Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)

1931-08-16 / 33. (592.) szám

Tek. Egyetemi Kör ^cmiímb.és Bcncs POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 fff&'rÉSSmKA, 1931. AU@H£»£TU5 15. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. Fábián Sándor SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54'003. Wúrgsiegyéiih rendkívül súlyos gazdasági helyzete a közigazgatási bizottság elbtt. FöisgsäaasanBs részére kermánybiitosi hatáskört, nagyobb sstsesarasrisegiis isiségfeessáf, BsecEvesssaényes az állami äsöäesöaaöis megBiosszaS»h>g« tását s a fogyasztó közönségnek a Serm©Eiy=» ssssorátóg való megvédését kívánja a köaiágas­gatáss fels®ttság. Szatmár, Ugocsa és Bereg köz­igazgatásilag egyelőre egyesitett vár­megyék közigazgatási bizottsága teg­nap tartotta e havi ülését Péchy Szabolcs főispán elnöklete alatt. A bizottsági ülés iránt érthetően nagy érdeklődés nyilvánult meg a tagok részéről, akik csaknem teljes szám­ban meg is jelentek. Ott volt a vá­lasztott tagok sorából Székely Gyula apostoli kormányzó, gróf Tisza La­jos nagybirtokos, Gulácsy István és Péchy Manó felsőházi tagok, Szu- hányi Ferenc országgyűlési képvi­selő, báró Kende György, Jékey Sándor ny. főispán, dr. Madarassy Dezső gazd. főtanácsos és dr. Gye- ne István földbirtokos. A tárgyalások rendjét az általános gazdasági válság, közelebbről pedig vármegyénk köz­ismerten súlyos mezőgazdasági hely­zete uralta. Már az alispáni jelentés ismerte­tésénél felvetődött a mai hitelpoliti­kai nehézségek egész komplexuma s ezzel kapcsolatban alispáni javas­latra elhatározta a bizottság, hogy felhivja a kormány figyelmét a 4500—931. M. E. rendelet követ­kezményeire. Ez a rendelet kimondja, hogy külföldön lakó személy, vagy külföldi cég részére hitelnyújtás, vagy meg­hosszabbítás csak enge­déllyel lehetséges. Ez az intézkedés, bár alapjában helyes, mégis aggodalomra ad okot, mert megszállt területen úgy egye­sek, mint számtalan pénzintézet összeköttetésben áll budapesti nagy­bankokkal s ha ezek most ottani kihelyezéseiket teljesen visszavon­ják, kisebbségi sorsban élő magyar véreinket még súlyosabb válságba döntik. Az alispáni jelentéshez szólva Szuhányi Ferenc bizottsági tag a kéményseprési dijak leszállításának ügyét tette szóvá s interpellációjára azt a választ kapta az alispántól, hogy a törvényhatóság közgyűlésé­nek általánosan ismert határozatát az illetékes miniszter nem hagyta jóvá, de a kérdést az alispán újból napirendre tűzeti. Egyik legutóbbi közigazgatási bizottsági ülés felhívta az alispánt arra, hogy az egészségügyi szem- | pontból különösen kívánatos Surf kutak létesítése érdekében a vármegye községeinek meghallgatása után tegyen előíer- , jesztést. Ezen az alapon most elha­tározta a bizottság, hogy Nyircsa- holy, Ópályi, Kölese, Barabás, Tarpa és Porcsalma községekben kivána- tosnák tartja jó ivóvizü kutak fúrá­sát s ehhez a népjóléti minisztérium 1 támogatását kéri. Dr. Madarassy Géza árvaszéki elnök jelentésének tudomásul vé­tele után Dr. Seeberg h, pénzügy­igazgató jelentése következett. Előadta a pénzügyigazgató he­lyettes, hogy az adófizetési kedvezmé­nyek igen kedvezőtlenek, ugyannyíra, hogy júliusban mindössze 6717 pengő folyt be együttesen kezelt közadókra, Egyébként pedig az esedékes hátralék a folyó évi elő­írásnak 81 százalékát teszi ki. A jelentéshez szólva Szuhányi Ferenc a pénzügyi hatóságok által nagy szigorúsággal folytatott adóbehajtások körűi kí­méletes eljárást sürgetett. A helyettes pénzügyigaz­gató azzal válaszolt a felszólalásra, hogy a pénzügyigazgatóság a részlet­fizetési kedvezmény, vagy fizetés- halasztás iránti kérelmeket jóakarat­tal fogja elbírálni. Péchy Manó bizottsági tag azt fejtegette, hogy a mai súlyos adó­terheket nagyrészben az elhibázott s éveken át erőszakolt kivetések okozták. Nem volt figyelemmel az adókivetés arra, hogy a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása még a béke-időkben történt, azóta el­veszett Szatmár, Nagykároly, Nagy­bánya, Munkács, Beregszász, ahová a mai csonka vármegye községei gravitáltak, elvették a legfontosabb vasútvonalakat s igy a régi állapot­szerinti megítélés fent nem tartható. Az volna a legcélszerűbb, ha a ket­tős vármegyében a kataszteri tiszta jöve­delmet percentuálisan le­szállítanák. Péchy Manó indítványára el is határozta a bizottság, hogy ilyen ér­telemben feliratot intéz a kormány­hoz. Dr. Tomcsa Ernő orvosi jelenté­sének tudomásul vétele után Buch- wein Béla gazdasági felügyelő adott ismertetést vármegyénk igein szómé­ra mezőgazdasági állapo­táról. * • A jelentés szerint a búza aratása befejezést tiyert, a cséplés eredmé- j nye nagy csalódást okozott, mert a jobb kilátásokkal biztató vetések­nél is a termés, kivéve a lápi része­ket, és a homokos részeket, 40—50 %-nál rosszabbul fizet mint ahogy az várható volt. A búza termése legnagyobbrészt szorult gyenge faj­súlyú lett. Ehhez képest előre lát­ható, hogy a vármegye búzatermé­sének legnagyobb része gondos ros­tálás, szelektorozás után is csak kis részben lesz vetőmagra használható. Terméseredmény sokhelyen alig fél­mázsa. ^ A rozs várható termése 3—4 q. A tavaszi kalászosok aratása is befejezést nyert, hordása és cséplése „folyamatban van. — Terméshoza- dékban itt is csalódások vannak, a rendkívüli szárazság és hőség miatt. Az árpa várható termése kát. hol­danként 5 q. A zab várható termése kát. hol­danként 4'5 q. A tengeri és a burgonyavetések elég jól fejlődtek volna, de a rend­kívüli szárazság és forróság miatt igen sok tengeriszár meddő maradt. A szemfejlődés nem megfelelő, A burgonya gumói nem fejlődnek, a magasabb fekvésű homokos talajon pedig lefonnyadtak, elsültek. A dohány jól fejlődött, törése megkezdődött. Jó, közepes termésre van kiáltás. A cukor és takarmányrépa kö­zepes. A kertivetemények gyengék, el­sültek. A lóhere és lucerna kaszálása kevés termést adott. — A megha­gyott kevés mag lóhere és lucerna elég jó reményekre jogosít. A réteken a sarju növése any- nyira gyenge és visszamaradt, hogy ott sarju kaszálásáról beszélni sem lehet, legfeljebb legelőnek lesz al­kalmas. Legelők a nagy szárazság miatt lekopárosodtak. Gyümölcs- termelésben alma, körte, szilva jó, dióból közepes termés várható. A szőlőben jó termés mutatkozik. Je­lentette végül a gazdasági felügyelő, hogy a földmivelésügyi miniszter vármegyénk vetőmag iránti kéré­sére, illetve a vetőmagnak állami hitel terhére való biztosítása tárgyá­ban még nem rendelkezett, de elő­re látható, hogy az állami hitel kor­látozása miatt a kérelmedéit vetőmagnak legjobb esetben ás csak egy kis részre lesd enge­délyezhető az 50 kát. holdon aluli kisgaz­dáknak. Ehhez képest a szükséges vetőmag beszerzéséről a gazdaközön­ségnek saját hatáskörében saját hi­tele terhére kell gondoskodnia. A gazdasági felügyelő Je­lentését nyugtalanító érzéssel hallgatták a bizottság tagjai s utána nyomban kimerítő, aggodalomteljes tanácsko­zás következett. Szuhányi Ferenc elpanaszolta, hogy vetetlenek ma­radnak a földek, ha az ötven hol- dan aluliak sem kapnak vetőmagot. Kormánybiztos kiküldését sürgette. Péchy Manó bizottsági tag ugyan­csak a vetőmag beszerzés körüli nehézségeket tette szóvá. Gyene István clr. a szeptemberben lejáró fagykár kölcsönök meghosszabbítá­sának kieszközlését óhajtja. Jékey Sándor bizottsági tag a megyei bú­zatermés silány minőségére rámu­tatva, annak vetési célokra való alkalmatlanságát bizonyította, Gulá- csy István előadta, hogy Bereg megyében sok termelő már is pén­zért veszi a búzát és lisztet, — uzsoraárakon. Mert amikor a gazda eladni akar, öt-hat pengőt kap a búzájáért, de amikor vásá­rol, akkor a tőzsdei közép-árhoz Budapesttől számított fuvardijat is hozzácsap az eladó a megszorult, szerencsétlen gazdának. Péchy Szabolcs főispán részlete­sen ismertette az eddig tett előter­jesztéseket és intézkedéseket, egy­ben tájékoztatta a bizottságot a ve­tőmag és az ínség-buza kérdésben. Dr. Streicher Andor alispán azt ja­vasolta, hogy ne idegen kormány- biztos kiküldését, hanem főispánunk részére kormánybiztosi hatáskört kérjen a bizottság. Kende György báró azt a gondolatot vetette fel, hogy a Futura kapjon felhatalma­zást nemcsak a vételre, de a hely­ben történő eladásra is, hogy így mintegy központi raktár-szervezet, napi áron történő eladással és vé­tellel legyen segítségére a gazda­közönségnek. A vita eredményeként többrend­beli felirat küldését határozta el a bizottság s ezekben a bizottsági ülésen elhang­zott minden indítványt ma­gáévá téve, kéri a kormány gondoskodását vár­megyénk gazdaközönségének szá­mára. Az államépitészeti hivatal jelen­tését Filkó Tibor mérnök ismertette. A jelentés szerint a törvényható­I IX" ± ■ . ' _____ « a St/ttMjÉR is IE1IC I Kö nyvet, papírt 7 írószert könyvkereskedésében vásároljon. |

Next

/
Thumbnails
Contents