Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-10-26 / 43. (552.) szám
Up. Tek. Egyetemi Kör Ref. Kollegium Debrecen iw i%I■■ ■■ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTOSEG: HORTHY MIKLOS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. MÁTÉSZALKA. 1930. OKTÓBER 2®. X. ÉVFOLYAM 43. <552.> SZÁM. Bethlen István országmentő programm j a. A miniszterelnök hétfői nagy beszédének hatalmas szónoki sikerén túl jelentőséget és maradandó hatást biztosít a benne előterjesztett kormányzati programm gazdasági és pénzügyi komolysága. A bejelentett intézkedéseknek nagy bősége és gazdagsága minden kommentárnál és méltatásnál jobban és erősebben bizonyítja a kormány gazdaságpolitikai programmjának komolyságát, jelentőségét és a miniszterelnöknek azt az elszántságát, hogy a világkrízis sodrába került Magyarország válságát leküzdje. A miniszterelnök beszédéből a kormány legközelebbi gazdasági programmja az alábbi körvonalakban bontakozik ki: Küzdelem a gabonakrízissel. A gabonajegy jelenlegi három pengönyi összegének felemelése, melynek mérvét egy szakbizottság fogja megállapítani. Az iparcikkek olcsóbbitása és pedig az ipari vámok részleges mérséklésével, amelyért kárpótlásul az ipar a most benyújtott iparfejlesztési törvényben körülírt közvetlen segélyezéssel nyert kárpótlást. A kartelek ármegállapításába a magyar kormány beleszólást nyert. A falu népe már a legközelebb olyan olcsó szövet és bőranyaghoz jut, amelyből ruházkodási szükségletét az eddigi áraknál 40—60 százalékkal olcsóbban láthatja el. A vidéki helyi viszonyok megismerése céljából országszerte tanulmányi bizottság fogja megállapítani a szükséges intézkedéseket. A kereskedelmi politika terén. Bejelenti a miniszterelnök a magyar kormány hajlandóságát, akár egy gabona-világ- kartelben való részvételre, akár preferen- ciális szerződések megkötésére, akár pedig regionális szerződések kötésére és a folyamatban levő, valamint a küszöbön álló külkereskedelmi szerződéses tárgyalások alkalmával hajlandónak fog nyilatkozni kereskedelmi viszonyainknak ilyen preferen- ciális rendszer alapján leendő megoldására a magyar mezőgazdaság érdekében. A kivitel fejlesztése érdekében márkázási törvényt csinálunk, hogy ezzel is emeljük agrártermékeink versenyképességét a külföldi piacon. A mezőgazdaság átszervezése érdekében nagyobb állami kölcsönt fogunk kontrahálni, mihelyt erre meglesz a lehetőség. A tejtermelést, fokozni a tej, vaj és sajtexportot növelni, a sertéstenyésztést fejleszteni és a sertésexportot szaporítani, továbbá a szeszgyártást is emelni óhajtja a kormány, amihez megfelelő hitel kell, amelyet megteremteni a kormány feladatának ismer. A hitelkrízis leküzdése. Az állami hitel terén a kormány el van határozva, hogy csak olyan hosszúlejáratú állami kölcsönt fog igénybe venni, amely a magyar közhiteinek a külföldön ártalmára nem válik. Minthogy a magyar állam hitele ma is változatlanul szilárd, az ilyen államkölcsön felvételének a külföldön, különösebb akadálya nincsen. Addig nyugodtan bevárjuk azt az időpontot, amelyben az államkölcsönt kedvező feltételek mellett és a magyar állam hitelének teljes megóvásával kontraháltatjuk. De közben is átmeneti hitelekkel és előlegekkel fogjuk megszerezni azokat az ösz- szegeket, amelyek a mai szükségletek fedezésére szolgálnak. Az állam beruházó tevékenységében ekként fennakadás nem fog beállani. A mezőgazdaság és a kisipar ebben az esztendőben együttvéve 200.5 millió pengő rövidlejáratu hitelhez jutott és a kormány ezután is kötelességének tartja, hogy a mezőgazdasági hitelt ilyen eszközökkel ali- mentálja. Amikor pedig lehetővé válik hosszúlejáratú hitel felvétele, a kormány rögtön gondoskodni fog arról, hogy ez meg is történjék. Az államháztartás egyensúlyának fenntartása. A magyar államháztartás egyensúlya nem ingott meg és ezt az egyensúlyt a kormány a jövőben is biztosítani fogja a következő intézkedésekkel: A már megszavazott költségvetési csökkentésen túl a dologi kiadásokban a kormány további 20 millió pengönyi redukcióra kér felhatalmazást a törvényhozástól. A személyi kiadásokban 10 millió pengőt kíván a kormány megtakarítani a kiküldetési dijak újabb rendezésével. Törölni fogja továbbá a kormány az összesen 2.7 millió pengőben költségvetésileg előirányzott tisztviselői jutalmakat és segélyeket. A folyó évben az üres állásokat a kormány nem tölti be, ami szintén tekintélyes megtakarítást engedélyez. Ellenben a kormány a tisztviselői fizetéseket az eddigi tervek ellenére egyáltalán nem fogja redukálni. E helyett minden fix fizetésű alkalmazott, tehát úgy az állami, mint a magánalkalmazott kereseti adóját bizonyos kulcs szerint pótlékolni fogják. A tantiémadót progresszive fel fogják emelni akként, hogy azt nem a vállalat fizeti, hanem az, aki a tantiémet élvezi. Ezenkívül a kormány semmiféle adóemelést nem tervez és a termelést semmiféle közteher emelésével megterhelni nem fogja. A jövő évi állami költségvetés kiadási oldalát harminc millióval kívánja a pénzügyminiszter leszállítani és e célból az adminisztráció racionalizálása fog keresztül vitetni. Általános adóreformot a kormány a mai nehéz időkben egyáltalán nem tervez. Ellenben a községi háztartásokat szanálni és rendbehozni kívánja, mely célból még az ősszel törvényjavaslat kerül a parlament elé. A borfogyasztási adót csökkenteni fogja és az adók kirovása tekintetében a községenként mutatkozó egyenlőtlenséget ki fogja küszöbölni. A közműnkaváltság, amely a kisember vállait oly nagyon nyomja, újabb szabályozást nyer, amely mellett ez a teher egyenletesebben fog megoszlani. 120 milliós uj beruházás és közmunka. A kormány a munkanélküliség ellen azzal veszi fel a harcot, hogy munkához juttatja a munkanélkülieket. A legközelebb meginduló közmunkák és beruházások sora a következő: Harmincmillió pengővel az aktiv és nyugdíjas tisztviselők és magánalkalmazottak családi házakat építhetnek. A vidéki városokban megindulnak a közmunkák, amely célra az állam 12 és félmillió pengőt bocsájt rendelkezésre. Ezenkívül a városok a közmunkákra kölcsönöket is fognak felvehetni úgy, hogy végeredményben a vidéki városokban 21.2 millió pengőt fog kitenni a meginduló közmunka. Folytatja a kormány az államvasuti beruházásokat, mely célra 30—40 millió pengőt szánt. Az útépítési programmot, amelynek céljaira 32 millió áll rendelkezésre, a kormány tovább folytatja. A vadvizek lec-sapolására egymillió pengőt irányoz elő. A vidéki kislakásépités céljaira a már előirányzott hatmillió pengőn felül további három millió pengőt. Együttvéve ezek az összegek százhusz- millió pengőt tesznek ki. De ezenfelül még rendelkezésre áll a költségvetésileg már megszavazott 47 millió pengő. A munkanélküliséget ez kétségtelenül enyhíteni fogja és meg fog indulni a gyárakban a munka és a kereskedelemben a. forgalom. A vidéki városokban a kormány felhatalmazást ad, hogy szükség esetén inség- adót vethessenek ki, amelynek felhasználása a népjóléti miniszter egységes irányítása mellett történik. E gazdag programm konkrétumai bizonyára el fogják oszlatni azt a bizalmi krízist, amellyel szemben mindenkinek kötelessége felvenni a küzdelmet. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgató választása. Vitéz Czeglédy Béla személye mellett foglalt állást vármegyénk mezőgazdasági bizottsága és gazdasági egyesülete. A dr, Rácz Lajos tragikus halálával megüresedett kamarai igazgatói állásra számos pályázat érkezett be. A pályázatokat korteskedés követte s igy nagy agitáció folyik egyes pályázók érdekében. A kamara elnöksége a törzsgyökeres gazda családból származó eddigi helyettes igazgató főtitkár, vitéz Czeglédy Béla személye mellett foglalt állást, aki a kamara alakulása óta tevékeny részt vett annak szervezésében, a mai színvonalra való emelésében s igy az eddig bebizonyított rátermettségénél fogva a legalaposabb ismerője és munkása a kamarai ügymenetnek. A kamara köztiszteletben álló elnökét, báró Vay László főispánt, emiatt a kamarai tagok nagy részének véleményével egyező állásfoglalása miatt, kortes-célból, hozzá nem illő és alaptalan támadások érték. A szabadságáról rövid idővel ezelőtt megérkezett elnök nyilatkozatott tett közzé erről a kérdésről s nyilatkozatában rávilágít a támadások minden alapot nélkülöző voltára és igazi céljára. Mindenek előtt a leghatározottabban vissza kell utasítanom — mondja a kamara elnöke — mindazokat a beállításokat, mint hogy ha a kamarai tagok többségének akarata ellenére bárkire is bármit reá akarnék erőszakolni. — Én ezzel szemben azt látom, hogy éppen azok esnek ebbe a hibába, akik ezt szememre vetik. — Szemeim előtt egyedül a nehéz helyzetben lévő agrártársadalom sorsának jobbrafordítása lebeg, a rendelkezésemre álló eszközökkel ezért harcolok és nem hagyom magam erről az útról eltántorítani, sem egyéni, sem politikai vagy más illetéktelen befolyások által. — Ezeket az elveket követtem a múltban és fogom követni a jövőben is a kamara elnöki székében mindaddig, amig az agrártársadalom bizalmát bírom. Báró Vay László elnök állásfoglalása a mezőgazdasági kamara elfogulatlanul gondolkozó és a kamarai érdekeket minden magánérdek fölé helyező tagjainak óhajával megegyezik, mivel vitéz Czeglédy Béla h. igazgató személyében, aki évtize-
