérigazgatót, a megyei gazdasági élet kiváló szaktekintélyét,“ aki kérdésünkre a következőket mondotta: Mint köztudomású, az elmúlt hetek pénzügyi zavarait azoknak a külföldi rövidlejáratu kölcsönöknek hirtelen felmondása idézte elő, amelyeket részben az államnak, részben a vidéki intézeteknek és részben magánfeleknek adtak váltóköl- csönök, tehát ugyancsak rövid lejáratú kölcsönök alakjában tovább. Miután Németország fizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni, a külföldi hitelezők, mint a többi középeurópai állammal, úgy Magyarországgal szemben is bizalmatlanok lettek, az összes rövidlejáratu külföldi kölcsönöket felmondották és azoknak azonnali teljes visszafizetését kívánták. Hogy a budapesti nagybankok a külföldi kölcsönöket visszafizethessék, ahhoz szükséges lett volna, hogy az államnak, saját ügyfeleiknek és a vidéki intézeteknek minden kölcsönét szintén felmondják és behajtják, a vidéki intézeteknek viszont saját ügyfeleiktől kellett volna az eddigi kölcsönöket visszakövetelniük. Természetes, hogy az ily nagyarányú behajtási eljárásból a perek lavinája indult volna meg és végül is óriási károsodások következtek volna be. Hogy ezek a szomorú következmények elkerültessenek, ezért volt kénytelen a magyar kormány korlátozó rendeletéit kiadni és azokkal addig is, míg a külföldi régebbi kölcsönök prolongálása és az 5 millió fontos kölcsön lekötése és folyósítása megtörténik, a betétek és pénzintézeti tartozások kifizethe- tését is megfelelően szabályozni. Mindezen korlátozó intézkedések sok zavart okoztak a gazdasági életben és még több izgalmat főleg a betétesek körében, akiket féreve- zettek azok a rosszindulatú híresztelések, mintha a magyar pengő értéke komoly veszedelemben forogna, vagy az Állam a betéteket csak részben is igénybe akarná venni. Készséggel és örömmel állapíthatom meg, hogy (Folytatás a 2. oldal I. hasábján.) Erre a választ mindenki megadhatja magának, aki visszagondol azokra a nagy zavarokra, amelyeket az infláció idején okozott a papirkorona folytonos árzuhanása. Akkoriban az az óriási igazságtalanság állott be, hogy az adósok csak egy kis töredékrészét fizették vissza azoknak a tartozásoknak, amelyeket jó pénzben vettek fel. Akinek jó aranykorona betétje volt a takarék- pénztárban, az egészen rossz papirkoronákban kapta vissza, aki életbiztosításra esztendőkön keresztül jó pénzt fizetett be, az a végén semmit sem kapott és igy mindenki elveszítette vagyonát és minden vagyoni befektetés semmivé foszlott. A pénzérték ingadozása bizonytalanná teszi az egész gazdasági életet, senkise tudja, hogy mije van, senkise tud biztosan számolni a maga vagyonával, mert nem tudhatja, hogy a pénz értékének egy esetleges ingadozása menynyire fogja befolyásolni vagyonát. Bármily szilárd legyen is, bármennyire biztosítva legyen is a papirpengő aranyéríéke a jövőben, mégis igen nagy megnyugvás az mindenkire nézve, ha tudja, hogy takarékbetétje, követelése, minden jövedelme és fizetése teljesen biztosítva van, állandó arany értékben, hogy követeléseinek összegét semmi körülmény meg nem rövidítheti, mert mindenki minden tartozását és kötelezettségét ugyancsak ilyen biztos aranyalapon átszámítva tartozik megfizetni. Ki van tehát zárva, hogy egyes osztályok a másiknak .rovására a pénzérték ingadozása folytán meggazdagodjanak, de az is ki van zárva, hogy bármiféle eshetőség csökkentse az emberek vagyonát csak azért, mert a nemzetközi pénzpiacokon valamelyes ingadozások állhatnak be. Az aranypengőt is ezek szerint papirpengőben fogják mindenkinek kifizetni, de annyi papirpengőben, amely összeg megfelel a papirpengő valóságos aranyértékének. A gyakorlatban — és ezt nem lehet eléggé kiemelni — a papirpengő nem fog kevesebbet érni, mint az aranypengő. De viszont az a tudat, az a biztonság, hogy vagyonának, követelésének aranyértéke minden körülmények között mindenkire nézve biztosítva marad, lényegesen körülbástyázza a magángazdaságot minden számításában és cselekvésében, mert az aranypengő bevezetése azt jelenti, hogy mindenkinek mindenféle járandósága a jövőre nézve teljesen aranyértékben va- lorizáltatik.
