Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-10-26 / 43. (552.) szám
2-ík oldal. siitm/Ir is mm® 1930. október 26-án. i; A mátészalkai m. kír. téli gazdasági iskola hármas áaaéOélMé. des szorgalmas és rátermett munkásságával ügykörét hivatali feljebbvalóinak legnagyobb megelégedésére és elismerésére látta oly vezetőt kap a kamara, aki a megkezdett munkát a gazdatársadalom minden tagjának további megelégedésére fogja vezetni és méltó utódja lesz elődjének. Már pedig vitéz Czeglédy Béla eddigi munkássága ezt feltétlenül garantálja, tehát méltánytalan volna a rátermett érdemes tisztviselő elől az előhaladás útját vágni. Vármegyénk gazdatársadalma egységesen és rendithetetlenül kitart vitéz Czeglédy Béla személye mellett. A folyó hó 11-én tartott vármegyei gazdasági egyesületi és mezőgazdasági bizottsági üléseken az alaptalan megtámadtatással kapcsolatban megingathatatlan bizalmáról és szeretetéről biztositotta a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara köztiszteletben álló önzetlen és kiváló mun- kásságu elnökét. A mezőgazdasági bizottság határozatát Madarassy Dezső gazdasági főtanácsos körlevélben tudatta a kamarai tagokkal s ugyancsak körlevélben fordult a kamarai tagokhoz Szűcs Gyula gazdasági titkár, hangsúlyozva vitéz Czeglédy Béla érdemeit s a kamarai igazgatóságra leginkább alkalmas voltát. Értesülésünk szerint a többi vármegyék gazdasági egyesületei és mezőgazdasági bizottságai is bizalommal vannak báró Vay László elnök kiváló személyével szemben és vitéz Czeglédy Bélát tartják az igazgatói állásra a legalkalmasabb szakembernek, igy a folyó hó 29-én tartandó választáson győzelme biztosra vehető. November hó 9-én, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz az iskola évzáró vizsgája, az uj tanév megnyitó ünnepélye és a húsz ágyas teljesen modern berendezésű internátus felavatása. Az évzáró vizsgán termelési verseny és terménykíállitás lesz. Itt mutatják be a most végzett ifjak az iskolában tanultak alapján otthoni terményeiket és biráló bizottság fogja a legjobbaknak kiosztani azokat a jutalmakat, melyeket az iskola nagylelkű támogatói felajánlottak. Az ünnepélyt nagy nyilvánosság mellett rendezi a téli gazdasági iskola s szívesen nyitja ki kapuit az érdeklődők előtt. Az évzáró ünnepélyen a földmi- velésügyi miniszter képviselője, mint vizsga-elnök kiosztja a végbizonyítványokat és az aranykalászokat, ezzel avatván fel a növendékeket „aranykalászos gazdákká.“ Negyedik tanévmegnyitő ünnepélyén az újonnan beiratkozott első éves növendékek beiktatása kerül sorra, s mint értesülünk, teljes számban, nagy szeretettel jelentkeztek ez évre is a növendékek. Igazán jól esik megállapítani, hogy a mai nehéz viszonyok között milyen nagy áldozatkészséggel igyekeznek a szülők gyermekeiket taníttatni. Az iskola pedig azzal, hogy teljesen ingyenes, segít a társadalom gazdatagjain. Azok a tanulók, akik vonattal járnak be mindennap az iskolába, tanulói bérletjegyet váltanak, ami 2—3 pengőbe kerül egész hónapon keresztül s az iskola 5 percnyire lévén az állomástól, haamar a meleg terembe kerülnek s kora reggeltől késő estig állandó felügyelet mellett tanulhatnak. Az internátus nagyon szép és teljesen berendezett intézet, ahol teljes ellátást kaphatnak az ifjak. Különösen azoknak, akik otthon az állomástól több kilométerre laknak, alkalmat nyújt arra, hogy az iskolát elvégezhessék. Az 5 hónapi bentlakás 200 pengőbe kerül, vagyis egy hónapra 40 pengő fizetendő. Vannak községek, amelyek alapítványt tettek, onnan teljesen ingyenes ellátásra jut be egy ifjú a téli tanulási időre. Különben is az iskolánál lehet terményekkel is fizetni, hiszen naponta sokan étkeznek úgy, hogy szinte féldijjal is ugyanazt az ellátást lehet elnyerni. Az egész vármegye gazdatársadalma nagy érdeklődést mutat az iatézmény iránt s ez a hármas ünnepély méltó lesz arra, hogy emlékét az ifjúság szivében megőrizze. — A ta!iarék©s eswteer ne!H ffél a holnaptól. Megjeleni a Kecskeméti Faiskola és Magtermelő R.-t. jubileumi vagy oktató árjegyzéke. Készséggel szállít: Gyümölcsfákat, díszfákat, díszcserjéket, rózsákat, élösövény-csemetéket, sima és gyökeres szőlő-vesszőket bármily mennyiségben. Kívánatra küld árjegyzéket ingyen és bérmentve a „Kecskeméti Faiskola és Magtermelő Részvénytársaság" Kecskemét Széchenyi-tér 6. (41—43) Az eszperantóval Mapirszópért. Útleírás. Rotterdami előadásunk. — Hollandia fővárosai. IX. Útleírásomnak ebben a fejezetében is Rotterdamban eltöltött nagyszerű két napunkról szólok. Főképen az előadásunkról. Erről egyik szocialista lap Rotterdamban azt irta, hogy Horthy propagandát és fascista agitációt folytattunk. De hát a szocialista lapok mi mást is Írhattak volna. Ok már meg szokták, hogy Magyarországról né halljanak mást, mint amit a világban szertelézengő „emigránsaink“ híresztel- nek. Ezért, ami nem egyezik meg ezzel a felfogással, az náluk mindjárt fasiszta és ha nem szocialista az „horthista", ami úgy látszik főbenjáró vétek a szocialisták mindenütt egyforma világában. „Hor- thizmus náluk“ egy külön izmus s szörnyesztő barbárságok tömegét, militárizmust s más főbenjáró vétkezéseket jelent. A- militárizmust egyébként valószínűleg az általunk filmen bemutatott vitézavatásban látták. No nem baj, ami nekik nem tetszett, annál inkább tetszett annak a 600 főt kitevő hallgatóságunknak, kik előadásunkra .összejöttek a- Doele szalon nagytermében. Mi mást mondhatnánk az itteni élőadásunkról ? Programmunk mindenütt lehetőség szerint ugyanaz volt s már betéve tudtuk mondanivalóinkat, mégis mindenütt nem csak a tartalmi egészen, hanem sok helyen egyes részleteken is változtatni kellett. Itten is, amennyiben Széli barátunk szívességéből hozzájutottunk Rotterdamban nehány igen szép magyar néprajzi felvételhez, melyet itten és utunk következő állomásain is sikerrel használtunk, illetve mutattunk be. Rotterdami előadásunk különös érdekessége volt, hogy először utazásunk során a magyar kolónia teljes számmal megjelent, ami az itteni magyar egyesületnek jól szervezettségét és Széli, valamint Haus- fater Károly barátaink nagyszerű agilitását bizonyítja. Az előbbi fejezetben nem egyszer említettem az ők nagyszerű magyar munkáját, de nem teszem elégszer még sem, ha most is részletezném munkájuk nagyszerűségét. Természetes, hogy Rotterdamot lehetőségeink legteljesebb kihasználásával részletesen megtekintettük s álmélkodtunk azon a nagyszerű panorámán, melyet Rotterdam páratlan kikötői forgalma nyújt. Nem, csak egy boldog, gazdag országnak: szívverése, hanem az európai kontinens tengeri forgalmának nagyszerű elevensége lüktet itt. Nem kell elfelejteni, hogy ez az a város, amelyikben leggyakrabban kiköt egyetlen tengeri hajónk a „Honvéd." Előttünk néhány nappal járt ottan s igy mi csak fényképeket láthattunk látogatásáról. Rotterdam Hollandia első kereskedelmi városa Amsterdam mellett, ha bizonyos mértékben az ország gazdasági központja, Asterdam meg is haladja. Tengeri forgalma azonban kétségtelenül nagyobb. Furcsa ország ez a Hollandia. Fővárosa három is van s esetleg több is, ha különböző szempontokból Ítéljük meg a kérdést, A politikai főváros egy egyébként jelentéktelen, Rotterdamhoz és Amsterdamhoz viszonyítva mindenesetre jelentéktelen város: S' Gra- Venhage, másik hivatalos néven Den Haag s a félhivatalos, de legáltalánosabban használt nevén Haag, magyarul Hága. A hármas nevű főváros azon az egy körülményen kívül, hogy itt rezideál a királynő s itt van minden minisztérium, s országgyűlés, nem bir koránt sem nagyobb jelentőséggel, mint az ország akármelyik nagyobb városa. A kereskedelmi életet tekintve Amsterdam, az ipar és a tenger felé irányuló forgalom szempontjából Rotterdam, a fővárosok s ha lehet ezzel a kifejezéssel élnem, hogy a szellemi intelligencia, viszont, helyesebben a tudományos világ, Ut- rechtben és Leídenben rezideál. Rotterdam mindeniknek riválisa, legfőképen pedig Amsterdamnak, melynek forgalmánál jóval élén- kebb és nagyobb lendületű a -rotterdami. Magyar embernek minden esetre eleven és szédületes ez a forgalom. Hányszor felsóhajtottunk, látva ezt a tempóját a forgalomnak, hogy mikor jutunk mi ide a mi szegényes autóforgalmunkkal, mely csak itten látszik, hogy milyen kicsiny és vérszegény. Itt is vannak ugyan gazdasági és szociális problémák s épen abban az időben válság volt ottan is, de milyen boldogságnak tekintenénk mi ezt a válságot a magunk súlyos és folytonos gazdasági nyomorúsága mellett. Nehogy valaki is ezt az útleírást elolvasva abban a hitben legyen, hogy itten aztán gazdag lehetőség nyílik munkára annak, aki kivándorolna. Magyar munkásokkal beszéltem, akik keserves, nyomorúságos megaláztatások után csak nagy- nehezen jutottak ebben a boldog országban munkához. Itten csak a hollandus boldog igazán s nehezen jut addig egy idegen munkához, amíg arra egyetlen egy hollandus is akad. Akik itt dolgoznak és megelégedettek, igen kis percentje annak a rengeteg magyar kísérletezőnek, akik a holland gazdagságban akartak maguknak biztosítani egy kis darab kenyeret. Sokan, nagyon sokan mentek el innen is csalódottan, más uton-módon jutni ehez a
