Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-01-26 / 4. (483.) szám

tak a város falain belül. Ezek a leghatalmasabb csa­ládok építették azokat a patriciusi palotákat, ame­lyeket manapság annyira megcsodálunk. fMírníi a munka ás aVtin,e*ő a »»intőn, mialot .r" .............. Jo hn Ball nélkül cum ithpctu inaestimabüi fognak robogni, mint ahogy hitünk szerint a kaszás küllöjű hadiszekerek jártak, amiken az ó-korban hada­koztak, s repülőmasinákat lehet majd építeni, amiknek közepén ül az ember s valami gépezetet forgat, aminek a segítségével mesterséges szárnyak, valamint a madér szárnyai, verdesik a levegőt“ Marat tudós volt és nem tudatlan demagóg' Marat tudományos képzettségét külön ki kell emelnünk, mert külö­nösen az angol írók között nagy számban.akad,kaki a nagy forra­dalmi mozgalmak vezetőit szívesen tünteti fel tudatlan embereknek. Ez azonban meghamisítja az emberek véleményét a forradalom mentális folyamatáról, ezért kötelessége a történetírónak, hogy ezt a véle­ményt helyreigazítsa. Marat, ezt le kell szögeznünk, folyékonyan be­szélt angolul, spanyolul, németül és olaszul, számos évet Angliában ' y: i f XIV. Ujos töltött, az edinburghi egyetem tiszteletbeli orvosdoktora volt és az am >1 orvosi irodalmat néhány igen értékes munkával gyarapította. Franklin Benjamin és Goethe egyaránt nagy érdeklődéssel kísérték fizikai kuta­tásait. A forradalom szólította Marat-t a politika színterére és a nagy vitában elhangzott beszédei eleinte okosak voltak és finomak. Élete utolsó éveiben halálosan gyötörte bőrbaja, amelyet akkor szerzett, amikor Párizs kanálisaiban kellett rejtőznie, mivel a varennesi menekülés után a királyt árulóuak nevezte. Csak ha forró fürdőben ült, volt elég ereje ahhoz, hogy gondolatait papírra vesse. Kegyetlenül bántak vele, sokat szenve­dett s ő is kegyetlenné vált. A történelemben mégis ügy szerepel, mint ritka és folt nélkül való, tissztességes férfiú. Carlyle leírj» Marat halólót A papír éleszti újjó az európai műveltséget Nem túlozunk, ha kijelentjük, hogy Európa újjáéledését csak a pa­pírnak köszönheti. Papírt először Kínában gyártottak, ahol már talán a Kr. e. II. században használták. 751-ben a kínaiak megtámadták a sza- markandi arabokat, de az arabok a támadást visszaverték s a kínai foglyok között néhány tanult papírgyártómunkás esett kezükbe, akiktől eltanulták ezt a mesterséget. Papírra írt arab kéziratok a IX. századtól kezdve ma­radtak ránk. Jó papirost csak a XIII. század vége felé kezdtek gyártani, akkor is csak Itáliában. A papiros csak a XIV. században jutott el Németor­szágba és csak e század vége felé ter­jedt el a gyártása és csökkent az ára annyira, hogy könyvek nyomtatása hasznothajtó üzletnek mutatkozott. A könyvnyomtatás ennek már csak termé­szetes és szükségszerű következménye volt és ezzel a világ intellektuális élete fejlődésének új és sokkal erőteljeseb­ben lüktető korszakába lépett. Nem volt többé gondolatok lassú csörgedezése, amely egyik lélektől lassan jutott el a másikig, hanem széles folyammá dagadt, amelyből az emberi lelkek ezrei, nem­JF.tf. Lincoln Ábra hám sokára pedig tízezrei és százezrei merítettek. Disznócsorda a XV. századbeli német városok palotasorai közt 1400 és 1500 között minden nyugati német városban megtaláljuk a kor civilizációjának minden eredményét, ámbár mai szemmel nézve sok min, den hiányzik belőlük... Az uccák nagyobb része szűk és kanyargós, a házak majdnem mind fából épültek és a polgár többnyire a maga házában tartotta a marháját s a nyüzsgő disznócsorda, amelyet a kondás minden reggel kihajtott a legelőre, a város életé­nek fontos részét képezte. A Majna melletti Frankfurtban tilos volt 1481 után disznót tartani az óvárosban, de az új­városban ezt még természetesnek tar­tották. Lipcsében csak 1645-ben bontot­ták le véglegesen a belső városban a disznóólakat, miután az első kísérlet 1556-ban kudarcot vallott. A gazdag városi polgárok, akik alkalomadtán a nagy kereskedőtársulatokkal szövetkez­tek, főleg nagybirtokosok voltak, akik­nek nagy istállóik és majorságaik vol­Napoleon császár „Milyen utat futott be! Most pedig fél nyolc óra körül. ülőfüiMőjében izzad, betegen a forradalmi láztól... Nagyon ösztövér és fáradt e szegény ember, egy pár garasnál többje nincsen, az is papírpénzben; zömök három­lábú széken van a papír, amelyen ír és egy lompos mosónő látja el a ház* tartását, íme ide s nem máshová vezette őt az útja! De hallga csak, kopognak! Zengzetes női hang követeli, hogy bebocsásőák, az a citoyenne van itt, aki Franciaországnak nagy szolgálatot akar tenni. Marat felismeri a hangját és kikiált, hogy bocsássák be. Charlotte Corday belép az ajtón!“ Ez az ifjú hősnő azzal állított be hozzá, hogy fontos híreket hoz a Caenben készülő ellenforradalomról és mialatt Marat az adatokat jegyezte, a fiatal leány egy szélespengéjü konyhakéssel leszúrta. Itt levágandó és az alábbi címre borítékban beküldendő! T. SPAníÁR és PERIG P. * könyvkereskedésének Felelős kiadd: Kildor Miksa. Világos-sás Bt. Budapest. — Műszaki isascatőí Deutaoii ti. f \

Next

/
Thumbnails
Contents