Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)
1931-07-05 / 27. (586.) szám
4-ik oldal. «MtMáK ÉS BEM® 1931, julius 5-én. A nagyérdemű hölgyközönség szives tudomására hozom, hogy Mftttéssalicán, Kossuth-utca >40 siám aBatt KOZMETBKAB RENDILOT nyitottam. A modern kozmetikában szerzett tapasztalataimat felhasználva, intézetemben a legtökéletesebbet nyújtom. A külföldről beszerzett legmodernebb gépekkel felszerelve legrövidebb idő alatt teljes felelősséggel kezelem a kozmetika körébe tartozó elváltozásokat. Szépségápolás, arckezelés, különböző arcpakolások, szénsavas stb., hajszál és szemölcsirtás, szeplőkezelés, hámlasztás, hajhullás elleni kezelés, fogyasztás. — IVíérsékelt díjazás! — Igen olcsó bérletrendszer! Széoitő-szerek eladása. — Kiváló tisztelettel FISCHER ERZSÉBET. Tänuimanyj kirándulás. val a vásárosnaményi választókerület egyhangúlag képviselővé választotta. 1920. julius 19-től 1922. június 19-ig igazságügyminiszter volt. Ez idő alatt néhány hónapon át a belügyi tárcát is vezette. Nevéhez fűződik a királyi itélőbirák és a királyi ügyészek státusáról szóló 1920. évi XX. í.-c. megalkotása, valamint az alkotmányosság helyreállítása után szükségessé vált sok igazságügyi reform megvalósítása, a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről (1920. évi XXVII.), az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről (1921. III.), a büntető igazságszolgáltatás egyszerüsitéséről (1921. XXIX.), a hazaárulók felelősségéről szóló 1915. XVIII. t.-c. kiegészítéséről (1921. XLIII.), a szerzői jogról (1921. LIV.), a berni szerzőjogi unióba való belépésről szóló (1922. XIII.), valamint több kisebb törvénycikk, igy a botbüntetési törvény megalkotása. 1922. óta Bereg és Szatmár megyék közéletében vett tevékeny részt. A jogi szakirodalom terén is élénk munkásságot fejtett ki. A következő müvei jelentek meg; A mentelmi jogról (1903). A parlamentnek költségvetési joga (1908). A szociológia viszonya a politikai tudományokhoz (1912). Az 1920—1922. évi nemzetgyűlésen kisgazdapárti programmal képviselte a mezőkászonyi választókerületet, mely egységespártí programmal 1927-ben is, éppen úgy, mint a mostani választáson egyhangúan választotta meg. A nagykároíyi kerület csak Penészlek község megyénkhez tartozása miatt érdekel bennünket közelebbről. Ennek a kerületnek Illés József dr. egyhangúan megválasztott képviselője. Tudós, nagy- képzettségű politikus, egyetemi tanár, aki az előbbi ciklusban is egyhangúan képviselte a nagykárolyi kerületet. Tarpán vitéz bajcsí Zsilinszky Endre dr. neihzeti radíkálispárti politikus lett a győztes; Zsilinszky Endre az első nemzetgyűlésen képviselő volt s mint publicista, szélső jobboldali eszméknek hódol. ©«esőtol» lett a D£IE£»áK>. A legnépszerűbb színházi képeslap, a Délibáb olvasóinak száma hétről- hétre szaporodik és az olvasóknak ez a példátlan szeretete tette lehetővé, azt, hogy a lap terjedelmét az eddigi 64 oldalról 96 oldalra emeljék fel. — Harminckét oldallal bővült a Délbáb, de ára változatlanul csak 24 fillér. — Az ui terjedelmes számban rengeteg érdekes cikket, képet és riportot közöl. Az én mikrofonom. — Víbuma.------Vímá. — „ V irágos Budapest, virágos MaJ gyarország.“ Ez a jelszava annak a nemes akciónak, amelyet Nagyasszonyunk, vitéz nagybányai Horthy Miklósáé, kormányzónk neje kezdeményezett. Az ő eszméje volt, hogy a Duna kék szalagjának szélén felépült milliós város épületeinek ablakában ott égjen a muskátli és a tulipán tüze. Hogy gyöngyvirág lengesse fehérségét a fővárosba érkező Nyugat fiai felé, és a jácint, szekfü, rezeda és árvácska tarka szinpom- pája élénkítse a nagyváros szürke kőrengetegét. A Nagyasszony gondolata volt, hogy ne legyen Cson- kamagyarország városaiban és falvaiban egyetlen olyan ház sem, amelyiknek ablakából ne köszöntene bennünket egy-egy muskátli tüzes feje vagy a szekfü hófehér szirma. „ Virágositsatok be minden terei, utcát, mért élteteket ez teszi majd széppé. “ Ezek a gondolatok élnek újra és újra bennem, valahányszor végig megyek a megyeszékhely Kossuth- utcáján. A szózat hangjai Mátészalkán nem siklottak el zárt fülek mellett, mert ott, ahol egy-két évvel ezelőtt a tovarobogó autók kerekei vágták a port a járó-kelő emberek arcába, ott ma a pázsitos fütenger zöldjében tarka virágok fürdetik szirmaikat Isten ragyogó napsugarában. Begóniák és harangvirágok, szekfük és petúniák és egyéb virágok szinpompája gyönyörködteti a sétáló szálkái polgárt. Alkonyattájt jószivü emberek hatalmas öntözőkkel jönnek elő, hogy a tikkasztó júliusi napsugártól bágyadt virágszirmokat felfrissítsék a kannákból aláhulló vizcseppekkel. Egy kis darab főváros ez. Valamelyik este sétaközben szénaillatat kergetett felém a szél. Megfordultam. Mert azt gondoltam, hogy hazatérő szénásszekér tart felém. De az utca néptelen volt. Sem előttem, sem mögöttem egy jármű sem közeledett. Szemem lehunytam s tele tüdővel ittam a nagyszerű illatot. Azt hittem, hogy a réten vagyok. Lehunyt szemmel álltam, nem tudom meddig. Felettem a hold ezüstösen ragyogott. És én nem tudtam betelni a pompás szaggal. A Kos- suth-utcában voltam akkor. Előttem, mint drága keleti szőnyeg, a virágágyak sora futott az Egyház-tér felé. Pár lépéssel kis széna-csomó hevert előttem, ez árasztotta felém a lekaszált rétek részegítő illatát. Elragadtatásomban szerettem volna ott megköszönni annak a deresfejü embernek ezt a nagyszerű ajándékát, aki nekünk elővarázsolta ezt a kis darab ligetet. Egy őszinte kéz- szoritással szerettem volna megköszönni, hálámat leróni. Megköszöntem volna neki a fák lombos zöldjét, a sok-sok virág illatával fűszerezett esti sétát a magam és a „Szálkái Polgár“ nevében. A Hő- sök-terének azt a négy padját, amelyeken az örök-őszben tipegő nénikék pihenik ki a délutáni séták fáradalmait minden alkonyaikor. Esténként pedig, amikor a „Szálkái Polgár“ már letette kalapácsát vagy ott hagyta napfényt nem látott hivatali szobasarkát és ott ül a Hősök-terén és nézi a fényes csillagokat, hallgatva a mindenfelől előretörő cigánymuzsikát, hálás szívvel gondol arra az emberre, aki ezt neki ajándékozta. (Bemondó.) A mátészalkai m. kir. téli gazdasági iskola növendékei junius hó 23-án jól sikerült tanulmányi kirándulást rendeztek J ékey László föld- birtokos györteleki gazdaságában. A kirándulás főcélja a tengeri okszerű termelésének tanulmányozása volt és ez alkalommal az iskola növendékei saját szemükkel győződtek meg arról, hogy a tengeri négyzetes művelése, lókapával 6-7 szeri kapálása sem költségesebb a kétszeri kapálásnál és amellett a tengeri, mint ahogy látni lehetett, sokkal jobban fejlődik, mint az ugyanolyan minőségű, de bőségesen trágyázott földbe vetett és kézi kapával müveit harmados tengeri. Mint igen fontos megfigyelést magukévá tették, hogy • a tengeri korai vetése szintén döntő befolyással lehet a jó termésre, mert látható volt, hogy a legkorábban, április 6-án vetett és kelési idő alatt 3 — 4 fokos fagyot is kapott tengeri a legszebb látványt nyújtotta, mig április 17-én és 24-én vetett tengeri, bár fagyot nem kapott, mégis sokkal gyengébb, illetve fejletlenebb. A kirándulás a legjobb hangulatban folyt le, kezdve az állomáI son a házigazda szives fogadtatásától, a gazdaságba kocsisorral való bevonulástól, — ahol a gazdaság megszemlélése, a tanultak megvitatása után Jékey László földbirtokos az I összes növendékeket házigazdái nagy szívességgel megvendégelte. Ez alkalmat felhasználva a tanulmányi kirándulás résztvevői megszemlélték a közelben lévő vármegyei faiskola telepét, ahol Hoppe Imre tanár szives kalauzolása és magyarázatai mellett szintén sok hasznosat véstek emlékezetükbe, az iskola növendékei. Egy kis választási psychologia. írta: Kosa Béla (Szamoskér). Most már utána vagyunk, tehát korteskedésnek sem számíthat, pre- judikációnak sem. Nem is akar ez más lenni, mint megállapítás, helyesebben tapasztalatok és megfigyelések összegezése. Bizony nem valami nagyszerűek és felemelöek ezek a psychologiai (lélektani) kiruccanások, de érdekesek és talán jellemzőek is, mikor arról próbálunk vitatkozni, hogy kicsoda érett és kicsoda alkalmas a választói jog gyakorlására és milyen választói jognak a bevezetése volna kívánatos, helyes és szükséges. * Elsősorban ne is vegyék sértésnek az összes képviselő-jelöltek: Ádám papónak nem az a fontos, hogy ki a jelölt, hanem hogy ki a kortes. Mihály papónak meg nem az a fontos, hogy ki a kortes, hanem melyik korcsmában lehetne pár decit lekapni. Lőrincz papó meg egyik fiát egyik pártra, másik fiát másik pártra szavaztatja. O maga pedig majd a végén a többségre szavaz. így mindenkinek eleget tesznek. Sándor papó először megtudakolja, hogy a haragosa milyen párti, mert neki az a párt nem lesz jó. Balázs papó még a szavazatszedő küldöttség előtt sem tudja, kire szavaz. A kérdésre azt feleli, elfelejtette a jelöltje nevét. * Jellemző az is, hogy mindenik párt azt hiszi, övé a többség. Persze a szavazás előtt. Szavazás után pedig a bukott kortesek azzal men- tegetődznek, hogy huncutság történt, pedig a bizalmi egyének, azonossági tanuk és külön megbízottak igazolják, hogy a legnagyobb rendben ment minden. A hiba ott van, hogy a kortesek nem mind őszinte emberek, még a jelöltjükkel és megbízójukkal szemben sem. A szavazók egyrészénél igazi komolyságot lehet tapasztalni és mélységes átérzését annak, hogy a haza sorsáról van szó s ugyanakkor mindnyájunk sorsáról. A szavazók közt azonban, bármelyik párton, sokan vannak, akik nem látnak túl a falu határán és az egész eseményt nem magasabb szempontból fogják fel, hanem vagy osztály-gyűlölet, cagy sértett hiúság füti őket, vagy a bosszú idejét és alkalmát vélik elérkezettnek. Nagy dolgokban a kicsinyeskedés és személyeskedés bosszantó, káros és nevetséges. * A legnyomatékosabban ajánlom illetékeseknek megfontolásra, hogy a választó közönség egy rétege lelkének olyan rettenetes mélységei tárulnak fel ilyenkor az izgatások 'következtében, hogy az ember megborzad arra a gondolatra, hogy egyesek hogyan mernek játszani vele. Nevelés, tanítás és felvilágosítás szükséges a nép számára még a külpolitikából is. Lám a Rothermere akcióját a revízió érdekében menynyire megértette és támogatta az egész lakosság. A hazafias propagandának nemcsak igy öt-hat évenként kellene fellángolni, hanem évről-évre választás nélkül is és nem a szenvedélyekre kell építeni, hanem azt megértetni, hogy minden nép szereti és félti a hazáját. A magyar eddig előljárt ebben. Ha ezután nem igy lesz, elvész a haza, a szabadság, elvész a magyar nyelv, a hit és szolga lesz a magyar. Magyarul korteskedni sem lehet. Ne adja Isten, hogy igy legyen!...
