Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)

1931-07-12 / 28. (587.) szám

Tp. Tek. Egyetemi Kör Ref. Kollegium Debrecen POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54'003. MÁTÉSZALKA. 1931. JULIUS 12. KI. ÉVFOLYAM 28. {587.) SZÁM. A pótválasztásokon Is bebizonyította az ország népe, hogy kitart gróf Bethlen Ist­ván politikája mellett, A ma­gyar nép józan ítélete és po­litikai értékelése úgy a titkos, mint a nyílt választókerüle­tekben bebizonyította, hogy nem kér sem az ellenzéki po­litikából, még inkább nem a szélsőséges jelszavakból, mert az ország jövőjét és jövő bol­dogulását csak azokon az ala­pokon látja biztosítva, melye­ket immár több mint 10 év­vel ezelőtt gróf Bethlen Ist­ván az ország újjáépítésének pilléreiül lerakott. Nem vál­toztat a magyar nép ítéletén az sem, hogy egyes orgánu­mok és egyes politikusok nem akarják tudomásul venni a kormánypárt fölényes győzel­mét s apró agyarkodásokkal és vélt sérelmek hangoztatá­sával próbálják az eredményt lekicsinyelni. Úgy látszik még csak a pótválasztások ered­ményeiből is, hogyha egymás­után többször kérdeznék meg a nemzetet, mindig csak Beth­len István országépítő politi­kája mellett tenne hitet, mert ez adja meg a nemzetnek azt a biztonságérzetet, amely szük­séges ahhoz, hogy a jelenlegi világgazdasági krízis kihatásai­ként mutatkozó nehéz időket átláboljuk. A Bethlen kor­mányzat hosszú működése alatt demonstrálta a nemzet előtt, hogy programmjába van mindaz, ami egy regeneráló­dást kívánó nemzet felemelé­séhez szükséges. De nemcsak a belpolitikai élet stabilitását jelenti ez a győzelem, hanem magába fog­lalja a külföldnek a már ed­dig kifejezésre juttatott s ezután adandó ítéletét is, mely a Dunamedencében a stabili­tás, a béke rend és munka bázisának tekinti a Bethlen kormányzatot. Nem kell tehát most, a választási kortézía után azt keresni senkinek, ami a nemzetet megosztja, hanem ellenkezőleg azon kell mun­kálkodnia mindenkinek, hogy a választási phichózis elmúlta után ki-ki a maga munkahe­lyén, vágy szellemi posztján kitartó munkával téglát-téglá- ra rakva építsen alapott ahhoz a célhoz, amely minden ma­gyar ember lelkében intenzi­ven él, amelyről sokat beszél­ni hiábavaló dolog, de érte kitartóan, szívósan és követ­kezetesen napról-napra, lépés- ről-lépésre cselekedni igaz ma­gyar hazafiság. Mayer János főldmivelésügyi miniszter dr. Gaál Endre országgyűlési képviselőhöz intézett levelében kilátásba helyezi, hogy vármegyénk nehéz helyzetben levő gazdáin mihamarabb segíteni fog. Dr. Gaál Endre, a fehér­gyarmati kerület országgyűlési képviselője, nem régen több levélben hívta fel Mayer Já­nos földművelésügyi miniszter figyelmét vármegyénk s ezzel kapcsolatosan a fehérgyarmati járás gazdáinak nehéz és sú­lyos helyzetére, mely különö­sen a fagy és rovarkárok ál­tal okozott csapásokból állott elő. Dr. Gaál Endre részletesen tájékoztatta a minisztert a sorssujtotta gazdák bajairól és sürgős segítségét kérte ahhoz, hogy ezek a gazdák mielőbb segítséget és erőteljes támoga­tást kapjanak. A miniszter megértéssel fogadta a képvi­selő kérését s a napokban az alábbi levelet intézte Dr. Gaál Endréhez: Méltóságos dr. Gaál Endre urnák, v. államtitkár, ország­gyűlési képviselő. Kedves Barátom! Szatmár, Ugocsa és Bér eg vármegyék területén és ezzel kapcsolatban a fehérgyarmati járásban is bekövetkezett sú­lyos gazdasági helyzetről e hó 17-én kelt kétrendbeli becses leveledre szives tudomásodra hozom, hogy a magam részé­ről a legnagyobb jóindulattal mindent elfogok követni, hogy az említett vidékek ismételten sorssujtotta gazdáin tőlem tel- hetőleg ez alkalommal is se­gítsek. Ha hivatalos szakembereim kiküldetése' alapján a bajokról tiszta képet nyerek, a támo­gatás iránt a magam részéről a szükséges lépéseket meg fo­gom tenni. Fogadd őszinte tiszteletem kifejezését. Szívélyesen üdvö­zöl: MAYER. Ma, vasárnap két államtitkár jelenlétében felnyitják a Báthoryak nyírbátori kriptáját. Meg akarják állapítani, kik nyugosznak a sirboltban. — A Műemlékek Országos Bi­zottsága restauráltatni akarja a nyírbátori református templomot, amely egyike a legszebb ma­gyarországi műemlékeknek. A templomot még a Báthoryak épí­tették át református templommá, eredetileg katholikus templom volt. Különösen szépek a temp­lomban lévő renaissance-stilusu intarziás padok, amelyek valaha kanonoki stallumok voltak. A templomban kripta is van, ame­lyet 1874-ben befalaztak, mert az 1874: XIV. t.-c. az egészség ügyi törvény, megtiltotta a to­vábbi használatát. Ezt a kriptát — amelybe minden valószínűség szerint a Báthoryak temetkeztek, — most fel akarják nyitni, hogy pontosan megállapítsák, kik fek­szenek benne. A helybeli hagyo­mányok alapján úgy tudják, hogy a kriptába az ott eltemetett egyénekre vonatkozó feliratok és emlékek vannak, amelyek a be­falazás előtt még láthatók vol­tak. Amennyiben a felnyitáskor ezekre az emlékekre nem tud­nának ráakadni, antropológiai vizsgálatnak vetik alá a csonto­kat és igy állapítják meg, hogy tényleg a Báthoryak fekszenek-e ott? A Műemlékek Országos Bizott­sága megbízásából Julius 10-én leutazott Nyírbátorba Meller Ist­ván müegyetami tanár, aki fel­nyittatja a kriptát ésjulius 12-én, vasárnap délelőtt tiz órakor az erre a célra leutazott bizottság­nak bemutatja. A bizottság tag­jai lesznek: Petri Pál dr. állam­titkár, Kertész K. Róbert állam­titkár, Varjú Elemér udvari taná­csos, a Nemzeti Muzeum törté­neti osztályának igazgatója és mások. A bizottság a kripta meg­tekintése után a helyszínen meg­beszéli a restaurálás módozatait és lehetőségeit. Arról van szó, hogy amennyiben az állam ma­gára vállalná a nagyfontosságu műemlék becsével biró templom restaurálását, abban az esetben cserébe a már fent említett renaissance-padok a Nemzeti Múzeumba kerülnének. Ugyanakkor a bizottságnak előterjesztést tesz Kálnoky Bedő Sándor képviselő, hogy az ugyan­csak Nyírbátorban levő gótikus stilusu régi minoritatemplomot is restaurálják, mert ez is értékes műemlék és különösen értékes finomművű barokk oltára. Ötmillió font függő kölcsönt szereztek a bu­dapesti nagy pénzintézetek a magyar államkincstárnak, ami pengő értékben közel száznegy­ven millió pengőt jelent. Erre a külföldi hitelre nagy szükség volt, mert hiszen a beruházási és köz­munkák folytatásához csak úgy kellett a pénz, valamint a mező- gazdaságnak és a többi terme­lési ágazatnak megsegítéséhez. Már a választási kampány során hallottuk, hogy a választások megtartására a külföldi kölcsön szempontjából volt szükség, mert a nemzetközi pénzpiacok súlyt helyeztek a kormányzat szilárd­ságára és folytonosságára. Most, hogy a választások ezt a bizo­nyítékot szolgáltatták, nyomban sikerült a függő kölcsönt végle­gesíteni. Jó bizonyítványt állít ki a magyar állam hitelképességé­ről és a budapesti nagy bankok, megalapozott presztízséről az az örvendetes tény, hogy a nyugta­lanság és bizonytalanság napjai­ban is meg tudtuk kapni a világ tőkepiacaitól azt az átmeneti köl­IX-- X ■ . * . a SXüTMlR Éf Bilii Könyvet, papírt J írószert könyvkereskedésében vásároljon, j

Next

/
Thumbnails
Contents