Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-10-19 / 42. (551.) szám
^yetemi Kör kjPJR/m H ÄPLÄ Hl POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGY ES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. CKC.S FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr, FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54’003. MATÉSZAMCÜ' 1930. &KVŐBEB 19. X. m' m 49. SlÁH, Magyar Hét. Amikor e soraink az olvasók elébe jutnak, már mindenfelé a csonka hazában, utcákon és hivatalokban, kereskedők kirakataiban, társadalmi egyesületeknél és iskolákban plakátok hívják fel a fogyasztó közönséget a magyar ipar pártolására, a magyar iparcikkek vásárlására s ezáltal a munkanélküliség elleni küzdelemben való részvételre. A világ valamennyi nemzete védi, körülbástyázza a maga iparát, s miként szükségesnek vélik a svájci hét, az angol ipari hét és az osztrák hétnek megrendezéséta svájciak, az angolok, vagy az osztrákok, éppen olyan szükséges nekünk is a Magyar Hét megrendezése, mert ennek sikere nemcsak az ipar és a mező- gazdaság küzdelme a megélhetésért, hanem az egész magyar nemzet összes társadalmi rétegeinek harca önmagáért és egy szebb jövőért. E Magyar Hét hivatott arra, hogy a magyar ember agyába és minden magyar ember szivébe belevígye a honi ipar pártolását, mely gondolatot Kossuth Lajos 1841-ben olyan klasszikusan fejtett ki, mindőn hangoztatta, hogy „Amit nekünk a honi ipar nyújthat, azt idegentől venni, hazánk elleni bün!Jl A Magyar Hét sikere, vagy sikertelensége tehát nem lehet közömbös egyetlen egy magyar emberre névé sem, mert Csonka- Magyarország útja Nagy-Magyar- ország felé, csak a nagyobbfoku iparosodáson keresztül vezethet. A béke rögös útja. Amíg Briand, Franciaország külügyminisztere, a genfi konferencián lelkes szavakkal ajáni- gatta az európai államok egyesítésének eszméjét és kenetteljes szavakkal magasztalta a világbékét, odahaza Tardieu kormánya egy olyan költségvetési javaslatot tárgyaltatott le, amelynek teljes 25 százaléka, kereken 500 millió dollár esett a hadsereg és hadi tengerészet költségeire. Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy előzetes jóváhagyások alapján százmilliókat költenek azokra az erődítési munkálatokra, amelyeket a franciák a déli Alpesek- től fel egész a német-belga határig folytatnak. Ennél világosabb bizonyíték valóban nem kívánható arra, hogy a németek vádja, amely szerint Franciaország egyik kezével a béke, a másikkal pedig a háború I munkáját végzi, megfelel a szó- 5 moru valóságnak. Nagyon természetes az is, hogy a most lefolyt német választások eredménye, amely Németországban a túlzó pártokat juttatta súlyhoz, csak újabb vesszőparipát ád majd a francia militaristák alá. Vajmi keveset használ a béke gondolatának az a körülmény is, hogy a legutóbbi francia katonai hadgyakorlatok éle egyenesen a német és olasz határok ellen irányult és pedig olyan formában, hogy azok célja nem is volt félre érthető. Franciaország nem csinál titkot abból, hogy erősen felkészül Németország és Olaszország ellen és ezt a legutóbbi hadgyakorlatokkal szinte tüntetés- szerüleg dokumentálta. Ez az ut nem lehet a becsületes béke útja. Amig Tardieu és hadügyminisztere mást cselekszenek, mint amit Briand külügyminiszter beszél, addig a világbéke nagyon gyenge lábon áll. Karácsonyi örömet a szegényeknek! Horthy Miklósné szózata. — Vármegyénk főispánja készséggel továbbit;a a hozzá érkező adományokat. — Lapunk nyugtázná fogja a gyűjtés eredményét. A sok gonddal és ezer bajjal küzdő magyar társadalom jó szivéhez a legelső magyar asszony, Horthy Miklósné, nemes lelke sugallatára hallgatva, fentkölt szellemű szózatot intézett s ezt a szózatot eljuttatta vármegyénk főispánjához is, aki azt lapunk utján továbbítja a vármegye közönségéhez. A szózat szövege a következő: Ez utón mondok őszinte, meleg köszönetét mindazoknak, akik az elmúlt évben nemeslelkü adományaikkal lehetővé tették, hogy nyomorban sínylődő embertársaiknak oly sokszor lehettem segítségükre végszükségükben. Felesleges külön rámutatnom az amúgy is mindenki által ismert mostani súlyos gazdasági helyzetre, mikor is a munka- nélküliek ezrei sínylődnek a légnagyobb nélkülözések között, fel szeretném hívni mindazok figyelmét, akiknek módjukban áll, ha csak néhány fillérrel is ezen a nyomoron enyhíteni, hogy ezáltal nemcsak jótékonyságot gyakoroljanak, de saját érdekükben is cselekszenek, ha az éhező és fázó tömegek lelket romboló elégedetlenségét adományaikkal csökkenteni segítenek. Azzal a bensőséges kéréssel fordulok tehát minden olyan embertársamhoz, akit a Gondviselés meleg otthonnal és a napi biztos kenyérrel áldott meg, hogy a nyomor és a nélkülözés fájdalmának enyhítésére irányuló törekvésemben nemeslelkü adományaikkal és gyűjtéseikkel támogassanak. Az elmúlt esztendő szép eredménye után meg vagyok győződve, hogy a társadalom hathatós támogatásával a mai nehéz helyzetben még inkább módot fog nyújtani a nyomorgók karácsonyi megsegítésére és arra, hogy az ínségesek a tél folyamán rögtöni segélyben részesülhessenek. A múlt évi gyűjtésem lehetővé tette, hogy ezeren felüli szegény gyermek karácsonykor felruháztatott, 1000 család és félszáz jótékony intézmény karácsonyi adományban részesült és közel 1000 esetben rögtöni segélyre szorultak szorgos kivizsgálás után pénzbeli, illetve természetbeni támogatást nyertek. A gyűjtésből még fennmaradt összegből pedig 120 gyermek részére napközi otthont tartottam fenn. Minthogy gyűjtésemnek semmiféle adminisztrációs költsége nincs, a kezeimhez befolyó összeg a maga teljes egészében és személyesen végzett szétosztásban a szegényeknek jut. Kérem végül a nemesszívü adakozókat, hogy a gyüjtőiven egybegyült pénzadományaikat a csatolt csekklapon, a gyűjtő- ivet pedig a mellékelt és bélyeggel el nem látandó boríték felhasználásával, valamint természetbeni adományaikat is lehetőleg november végéig, de legkésőbb december 1-ig hozzám juttatni szíveskedjenek. Kelt Budapesten, 1930. október hó. Horthy Miklósné, A kormányzó feleségének szózata már is sok-sok visszhangot kapott a magyar társadalom minden rétegéből, mihelyt a napi sajtóból ismertté vált a Főméltóságu Asszony kezdeményezése. Méltán hisszük ezért, hogy vármegyénk közönsége is megértéssel fogadja a legmagasabb helyről jött szózatot s a tehetősek minél előbb elküldik adományaikat a főispánhoz, aki azokat lapunk utján nyugtázni fogja s a főméltóságu asszony kezéhez juttatja. Az adományokat egyébként szerkesztőségünk is örömmel továbbítja a főispánhoz. Ä faoletta felemelésének a terve. Az egységespárt agrárblokkja legutóbbi ülésében újból foglalkozott a buza-árak minimálisának a kérdésével. A vita folyamán az a felfogás alakult ki, hogy a mai viszonyok között a kormánynak nem lehetnek és nincsenek is meg a megfelelő anyagi eszközei ahhoz, hogy nagyobbszahásu állami vásárlásokkal a búzát állandóan a megfelelő árnivón tudja tartani. Bethlen István gróf miniszterelnök hosszabb beszédet mondott a helyzetről és bejelentette, hogy a kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a búzának a nyár óta bekövetkezett újabb áresése miatt a boletta árát felemelje. A búza árát nem befolyásolhatjuk, mondotta a miniszterelnök, mert az a világpiacok árnívója szerint alakul ki nálunk is. Ha a világpiaci ár túlságosan alacsony és a termelési költségeket sem hozza be, arról kell gondoskodni, hogy a gazdák a búzának a piaci árán felül bizonyos pótlékot kapjanak. Erre szolgál a boletta. Igaz, hogy a bolettával megterheljük a fogyasztást, de amiként a 20 pengős búzaárak mellett jogos és méltányos volt, hogy a gazdák javára a fogyasztást a 3 pengős bolettával megterheljük, úgy most a 15 pengős búzaárak mellett a fogyasztás ki fogja bírni a magasabb bolet- taárat is. Ennyiben tehát elfogadhatónak mutatkozik a boletta áremelkedésének a gondolata. Más megoldást már csak azért is nehéz választani, mert a búza eladása már régóta megkezdődött és ha a kormánynak sikerülne valamilyen utón a búzaárakat emelni, úgy azok a közvetítők járnának jól, akik a gazdától már olcsó áron megvásárolták a búzát és az most a kezükben van. Ez a megoldás tehát igazságtalan volna. A boletta áremelésénél azonban ez a hiba sem csúszik bele a számításba. Azok a gazdák ugyanis, akik bolettát kaptak és azzal már jelentkeztek az adóhivataloknál, ott 1 Kör íyvet, pa P' rt, i ' • j. a ilüIMll IS BERKS 1 roszeri könyvkereskedésében vásároljon. I
