Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-08-31 / 35. (514.) szám

4-ik oldal. 1930, augusztus 31-én. SIATMÍK CS BÉKÉS A dunai államok gabonakivitele. A dunai agrárblokkra vonat­kozó tárgyalásokkal kapcsolat­ban igen érdekes megvizsgálni a három érdekelt ország ga­bona- és malomtermék kivite­lének adatait. A főbb cikkek­ből a három ország a múlt évben a következő mennyisé­get exportálta, Magyarország búzából 4,846.000, rozsból 1.152.000, lisztből 2,681.000, tengeriből 804.000, árpából 897.000, zabból 321.000, friss gyümölcsből 482.000 és bab­ból 220.000 métermázsát vitt ki. Jugoszlávia exportja búzá­ban 5,550.000, liszben 106.000, tengeriben 1,669.000. Friss gyümölcsben 495.000 és bab­ban 231.000 métermázsa volt. A román kivitel búzából 72.000, rozsból 1,560.000, lisztből 82.000, tengeriből 3,744.000, árpából 11,547.000 és babból 471.000 métermázsa körül moz­gott. Jugoszláviából 4.100.000 métermázsa búza került a Dunán felfelé a nyugati álla­mokba. A gyümölcskivitel Ausztria és Németország felé volt jelentékeny, a babkivitel pedig Olaszország és Görög­ország felé volt a magas. A román tengeri kivitel legna­gyobb részt Németország és a nyugatra irányult. Magyar- ország két legnagyobb buza- vásárlója Olaszország és Ausz­tria, azután Csehország és Németország. A magyar ten­geri Csehországba, Ausztria és Németországba, a liszt, zab és gyümölcs szintén legnagyobb­részt Ausztriába és Csehor­szágba került. A három or­szág gabonafeleslege tengeri­vel együtt 40 miiló méter­mázsa. Vámosoroszi ünnepe. Szép és bensőséges ünnepet ült augusz­tus hó 24-én vasárnap délután vámosoro- szi község apraja, nagyja, szegénye és gaz­dagja. Az az érzés, hogy az odaadó, hűsé­ges, kitartó munka megkapja jutalmát, való­ra vált. Az együttérző község egyik sze­rény tagját a Staudinger Béla földbirtokos­nál 35 év óta hűségesen szolgáló Szilágyi .Lászlót a földmivelésügyi miniszter elismerő oklevéllel és 100 P pénzjutalommal tün­tette ki. A kitüntetés átadása alkalmából együtt volt a közszeretetben álló Staudin­ger család, egyiiázi és közigazgatási ható­ság valamint az ünnepeltet környező nagy­családja és az egész község. Az ünnepély az uj iskolában a kővetkező­képen folyt le: A Himnusz éneklése után a hatóság képviselőjét Újhelyi István tb. főszolgabírót Inczédy Márton ref. lelkész üdvözölte és hajtotta meg az elismerés zászlaját a Staudinger család előtt. Az üd­vözlés után Újhelyi István főszolgabíró nyújtotta át a kitüntetett Szilágyi László­nak szép, elismerő, tanuságos és hazafíság- tól izzó beszéd kíséretében az elismerő ok­levelet és pénzjutalmat. Szilágyi László az oklevél és pénzjutalom átvétele után örömkönnyeket hullatva csak annyit tudott mondani: „Nagyon szépen köszönöm, igyekezni fogok az lenni a ki voltam, hűséges cseléd.“ E szavak elhang­zása után Pataky Béla körjegyző az elöl­járóság nevében intézett beszédet az ünne- pelthez lelkesült szavakkal. Utána Erdélyi Gyula községi biró a lakosság nevében üd­vözölte, Pinczés Juliánná pedig a konfir- mándus növendékek egylete nevében szép beszéd kíséretében virágcsokrot és a 35 évet szimbolizáló szivarral és dohánnyal telt csomagot nyújtott át az ünnepeknek. Az ünnepély fénypontja, mely könnye­ket csalt a szemekbe, Staudinger Béla meg­örökítésre és követésre méltó következő beszéde volt: „László! én nem dicsérlek, megdicsért téged a családunkban eltöltött 35 évi hűséges szolgálatod. Egyet Ígérek, a mint te gyermekeimet szeretettel hordoz­tad kicsiny korukban, úgy én a te öreg napjaidban nem feledkezek el rólad és gon­dodat viselem és viseltetem." Az arany szivet mutató szavak után fel­csendült a közönség ajkán a Szózat és vé­get ért az ünnepély ... az iskolában. Foly­tatódott azonban a Staudinger családnál, hol terített asztal várta a meghívottakat. Az ünnepelt és családja, valamint a birto­kos és összes cselédje, mint egy 70 sze­mély boldogan fogyasztotta a részükre ké­szített eledelt és ünnepelte a munka jutal­mát. (I) FURCSASÁGOK. Tizenöt évi orosz fogság után hazajött magyar járt ma benn a szerkesztőségben. Gyalog jött 2500 kilométert s munka-keresésében bi­zony alig tudhatja, hogy ennyi ut után — célhoz ér-e? * Ennek az embernek kálváriás út­ja nem egyedül való eset. Jönnének még ezreken is sínylődő rabok s hogy jönnének, de nem jöhetnek, a civilizáció — szégyenteljes furcsa­sága ! Szeptember 2-án kezdi előadásait Mátészalkán a színtársulat. Radó Béla színtársulata az elő­adásokat, zenekari kísérettel szep­tember hó 2-án megkezdi. Először az operett együttes mutatkozik be a szinpártoló közönség előtt a „ Szö­kik az asszony“ cimü operettben, szeptember 3-án pedig a prózai együttes, Szomory Dezső világsikert ért Takáts Alice című színmüvében. A hó 4-én Mit susog a fehér akác és 5-én az Agg legény apa kerül színre. A „Szökik az asszony" cimü operettet irta: Kardos Sándor, ze­néjét szerzetté Harmath Imre ver­seire : Brodsky Miklós. Rendező: Vértes Károly. Karnagy: Vajda Károly. — Az Általános Tanító Egyesület cseng-eri járáskor! gyűlése. Szatmár, Ugocsa és Sereg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék Általános Tanító Egye­sületének csengeri köre f. évi szemptember hó 5-én Csengerben a ref. iskola tantermé­ben délelőtt 9 órai kezdettel járásköri gyű­lést tart. Tárgysorozat: 1. Himnusz. 2. El­nöki megnyitó. 3. Irányelvek és utasítások az uj tanévre: Dr. Fejess Kálmán kir. tan- felügyelő. 4. A népiskola és testnevelés Karabélyos Ede urai áll. igazgató. 5. A tu­lajdon főnév, Gyakorlati tanítás: Bartha Ferenc porcsalmai ref. igazgató. 6. Termé- szettani tételt tanít: Oláh György porcsal­mai gör. kath. tanító. 7. Pénztári jelentés Lossonczy József csengerujfalui áll. igazgató 9. Szózat. Nagykárolyt visszacsatolják Szat- már-megyéhez. A románok a nagy­károlyi járást ismét Szatmárhoz akar­ják csatolni. Szilágymegye székhelye Szilágysomlyó lenne és az érmihály- falvai járást Biharmegyéhez osztanák. Beiratkozások olcsó és jó havi étkezésre, változatos (étlap­szerinti) házi kosztra minden idő­ben : Müllerné-éttermében, Máté­szalkán Gróf Tisza István-u. 20. sz. alatt. (Petróczy-féle ház.) A m. kir. földmivelésügyi miniszter kitüntetésben részesítette id. Nyiri József mezőgazdasági munkást. A m. kir. földmivelésügyi miniszter id. Nyiri József mezőgazdasági munkást, aki Tarpay Lajos milotai földbirtokos gazdaságában már 40 éve szolgál, hűséges munkájáért 100 pengő pénz jutalomban részesítette és elismerő díszoklevéllel tüntette ki. Az át­adást Újhelyi István, a fehérgyarmati járás tb. főszolgabirája végezte, aki elismerő szavakkal üdvözölte a kitüntetted és beszé­dében rámutatott arra, hogy annak a tán­toríthatatlan hűségnek, amely nemcsak a világháború idején, hanem az azt követő s valóban a magyarság legsötétebb kor­szakának nevezhető kommunizmus napjai­ban is igaz becsületességgel kitartott ke­nyéradó gazdája mellett, a jutalma el nem maradhat. A szép és gondolatokban gaz­dag beszéd után a kitüntetett könnyekig meghatva, egyszerű szavakban mondott kö­szönetét az öt ért kitüntetésért. Majd Ko­vács Jenő ref. lelkész záró szavai után a Himnusz eléneklésével véget ért az egy­szerű, de bensőséges ünneplés. Rejtélyes idegen buj­kál a Bírkó-erdőn. Napok óta suttogják Gyarmaton az embe­rek, hogy a Birkó-erdőn egy rej­télyes idegen ember bujkál. Az éj­szaka különböző óráiban pedig Gyarmat külső utcáiban embereket állít meg és élelmezést koldul. Egyesek szerint katona szökevény. Mások szerint pedig a napokban Sonkád községben a Hangya szö­vetkezetnél elkövetett falbontásos betörő személyével azonos. A csen­dőrségtől nyert információnk sze­rint az erdő területét a napokban fogják átkutatni és akkor fog el­dőlni, hogy mese vagy valóság-e a Birkó-erdőn bujkáló ember esete A Tiszánlul spoftkDzónsége tGiwgesen készül Oébrecenbe, a szeptember í-iki Ferencváros—Bocskav töltésre A Tiszántúl sportrajongó pub­likumának ritkán kínálkozik olyan páratlan sport élmény, mint a szeptember7-iki Ferencváros— Bocskay futballmérkőzés. A leg­érdekesebb, legnagyobb sport attrakciókat, a professzionalista labdarugó mérkőzések szinejavát többnyire olyan távolságban tart­ják a Tiszántúltól, hogy a mi sportközönségünknek csak igen csekély része juthat el ilyen mérkőzésre anyagi viszonyainak korlátozottsága miatt. A tavasszal Debrecenben lejátszott Magyar- Kupa mérkőzés óta világhírű magyar futball együttes nem játszott Debrecenben. A Ferenc­város Budapestre vitte fel baj­noki mérkőzésre a debreceni egyetlen tiszántúli professzonista csapatot, a Bocskayt. Ennek a szezonnak őszén a Bocskay első­sorban a debreceni és a tiszán­túli közönsége «gondolva, nem adta el pályaválasztójogát és Debrecen be hozza a Ferencvárost, alkalmat szolgáltatva ezzel főként a vidék közönségének a Ferenc­város megismerésére, egy izgal­mas, remek mérkőzés megláto­gatására. Az egész Tiszántúlé a Bocskay, ennek az országrésznek egyetlen professzonista labdarugó csapata s igy érthető az az érdeklődés, amely a várható sportélvezeten felül is Debrecen felé fordul. Még Nagyváradról is jönnek kü- lönvonaton, úgyszintén aTiszántul minden városából, ezen a napon Debrecenbe. Tekintettel a nagy érdeklődésre a vidéki közönség jegyigényeinek a kielégítésére különleges intézkedéseket tett a debreceni club. Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán a menet­jegyirodák utalványokat adnak ki és csak Debrecenben a MÁV. Menetjegyiroda ad ki mérkőzésre jegyeket. Az utalvány felmutatója a debreceni futballpálya pénz­táránál kapja meg belépő jegyét és a nézőtéren ülőhelyét. Vidéki közönség érdekeinek megvédése céljából a Bocskay F. C. tribün jegyeket hétfőn és kedden első­sorban azoknak a vidékieknek a részére tartja fenn akik a Menet­jegyirodáknál a pénz beküldése mellett levélben jelentkeznek, viszont azok akik később fizetik be a jegyek árát már, csak az egypengővel drágább korzóülésre kaphatnak jegyet egészen szep­tember 6-ig, szombat estig. Akik csak Debrecenbe váltanak jegyet, elővételi kedvezményben nem részesülnek. Pécfiv László főispán jelentési tess a népjó­léti minissterhex a tönk­rement penészleki föld- mivesek ügyében. Har­mincöt-negyven penészleki földmi- ves családot hosszúlejáratú törlesz- téses kölcsön kilátásba helyezésé­vel vásárolt, gyengén termő, homo­kos földje a legteljesebb vagyoni romlásba sodorta. Panaszkérvényük adatainak megvizsgálása érdekében Péchy László főispán a tiszti fő­ügyésszel, a gazdasági felügyelővel és a főszolgabíróval pénteken hely­színi tárgyalásokat folytatott s en­nek alapján megteszi jelentését a népjóléti miniszterhez, megjelölve a módokat is, hogyan lehet segíteni a helyzeten. A penészleki, bajbajutott, földmives családok sorsával a Ma­gyarság is több cikkben foglalkozott. Szatmár. Ugocsa és Bereg közig, egyelőre egyesített vármegyék ált. tanító-egyesületé­nek Beregi járásköre szeptember hó 3-án délelőtt 9 óra­kor tartja Vásárosnaményban őszi rendes gyűlését, melyre a mt, tan­ügy barátokat ez utón is meghívja az Elnökség. A járásköri gyűlés pedagógiai szemináriummal kapcso­latban lesz megtartva, amikor Dr. Fejes Kálmán kir. tanfelügyelő pe- dagógia direktívákat fog a vm. ta­nítóságának nyújtani. Tárgysorozat: 1. Hiszekegy. 2. Elnöki megnyitó. 3. Gyermek-tanulmány értekezés: Relei Ferenc. 4. Földrajzi tanítás módszere: Baráth Gusztáv. 5. Gya­korlati tanítást tart: Borneb Gyula. 6. Pedagógiai direktívák: Dr. Fejes Kálmán. 7. Indítványok. 8. Himnusz. Felhívás a szülőkhöz és gondviselőkhöz. Alól­irott elöljáróság közhírré teszi, hogy a mátészalkai összes elemi, gazdasági továbbképző és iparos- tanonc iskolában a pótbeiratások az 1930—31. tanévre folyó évi szep­tember hó 1—3-íg délelőtt 8—12 óráig tartatnak. Felhívja az elöljá­róság a szülők és gondviselők fi­gyelmét arra, hogy a beiratás elmu­lasztása az 1921. évi XXX. te. vo­natkozó §-a értelmében szigorú pénzbüntetést vagy behajthatatlan­ság esetén elzárást is vonhat maga után. Mátészalka község elöljárósága. A vármegye levente oktatói által alapítandó vándordíjra a következő egyesületek oktatói fizettek be: Mátészalka 7’50, Kántorjánosi 2'50, Nyirvasvári 2'—, Nagy- és Kissze­keres 1’—, Botpalád —'50 pengőt.

Next

/
Thumbnails
Contents