Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)
1931-08-09 / 32. (591.) szám
ymhii ^ ......... Sza tmAb es POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MÁTÉSZALKA, 193T. AUGUSZTUS 9„ FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. A felhatalmazási törvény felsőházi vitája tagadhatatlan, érdekes és sokoldalú volt, ami annak a bizonyítéka, hogy a felsőház uj szervezetében legéletképesebb intézményeinknek egyike. Teleszky János nagyvonalú beszédben foglalkozott a kormány politikájával és a jelenlegi pénzügyi helyzettel s beszédének az volt a konklúziója, hogy a kormánynak a javaslatban foglalt felhatalmazásra feltétlenül szüksége van, mert csak ez által tudja azokat a tennivalókat végrehajtani, amelyek a normális helyzet elérése szempontjából múlhatatlanul szükségesek. Pedig tudvalevő dolog, hogy Teleszky János nem tartozik a kormány támogatói közé és ellenzéki szellemű felszólalásaiban gyakran foglalkozott pénzügyi politikánk bírálatával. Egy másik igen érdekes és feltétlenül találó részlete volt Teleszky beszédének az, amelyben kifejtette, hogy jelenlegi helyzetünkben sokkal kevésbbé fontos a multbanézés, mint a jövőnek előkészítése. A másik két felszólaló, Hadik János és Széchenyi Aladár, Teleszky János objektiv megállapításával szemben inkább a múltat birálgatta s ennek; következtében beszédük kevésbbé volt objektiv, mint a Teleszkyé. Főkép azért sem, mert fejtegetéseikben teljesen figyelmen kívül hagyták azt az igen fontos körülményt, hogy egész Európa évek óta küzd a világválság hullámaival és igy Magyarország közgazdasági politikája és élete szoros kontaktusban van Európa többi országaival, tehát azokkal is, amelyekben a válság a legfeszültebb. Éppen a világgazdasággal való összefüggések miatt a kormány nem egyszer váratlanul került olyan szituációkba, amelyekről huszonnégy órával azelőtt senkinek sem lehetett sejtelme. Ezekkel a kritikai megjegyzésekkel szemben messze kimagaslik Bethlen István válaszbeszéde, amelyben tételről-tételre idézte emlékbe beruházási politikánk részleteit és azt, hogy a most diffikultáit beruházások eszközlése nélkül bizonyára nem lehetett volna biztosítani azt a nyugodt fejlődést, amit kormányzatunk hosszú időn keresztül tagadhatatlanul biztosított. Különösen hatásos és minden oldalon elismerésre talált kijelentése volt a miniszterelnöknek az, hogy XI. ÉVFOLYAM 32. <591.$ SXÁM. egyáltalában nem törekszik diktatúrára és a jelenleg tárgyalt felhatalmazási törvénynek is csak az a célja és rendeltetése, hogy általa a pénzügyi válság elsimit- tassék s a nemzeti fejlődés többi feltételei biztosíttassanak. A magyar mezőgazdaság szanálása. Hozzászólás dr. magyarádi Boross Lajos ügyvéd tervezetéhez. Annak idején megemlékeztünk arról, hogy dr. magyarádi Boross Lajos ügyvéd és földbirtokos a magyar mezőgazdaság szanálására tervezetett dolgozott ki s ezt a tervezetet a Vármegyei Gazdasági Egyesület és a vármegyei mezőgazda- sági bizottság tagjai előtt hivatalosan is ismertette. Magyarádi Boross Lajos tervezete nagyobb visszhangot keltett megyénkben, különösen közgazdasági kérdésekkel foglalkozó körökben. Az alábbi kritika Boross tervezetét megvalósitha- tatlannak tudja s mert közérdekű hozzászólásnak bizonyul, az alábbiakban bocsátjuk közlésre: Az a körülmény, hogy a magyarádi Boross-féle tervezettel vármegyénk Gazdasági Egyesülete is foglalkozott egy értekezlet keretei között és az egy hivatalosan megindítandó akció kiindulási pontjául fogadtatott el, véleményem szerint szükségessé teszi a közönség szélesebb körei előtt való ismertetését és beható vizsgálatát e tárgynak. Mulasztást is kívánok ezzel pótolni, amit az értekezlet a mindenáron segíteni akarás lázában követett el, talán szándékosan is, hogy a fontolgató kritika gátlásának mellőzésével is fokozza a gazdabajok orvoslására irányuló ezen akció átütőerejét. Különben is a „ verba volant“ elvét vallom s ezért a tárgyilagosság, alaposság s komolyság érvényesülésének inkább kedvező irásformát választva tárom a közvélemény elé e lap hasábjain a szanálási tervről alkotott felfogásomat az alábbiakban. Megelőzőleg szószerinti idézetben közlöm a szanálási terv lényegét a következőkben : Törvényjavaslat a mezőgazdasági üzemek termelésének biztosításáról. 1. §. A magyar törvényhozás a mezőgazdasági üzemek termelésének és a főter- melvényeik értékesítésének biztosítása végett pénzügyi alap létesítését rendeli el. E termelési és értékesítési alap összehozására a törvényhozás akként hatalmazza fel évről-évre a magyar kormányt, hogy idevágó előleges külön költségvetés alapján a mezőgazdasági üzemek termelése és főter- melvényeik megfelelő áron való értékesítése állami érdekből biztosítva legyen és a magyar állam import és export áruforgalma nemzetgazdaságilag összhangzatos irányítást nyerjen. E fedezeti alap az államháztartási költségvetéstől elkülönitve kezelendő és rendeltetésétől el nem vonható. 2. §. A jelen törvényben előirt mező- gazdasági pénzügyi alap összegét a törvény életbeléptetésétől számított egy év időtartamra az alábbiak szerint mintegy 200 millió P legmagasabb összegben, szabja meg a törvényhozás, mely a következőleg létesül : 1. a búza évi átlagos legkisebb ára a belföldi forgalomban métermázsánként 29 20 pengőben, a rozsé pedig 19'20 pengőben ezennel megszabatott, ez összegből a ter- tr-!őt a minőségi érték figyelembe vételével a vasúti fuvardíjat nem számítva, a búzáért évi átlagos legkisebb árban q.-kint 21'20 P, rozsért pedig q.-kint 14 60 P illeti meg, a forgalmiár többi része e törvény 1. §-ában foglalt mezőgazdasági pénzügyi alapot illeti s e célra fizetendő be. A búza minőségi termelése után felül- fizetést és a szokvány határt kormányrendelet határozza meg. A liszt és kenyér ára kormányhatósá- gilag akként rendezendő, hogy a mai hivatalos árak évi átlagában a közönséges gyári kenyérnél emelkedés ne történjék. E pontban foglalt rendelkezés alapján a termelési és értékesítési alapra a jelen költségvetési évben legfeljebb 100 millió P szedhető be. 2. a mezőgazdasági termelvényekre vonatkozólag a búza és rozs kivételével a régi s ma már hatályon kívül helyezett forgalmi adó ez alap céljaira ismét életbe lép. 3. a búza és rozs exporttal eddig felmerült állami kiadások összege a jelen költségvetési évre ez alap javára befizetendő s mint ilyen felveendő az állami költségvetésbe, 4. a fenti bevételek figyelembe vételével a mintegy 200 millióig terjedő kiegészítés céljaira az import és export vámtételek megfelelő felemeléséhez a kormány ezennel felhatalmazást nyer. 3. §. A jelen törvény alapján létesített pénzügyi alapot terhelik : 1. a búza és rozs vasúti fuvarköltségeihez járulás a 10Q km.-en túli szállítás esetén a jelen törvény 2. §. 1. pontjában meghatározott legkisebb ár biztosítása végett, 2. a búza és rozs exportálásával felmerült veszteségek, 3. a netaláni Ínség esetén a legszükségesebb élelmiszerek kiosztásával felmerülő kiadások, 4. az évi 60'— P kataszteri tiszta jövedelmet meg nem haladó mezőgazdasági ingatlanok és a hozzátartozó ház összes adója az egyházi adó kivételével, 5. az árviz-szabályozási kölcsönök kamatai, 6. a határszéli 30 km. körzeten belüli ingatlanokon bekebelezett kölcsönterhek- hez 2 százalék kamat hozzájárulás, 7. a szanálás alá előző külön törvény alapján felveendő ingatlanok kamat terhei- hez 2 százalékkal való további hozzájárulás, 8. a már felvett vagy felveendő termelési kölcsönök kamataihoz évi 2 százalékkal való hozzájárulás, mely segélyezett hitel az illető mezőgazdaság szántó részének k. holdankint 100 pengőnél magasabb ösz- szegét nem haladhatja felül, 9. olcsó kamatozású jutalékmentes zöldhitelről való gondoskodás, 10. a négy élő gyermeket meghaladott családok segélyezése. Ami e törvényjavaslat vizsgálatánál első pillanatra szemünkbe ötlik, az a regényírói könnyedség, amellyel a szerző a mező- gazdaság szanálásához szükséges évi 200 millió pengő előteremtését elrendeli. Szinte kisértésben vagyunk aziránt, hogy ezt a közgazdaságpolitikai tárgykörből választott írásművet ne valamely könnyebb irodalmi műfaj kategóriájába sorozzuk-e ? Egy gazdaságpolitikai tárgyú szellemi alkotással szemben ugyanis legelsőrendü követelmény az, hogy a helyesen felismert tények szilárd bázisán épüljön fel a gazdasági élet jelenségeit irányitó törvényszerűségek szigorú szemmeltartásávai, ha azonban az alap a képzelet világából vétetik, vagy ha a következtetések vasláncának sorában egyetlen hiányzó szemet is az illúziók varázsmü- helyéből pótolunk, a műnek nem a szak-, hanem a regényirodalomban van helye, ha még olyan tetszetősen is van az logikailag megszerkesztve. Ebből a szempontból a Boross-féle javaslat véleményem szerint közelebbi rokonságban áll az „Amerika cézárja“ cimü gazdasági tárgyú regénnyel, mint mondjuk a boletta javaslattal s engem a budapesti Anker-palotára emlékeztet, melynek tudvalévőén a homlokzatát jelképesen tartó robusztus oszlopai egy emelet magasságban húzódó alapvonalakkal levegőbe szögellenek, azt az illúziót keltve, mintha a levegőben lógna az egész hatalmas épületkolosszus. Vagy, hogy még további hasonlatokkal éljek a Boross-féle javaslat olyanféleképen viszonylik csak, a mi rossz boletta- javaslatunkhoz is, miként Morus Tamás „Utópiá“-ja, Smith Adam korszakos jelentőségű „Wealt of Na- tions“-ához, avagy a Verne-féle Nautilus leírása egy modern tengeralattjáró cirkáló mérnöki tervrajzához. A terv elgondolója alapjában hibázza el a dolgot, gazdaságpolitikai tervezetének minden részletében. Ennek megértéséhez ismernünk kell azt: Mi a feladata a közgazdasági politikának? A közgazdasági politikának hármas feladata van: 1. megismerése^ gazKönyvet, papirt, Írószert a SIATMil iS IEIIC könyvkereskedésében vásároljon.
