Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-08-31 / 35. (514.) szám
fu*K is Reiki POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54'003. MÁTÉSZALKA, 1930. AUGUSZTUS 31. X. ÉVFOLYAM 35. (S14.) SZÁM. Hl Európai Egyesült-Államok tarve a Népszövetség előtt. Szeptember elején kezdődnek Genfben a népszövetségi tanácskozások. Előbb a népszövetségi tanács ülésezik, utána pedig megkezdődik a Népszövetség évi közgyűlése. A kettő között egy nevezetes esemény lesz, a Briand-féle memorandum ügyének tárgyalása. A tárgyaláson annak a huszonhét államnak képviselői vesznek részt, amelyek a memorandumot megkapták és arra válaszoltak, A válaszok megegyeznek abban, hogy többé-kevésbbé helyeslik a tervezetet, de többnyire fenntartásokkal élnek. Hir szerint, Briand eddig nagyon meg van elégedve a beérkezett válaszokkal. Visszautasításban sehol sem részesült és igy a további tárgyalásokra a lehetőség meg van. A magyar kormány is hozzájárult a tárgyalásokhoz, mert nem tehette ki magát az elszigetelés veszélyének. Mindenesetre átérezte a müveit államok szolidáris együvétarto- zását és levonta az ebből folyó kötelezettségeket azzal, hogy a tárgyalásokra szóló meghívást elfogadta. Maga az eszme azonban egyáltalában nem kecsegtető, mert megvalósulása csak Franciaország külpolitikai hatalmának megerősítését szolgálná. A memorandum főképen gazdasági megszervezést hangoztat, azonban a válaszok beérkezése után a legkomolyabb formában már fölvetették azt az eszmét, hogy az uj szövetkezésben gyakorlatilag a politikának kell elsősorban irányitó elvként szerepelnie és csak ehhez igazodhatík másodsorban a gazdasági elv. Különös, hogy francia részről Csehország válaszát méltatják felettébb nagy elismeréssel, melyről sietnek megállapítani, hogy elsősorban hivatott a középeurópai népek állásfoglalásának kifejezésére. Franciaország ezen elismerése Csehország válaszát illetően kettőzött óvatosságra int. Nem szabad megtörténnie annak, hogy a gazdasági nehézségek megoldásának ürügyével újabb bilincseket rakjanak azokra a népekre, melyek eddig is borzalmas szenvedéseket voltak kénytelenek elviselni a békeszerződések igazságtalan rendelkezései folytán. Briad memorandumának célja az utóbbi időben meglazult antant és kisantant európai hegemóniának szorosabbra fűzése. Tulajdonképpen ma már antanthatalmakról alig lehet szó, mert a régi nagyantant, anélkül, hogy erről külön jelentést adtak volna ki, megszűnt. Az antantból Oroszország még a háború folyamán kiesett, az Amerikai Egyesült Államok a békeszerződések nyomán kivált, Olaszország meglehetősen élesen szembekerült Franciaországgal, Anglia pedig alig mutat érdeklődést a kontinens ügyei iránt. így magára maradt Francia- ország és ápolgatja csemetéjét, a kisantantot, melyről régen megállapították, hogy más célja nincs, mint az, hogy Magyarországot a béke- szerződések területi rendelkezéseinek betartására kényszerítse. Briand most ügyes sakkhuzással páneurópa eszméjét dobja a népszövetségi aréna porondjára, hogy hadd vitatkozzék rajta a világ. Ha Franciaország ezen eszméjével le tudná kötni a népek figyelmét, úgy észrevétlenül elhárítaná az útból a legégetőbb kérdéseket, köztük a békerevizió kérdését. Valószínűtlen, hogy belemenjenek a népek a kevés gyakorlati sikerrel biztató tervezetbe s úgy látszik, nem fog sikerülni Bríandnak, hogy megteremtse az Európai Egyesült- Államokat. Nyirmegrgyes koasség“ képviselőtestülete minden tárgyi alapot nélkülözőnek mondja a villany ügy ben Féchy László főispán ellen Intézett újabb támadást. A közgyűlési határozat jegyzőkönyvi kivonatát küldöttség adta át a főispánnak, biztosítva őt a község további ragaszkodásáról. A már hírlapokban is sokat tárgyalt ecsedilápí villanyügyről az egyik fővárosi napilapban, Dr. rá- polti Nagy Jenő mátészalkai ügyvéd aláírásával, Péchy László főispánt támadóan terjedelmes cikk \ jelent meg, amely többek között részletesen foglalkozik a nyirmegy- gyesí villanyhálózat építésével is. A cikkre Péchy László főispán a következő nyilatkozattal válaszolt: — A cikk írójával a gróf Károlyi Gyula koronaőr, volt társulati elnök és általam, mint volt társulati alelnök által a „Magyarság“ február 7-ik napján megjelent számában közzétett nyilatkozataink után további polémiába sem most, sem a jövőben bocsátkozni hajlandó nem vagyok. Részint azért, mert a földművelésügyi minisztérium által elrendelt és a cikkben is jelzett felülvizsgálat (melyet — megjegyzem — 1928-ban én indítványoztam legelőször) a közel jövőben meg fog ej- tetni és nem laikusok rosszindulatú megállapításai, hanem ez a szakszerű vizsgálat fogja megállapítani, hogy történt-e mulasztás, ha igen, ki által és ki azokért a felelős. Másrészt pedig azért, mert egy objektivitást nélkülöző személyi motívumok által vezetett cikkezővei, minden nyilatkozás meddő. Meg lesz a felülvizsgálat, várja meg az Ügyvéd ur annak eredményét teljes nyugodtsággal, mint ahogy mi, a volt elnökség, azt várjuk. — Egy megjegyzés megtételére szorítkozom csupán a cikk szerzőjének megnyugtatása végett is, hogy úgy február havában, mint a cikk beküldésével ennek megjelenése után most is az ügyet felettes miniszterem elé tártam. — Péchy László cs. és kir. kamarás, főispán. Foglalkozott a támadó cikkel augusztus hó 21-én Nyírmeggyes község képviselőtestülete is, amelynek közgyűlésén Tukacs János ref. lelkész ismertette a községi villanyhálózat építésének egész történetét, amely azt bizonyítja, hogy a főispán szerepe ebben az ügyben a legteljesebb mértékben hálára kötelezte Nyírmeggyes község közönségét, amikor mezőgazdasági szeszgyárát a hálózatba belekapcsolta. További fejtegetései során reá mutatott a felszólaló lelkész arra, hogy a főispán személyében egy mocsoktalan közéleti szereplésü, mindenkor intakt jellemű magas állású közigazgatási funkcionárius hurcoltatik meg méltatlanul, akinek közelebbről Nyírmeggyes község ujabbkori nagyarányú fejlődése körül is elévülhetetlen érdemei vannak. Mindezek mérlegelése után a községi képviselőtestület egyhangú határozatában leszögezte, hogy a támadásoknak a villanybevezetéssel öszszefüggő ínszinuációí nélkülözik a tárgyi alapot, mert minden ellenkező beállítással szemben az a valóság, hogy a főispán egyenesen a község vezetőségének kérésére s a község anyagi érdekeinek előmozdítása szempontjából kapcsolta bele gyártelepét a hálózatba. Ennek meggondolása arra ösztönözte a képviselőtestületet, hogy a főispánt, mint a község díszpolgárát is további hűségéről és bizalmáról biztosítsa. Tukacs János, Tóth Béla, Németi Jenő, Fekete Gyula, Pető Károly és Szondy M. János képviselőtestületi tagokból álló küldöttség hozta be 28-án Mátészalkára az arról szóló jegyzőkönyvi kivonatot, amelyet a küldöttség élén Tukacs János lelkész adott át a főispánnak. Péchy László főispán köszönettel fogadta a község bizalmának írásos megnyilvánulását s gyakori éljenzéstől megszakított frappáns beszédben jelentette ki, hogy őt az efajta méltatlan támadások nem kedvetlenitik el s halad tovább azon az egyenes utón, amelyen tiszta lelkiismerete 33 éves közpályáján mindenkor vezette. Bátran állja az objektív bírálatot, de nem reflektál olyan támadásra, melynek tendenciája nyilvánvaló. A főispán a küldöttség tagjaival ezekután szívélyesen és fesztelenül elbeszélgetett. Kezdődik az Iskolai év. Eljött megint az iskolai év kezdete. A gyermekek abbahagyják játékaikat és mennek újra az iskolába tanulni. Vége az aranyos vakációnak; kezdődik az iskolában a komoly munka. Sok szépet, jót és hasznosat ad az iskola egy egész életre mindazoknak, kik bele szorgalmasan járnak és ott buzgó igyekezettel tanulnak. Vétkezik gyermeke, drága hazája; szent vallása, sőt vétkezik maga az isten ellen is az, ki gyermekét szántszándékkal elvonni igyekszik az iskolától. Különösen a mi csonka országunknak kell nagy gondot fordítania az iskolákra s gyermekeinknek is sokat tanul- niok, mert — megcsonkitott- ságunk dacára is, — csak műveltségünk, tanultságunk folytán maradhatunk meg a többi nemzetek sorában mi is vezető nemzetnek. Az ingyenes népoktatás már is be van vezetve; alig kell valamit lerónunk a beiratások alkalmával, s igy a szülőknek e réven sincs s nem is lehet Semmi különösebb okuk arra, hogy gyermekeiket az iskoláztatástól visszatartsák. Az iskolák sok szép, jó és hasznos dolgot közölnek növendékeinkkel. Én ezek kö_ zött legáldásosabbnak és leg_ idvességesebbnek tartom a jó Könyvet, papirt, Írószert a flITMÁI tS IIIIC könyvkereskedésében vásároljon.
