Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-01-26 / 4. (483.) szám
Szemelvények WELLS müvéből A neandervölgyi ember családi élete Nem messze a tűztöl a család többi tagja élelmet keresgélt Éjjelre valamennyien a tűz köré gyűltek és szorgalmasan haj igái ták rá a gallyat, rozsét, mert a láng megoltalmazta őket a kóbor medve és egyéb ragadozó állatok ellen. A Vén volt az egyetlen felnőtt férfi a csoportban: a többi asszony, fiú és leány. Mihelyt a fiúk annyira serdültek, hogy a Ven íéltékenykedni kezdhetett i'ájuk, nekik támadt és elűzte vagy megölte őket. Egy-két lány, asszony olykor a száműzött fiúk nyomába szegődött; megesett, hogy néhány fiatalember is összeállt és együtt kóborolt egy darabig, míg egy más csoportra nem bukkant, ahonnan asszonyt lophatott magának. Ilyenkor a kis csapat is kettéosztott. Aznap pedig, mikoron a Vén elérte negyvenedik életévét, mikorra fogazata elkopott és ereje ellankadt, egy fiatalabb férfi fellázadt ellene, megölte és átvette hatalmát. Az öregekkel nem sokat törődtek a tanyahelyen; mihelyt elgyengültek és rosszkedvűek lettek, jaj volt nekik. Rövidesen pusztulniok kellett. 9 A neandervölgyi ember napi mentije A primitív embert rendszerint mammut-, medve- és oroszlánvadásznak tüntetik föl a tudósok, pedig nem valószínű, hogy a vadember nyúlnál, tengerimalacnál és patkánynál nagyobb állatokra vadászott volna. Sokkal inkább az ember lehetett az üldözött, mint az üldöző. Növény- és húsevő volt s mint üyen, mogyorót, szelídgesztenyét, bükkönyt, makkot, vadalmát, vadkörtét, vadcseresznyét, egrest, berkenyét, kökényt, földi szedret, tiszafatermést, csipkerózsabogyót és galagonyát, apró rákot, gombát, nagy, puha levélrügyeket, moszatokat evett; az ajakos virágúnk és egyéb növények húsos, .spárgaszerű gyökértörzsei és földalatti szárai, valamint a növényvilág egyéb ízes falatai voltak a tápláléka. Szerette a madártojást és madár- Sókát, vadméhek mézét és lépét, gyíkot, csigát és békát is. Az utóbbi két csemegét Normandiában és Bretagneban még ma is nagyrabeesülik. Megette a halat, az elevent csakúgy, mint a döglöttet, nemkülönben az édesvízi kagylót is. A halat ügyesen elkapdosta, utána bukott a vízbe, vagy csapdával fogta össze. A tengerek partvidékén puhatestüeken és tengeri hínáron kívül ez volt a legfőbb tápláléka A nagyobb madarakat és apróbb emlősöket parittyakővel vagy husánggal ejtette el, vagy pedig hurkot készített számukra. Összeíogdosott mindenféle csigát, gyíkot, rákot, rovart és álcát, nagyobb bogárlárvákat és hernyókat, A kínaiak ma is élvezik még a hernyókat, sőt csomókba gyűjtve piacra is viszik. Kétségkívül nagyon tápláló és kedvenc eledele volt e primitív népségnek a szétdörzsölt csontokból készült pép is. A primitív ember valószínűleg nem sokat törődött azzal, hogy íriss-e az a hús, amit megeszik. Gyakorta talált döglött állatot és bizony még a félig már elrothadt húst is megette. Sok helyütt különben ma is elfogyasztják a rothadó vadat. Éhségtől és szükségtől kényszerítve gyakran talán saját gyöngébb társait, beteges, csúnya és terhére levő gyermekeit is fölfalta. Különösen kereste az elgyöngült, haldokló nagyvadat s ha nem akadt ilyenre, megelégedett hullákkal, vagy más enyészetnek induló döghússal is. A rossz szag csöppet sem vette el az étvágyát. Dzsingisz kán, a világ legnagyobb hadvezére „Csak manapság“, írja Bury, „kezdi az európai történetírás megérteni, hogy az a mongol hadsereg, amely 1241 tavaszán leterítette Lengyelországot és elfoglalta Magyarországot, tökéletes stratégiájának s nem csupán túlerejének köszönhette győzelmeit. Ez a tény azonban még nem ismeretes eléggé. Még mindig az az általános vélemény, hogy a tatárok vad horda gyanánt söpörtek el nagy tömegükkel maguk elől minden ellenállást és stratégiai terv' nélkül vágtattak végig keleti Európán, halomra döntötték minden akadályt és tömegük súlyával hárítottak el minden gátat az útjukból.. „Csodálatraméltó, müyen pontosan és lelküsmeretesen teljesítették vezéreik minden parancsát az Alsó-Visztulától Erdélyig elterülő hatalmas hadszíntéren. E kor egyetlen európai hadserege sem tudott volna ilyen hadműveleteket végrehajtani és nem volt európai hadvezér, aki ekkora hadsereget akár elképzelni is tudott volna. Egyetlen tábornokot sem találunk e korban Európában, II. Frigyest sem véve ki, aki Szubutój mellé állítva újoncnak ne látszott volna. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a mongolok hadjáratuk megindítása előtt teljesen tisztában voltak Magyarország politikai helyzetével és Lengyelország állapotával, gondjuk volt arra, hogy egy széleskörű kémszervezet segítségével mindenről alapos és kimerítő tudomást szerezzenek. Viszont a magyarok és a többi keresztény állam gyermekes barbárok módjára alig-alig ismerték ellenfelüket.“ „ Kétségtelen, hogy a mongol hódítások története a vüágtörténelem legérdekesebb eseményeinek sorába tartozik. Még Nagy Sándor hódításait sem lehet terjedelemre hozzája mérni. Óriási hatása volt az emberiség fejlődésére, kiszélesítette az emberi gondolkodás határait, messzi földön elterjesztette az új gondolatokat és új munkára ösztökélte az emberek képzeletét. Egy ideig egész Ázsia és nyugati Európa között szabad volt az út, szabadon járhatott az óriási földterületen az utas ember és a karakórumi udvarban minden nép követe megjelent. Egy ferenerendi barát a XII. században megjósolja a gőzhajót, az automobilt és a repülőgépet Roger Bacon megbélyegezte a tudatlanság négy forrását: a tekintélyek tiszteletét, a szokást, a tudatlan tömeg ítéletét és hajlamaink büszke és hiú sérthetetlenségét. Mihelyt ezeket legyőzte, a hatalom vüága nyitva áll az ember előtt, mert: „Evező nélkül járó hajókat lehet építeni, úgy hogy folyón és a tenger vizén nagy hajók fognak járni, amelyeket egyetlen ember keze kormányoz s amelyek nagyobb sebességgel járnak, mint ha evezősökkel volná nak tele. Ugyancsak kocsikat lehet szerkeszteni, amelyek igavonó állatok * SzMthéh ' egy görög művész rajza szerint Megrendelőlevél T, ..— .......... . ..................................................könyvkereskedésének. .................................................................— Ezennel megrendelem ti. G. Wells >A világtörténet alapvonalai< című müvét 12 pengős előfizetési árban, egyidejűleg beküldtem 4 pengőt és kötelezem magamat, hogy a második 4 pengős részletet március 1-én, az utolsó 4 pengős részletet megjelenéskor űzetem. Po ntos aláírás és foglalkozás ■ 193 ____________ El őfizetési batáridő február 15. Február 15-töi bolti ára 16 pengő, Neandervölgyi eiobe?
