Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)

1931-08-23 / 34. (593.) szám

2-ik oldal. SZ/IYMÁK m (BEKECi 1931. augusztus 23-án, PüspSKí „canonica vlsltatio” a nagykárolyi református egyházmegyében. — ©r. Baltazár ©ezsö egySsáz-Bátogatása. — (Folytatás 1. oldal III-ik hasábról.) a mi betéteséínk általában higgadtan és józanul viselkedtek. Ha volt is néhány megijesztett em­ber, a nagy többség nyugodt volt, amit legjobban bizonyit az a körül­mény, hogy ebben az időben a be­tétekből kivehető 10 százalékból be­téteseink csak alig 2—3 %"°t vittek tényleg ki. Ezek az izgalmas idők azonban, hála Istennek, elmúltak. Miután a külföldi kölcsönök meghosszabbitása és az uj 5 millió fontos kölcsön fo­lyósítása megtörtént, a magyar kor­mány a folyó hó 15-én megjelent 4.550—1931 M.E. és 4.560—1931 M. E. számú rendeletéivel az összes korlátozó intézkedéseket megszün­tette és olyan nagyíontosságu intéz­kedéseket tett, amelyek minden vo­nalon teljes elismerést és megnyug­vást eredményeztek. A takarékpénztári betétek felsza­badultak és hogy a betéteseket többé károsodás ne érhesse, kimond­ta és elrendelte, hogy a pénzintézeteknél eddig el­helyezve lévő s még ez­után, egyelőre augusztus hó 31-ig elhelyezésre ke­rülő összes uj betétek is aranyértékü betéteknek tekintendők s mint ilyenek számítandók és ke­zelendők, amelyek fedezetét kölcsön- kihelyezések képezik, amelyek ugyancsak aranypengő tartozások maradnak. A kormánynak ez az intézkedése óriási fontosságú és igazságos intéz­kedés is. Ugyanis a vesztett háború utáni időkben a magyar korona romlása áldozatul követelte az összes pénz­intézetek vagyonát és a betevők minden, gyakran nagy és hősies ál­dozatok árán is megtakarított kész­pénztőkéjét, mert abban az időben az adósok tartozásaikat névérték­ben, de oly értéktelen papirkoro- nákban fizethették meg, hogy a kölcsönvett arany értéknek még csak egy ezredrészét sem té­rítették vissza. Ha valaki 100 hold föld vételére a háború alatt 100.000 teljes érté­kű aranykoronát vett kölcsön, ezen tartozását az 1924. évben 100.000 papirkoronával, tehát mindössze 6 aranykoronával fizethette vissza, vi­szont az a betétes, aki talán ugyan­azon 100 hold teljes eladási árát, 100.000 aranykoronát a bankba tett, onnan abból ugyancsak 6 aranyko­ronát kapott vissza 100.000 papír­korona alakjában. Ezek az előzmények okozták, hogy a takarékossági hajlam az emberekből kiveszett és egy évtizednek kellett eltelnie, amig ez a hajlam az utóbbi évek­ben újból éledni kezdett, ami egyik legfőbb oka annak is, hogy kül­földi kölcsönökre szorultunk, mert a tőkeképződést a háború után szo­morú tapasztalatok hátráltatták. Rosszindulatú emberek most is, amikor a külföldi kölcsönök fel­mondattak, hasonló országos pénzügyi össze­omlást reméltek és azt hirdették, hogy most meg a pengőnk fogja értékét veszteni és így a háború utáni igazságtalan események fognak ismétlődni. Hála az isteni gondviselésnek, ez nem igy történt, hiszen még egy pénzügyi összeomlást nem bírtunk volna ki. A pengő győzelmesen ke­rült ki e nehéz időből és megtartotta teljes arany­értékét a legnehezebb kö­rülmények között is. Ez a győzelem nagy biztositéka an­nak, hogy ha e súlyos napokban pengőnk megtartotta teljes értékét, amikor bennünket és pengőnket az egész világ cserben akart hagyni, akkor aranyértéke lesz annak ez­után is, amikor már a nagy vesze­delmek elmúltak, a külföldi régi kölcsönök meghosszabbitattak és az uj 5 millió fontos kölcsön teljes összege a Magyar Nemzeti Bank trezorjaiban tárol, a pengő arany­értékének biztosítására. A Szatmárvármegyei Gazdasági Bank R. T. minden eshetőségre fel­készülve nagy készpénz készletek­kel várta a betétek átmeneti záro­lásának felszabadítását, de az augusz­tus 15-ike óta elmúlt napok tapasz­talatai után megállapíthatom, hogy az intézetnél a betét nem csak nem fo­gyott, hanem amint ter­mészetes is, ily körülmé­nyek között naponta erő­sen emelkedik, mivel a közönség iparkodik a tőke­gyűjtésnek a kiadott kormányren­deletekkel is biztosított óriási elő­nyeit kihasználni a minden körül­mények között értékálló arany­pengő betétei szaporításával s igy lyettesiti is. Fóris Lajos, a nagyká- rolyí református egyházmegye espe­rese természetesen a „canonica vi- sitatio“ egész ideje alatt állandóan a püspök kíséretében lesz. Különös érdekességet kölcsönöz a püspöki látogatásnak az a tény, hogy dr. Baltazár Dezső magas kormányzói kitüntetése óta, mely alkalommal az I. osztályú érdemkeresztet nyerte el, első ízben indul el belterjesebb egyházlátogató körútra. Bár a püs­pöki nagysulyt helyez arra, hogy látogatása az egyházközségekre nézve anyagi megterhelést a mai súlyos gazdasági viszonyok között ne jelentsen, az egyházközségek elöljárói és tagjai mégis mindent el­követnek, hogy habár szerényebb keretek között is — püspöküket méltóképen fogadhassák. A kivé­telt képező öt gyülekezet megláto­gatása azért maradt el, mert a kö­zelmúltban e helyeken a püspök valaminő egyházi esemény kapcsán már amúgy is megjelent és ez al­kalmakkor megejtette a szokásos „canonica visitatiót“ is. Mátészalkán szeptember 6-ikán reggel fél 9 órakor fog dr. Baliazár Dezső átutazni, amikor is a pres­bitérium élén Kincses István ref. lelkész és a község nevében dr. Tatár Andor főjegyző fogja őt üd­vözölni, — A püspök-látogatás rész­letes programmját lapunk követ­kező száma közli. (B. D.) csakugyan beteljesedett Magyaror­szág mostani pénzügyminiszterének az a pár héttel ezelőtt tett kijelen­tése, hogy azok fognak jól járni, akiknek betétjük van. Én ezekután most már csak azt kívánom, hogy ha már ily zseniális és igazságos módon biztositattak a betevők érdekei, kövessék ezt a rendelkezést minél gyorsabban olyan további intézkedések is, amelyek az adósok kamatferheinek csökkentését eredmé­nyezzék, hogy igy a mai mostoha gazdasági viszonyok között szenvedő és be­tétekkel alig rendelkező mezőgaz­dámra is jobb idők köszöntsenek. Weisz Ferenc takarékpénztári igazgató is nyilat­kozott a helyzetről. Az aranypengő bevezetésével szerinte is helyreállt a teljes bizalom s egészen bizonyos, hogy vármegyénk banki betétesei megnyugvással hagyják benn nél­külözhető tőkéjüket a pénzintéze­tekben. Súlyosabbnak véli azonban az adósok helyzetét s a rendkívül gyenge termés által okozott válsá­gos helyzet orvoslásában látja a hi­telviszonyok javulásának legbizto­sabb módját. Fuchs Gyula igazgató, a Közgazdasági Bank ve­zetője, ugyancsak annak a vélemény­nek adott kifejezést, hogy a bizalmi válság enyhülésével most már a ka­matterhek méltányosabb rendezése, alapjában pedig a bajba jutott me­zőgazdaság radikális megsegítése a legfőbb gazdaságpolitikai probléma. FÜR FILLÉRÉRT KAPJA ÖN az AKCIÓ 2+1 csöves váltóáramú hálózati hangszóróval egybeépített készüléket. Kapható minden rádiókereskedésben. Gyártja: Telefongyár R.-T. Budapest. 32—39 Á Yímepi Gazdasági Epsilst tfálasztaáifi ülése. Szép számban egybegyült igaz­gató választmányi tagok jelenlété­ben nyitotta meg a gazdasági egye­sület elnöke, Szuhányi Ferenc m. kir. gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő, a folyó hó 14-én tartott igazgató-válaszmányi ülést. Különféle bejelentések és apróbb kérdések letárgyalása után az igaz­gató-választmányi ülés gazdáink “ne­héz és katasztrofálisan súlyos hely­zetével foglalkozott és a gazdák minden rétegét képviselő választ­mányi tagok hozzászólása és elénk vitája után elhatározta, hogy megkeresi az illetékes mi­nisztériumokat és kéri 1. az állami vetőmag-akciónak 50 kát. holdon felüli birtokosokra való kiterjesztését, miután szüksé­ges vetőmaggal nemcsak a kisgaz­dák, hanem a nagyobb birtokosok sem rendelkeznek; 2. a vasúti szállítási díjtételeknek revízióját a mai mezőgazdasági ter­ményárakhoz mérten ; 3. a mezőgazdasági ingatlanok kát. tiszta jövedelmének leszállítá­sát, tekintettel azokra a körülmé­nyekre, hogy a kataszteri birtok- osztályozás akkor történt, amikor vármegyénk mezőgazdái a közeli hegyvidéken mindig értékesíthették terményeiket, amely piacsok a meg­szállás óta elvesztek számukra; 3. a cseh kereskedelmi szerződés megkötését; 4. a gazdahitelek megszorításá­nak megakadályozását. — Relle Gabriella re­ménytelen szerelme. Csak kevesen tudják erről a kiváló ope­raénekesnőről, hogy milyen remény­telenül szerelmes volt egy barnabő- rü cigányprímásba — tízéves korá­ban. Gyermekkori naplójában bájo­san írja le ezt a halálos szerelmet Rella Gabi s ez az izgalmas napló először a Délibáb uj számában lát napvilágot, mely 96 oldal terjede­lemben és gazdag tartalommal je­lent meg. Egy szám ára változatla­nul 24 fillér. A nagykarolyi református egyház­megye 18 egyházközsége közül 13, szeptember 5-íkétől 11-ikéig terjedő idő alatt, az egyházak belső életé­ben előfordulható legkimagaslóbb eseménynek lesz a színhelye. Dr. Baltazár Dezső, a tiszántúli refor­mátus egyházkerület püspöke Má­tészalka, Nagyecsed, Nyírmeggyes, Nagydobos és Olcsva kivételével a nagykárolyi egyházmegye összes egyházközségeit meglátogatja, hogy elvégezze ezekben a gyülekezetek­ben is a püspöki legfőbb felügye­leti jogon alapuló „canonica visita- tiót“. A püspököt kőrútján az egyház- kerület részéről Makláry Károly egyházkerületi főjegyző és Futó András püspöki titkár kíséri. Értesülésünk szerint péchuj falusi Péchy László, nyug. főispán, a má­tészalkai kerület országgyűlési kép­viselője, mint a nagykárolyi refor­mátus egyházmegye gondnoka — amennyiben e szándékának keresz­tülvitelét a közeljövő politikai ese­ményei nem gátolják meg — a püspököt több egyházközségbe el­kíséri. Egyébként az egyesitett vár- megye, valamint a járás képvisele­tében Madarassy István lesz a püs­pök állandó világi kísérője, aki egy­úttal, mint a nagykárolyi reformá­tus egyházmegye tanácsbirája, az egyházmegyei gondnokot, Péchy Lászlót, akadályoztatása esetén he-

Next

/
Thumbnails
Contents