Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-08-24 / 34. (513.) szám
POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGY ES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR MÁTÉSZALKA. 193@„ AUGUSZTUS 24. SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. X. ÉVFOLYAM 34. <513.$ SZÁM. B D Ünnepi hét. Mátészalka, 1930. aug. 20. Első magyar királyunk, Szent Istvánnak emlékét ünnepeltük, hogy a dicső korból áhitatot és bizodalmát merítsünk elha- gyatottságunkban. Jól eső érzés nekünk, szegény magyaroknak, ha olykor-olykor egy- egy fényforrás bevilágit a gyászos trianoni éjszakába. Szent Imre herceg emlékének tiszteletére rendezett ünnepségekkel kapcsolatosan még különösebb jelentőséget nyert Szent István király napjának ünnepe. A budapesti Szent Imre ünnepségek alkalmából felelevenedtek a magyar nemzet történeti távlatai. Felénk fordult a világ figyelme s annak minden tájáról a zarándokok seregei jöttek hozzánk. Bibor- nokok, érsekek, püspökök jöttek a hivek millióinak képviseletében. A pápa legátusa, Sincero bibornok hozta vitéz nagybányai Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának a pápa sajátkezüleg irt levelét és tolmácsolta üdvözletét. Kilencszáz éve múlt, hogy a Rómából érkezett követ, a magyar királynak felajánlotta az alkotmányosság szimbólumát, a szent koronát. Elnyomatásunk nehéz napjaiban jelent meg újból közöttünk a pápa követe és a következő szavakkal köszöntött be hozzánk: „Magyarok ! Hősök és szentek unokái, legyetek üdvözölve!“ Az ünnepségekkel csonka hazánkban a Nagy-Magyaror- szág dicsőséges emlékei elevenedtek meg s ezek az ünnepségek bizonyságot tettek amellett, hogy a szentistváni ország, melyet „kard hódított meg, bölcsesség tartott fenn s véresverejték szentelt meg“, ismét eleven erővel jelentkezik s a darabokra tört Szent István birodalom gigászi munkával küzd az Igazságért. A guzsbakötött országcsonk, a rajta osztozkodó népek fölé emelkedik s megaláztatása után glóriával övezett fejjel kezd mutatkozni a világ előtt. A Szent Imre ünnepségek minden napján szembetűnőbbé vált, hogy mennyire homloktérben áll a magyar kérdés. E tekintetben előhaladásunk Olaszország rokonszenvének is köszönhető. Olaszország ismerte fel legelőbb a rajtunk elkövetett sok igazságtalanságot. A felénk nyújtott erős kezet baráti kézszoritás- sal viszonoztuk. Most a legmagasabb erkölcsi fórum, a pápa megszólalása nagy megtiszteltetésben részesitett bennünket, mikor legátusa, gróf Bethlen István miniszterelnöknek adott válaszában a következő kijelentést tette: „Ez a nemzet valóban megérdemli az égi áldás teljességét és a föld minden javainak élvezetét“... Ezek után a történelmi fontosságú események utáu, a magyarságnak a feladata az, hogy régi hagyományos erejével és kitartó küzdelemmel bebizonyítsa a világnak, hogy az igazságot könnyen lehet meghamisítani, de nem lehet megölni. Ha az igazság egyszer megszűnne létezni, azzal együtt veszne a hit és remény is. De bízunk nemzetünk halhatatlan erejében. A hit és remény tovább él bennünk. A reménynek adott kifejezést gróf Bethlen István miniszterelnök is, Sincero pápai legátus tiszteletére adott dezsönén, a következő szavakkal: „ A keresztény vallásban és Őszentsége jó indulatában Magyarország igen értékes támaszt talált abban a rendíthetetlen elhatározásában, hogy ki fog tartani a nemzeti élet ama utján, amely végül is a jelen minden nehézsége ellenére a feltámadáshoz vezet“. Magyar alkotómunka diadala. „10 év a magyar betü-munka mezején“ címet visel egy Amerika Betlehem nevű városkájában megjelent, képekkel illusztrált diszmü, amelynek szerzője Castelli Károly hazánkfia, a Betlehemi Híradó szerkesztője. Olvasgatom a könyvet. Könny csordul ki szememből és nem szégyenlem e könnyet. A magyar öröm, a magyar büszkeség könnye ez! Ércnél maradandóbb emléket állítottam, igy kiált fel egykoron Róma költője. E mondást alkalmazhatjuk nem csak Castelli hazafiasságtól izzó, kitűnő tollal megirt müvére, de Betlehem magyarságának egész féiszázados honfoglaló munkásságára is magyar lapjuk tízesztendős jubileuma alkalmából. Legrégibb magyar családjai az 1880—1890-es években telepedtek, mint úttörők oda le. A magyarság itt nem a földmivelést, hanem a gyári munkát választotta boldogulása alapjául. A betlehemi acélművek mind több és több magyarnak adott biztos megélhetést, mert szorgalmuk, kitartásuk és munkabírásuk a számos nemzetből és nemzetiségből összeverődött munkáshadsereg egyik legjobban megbecsült és szeretett tényezőjévé tette őket. De kivülök sokan kivándorlóit véreink közül a földművelés körében szereztek becsületet a maIrta : Ivánffy Tamás. gyár névnek és nem csak farmokat, de valóságos mintafarmokat létesítettek. A bevándorlók 90%-ban földművesek voltak az Óhazában és csak vagy 10%-ban iparosok. A szellemi élet harcosai csak kis számban és szórványosan telepedtek le. Elszármazott véreink szellemi és lelki irányítását az alakuló egyházak látták el, mégpedig a leggyönyörűbb eredménnyel. Amint Castelli szószerint Írja: „Az egyházak működései tették lehetővé, hogy a magyarság 95%-ban megmaradt hite-, hazája- és nyelvének szeretetében.“ Ez nagy szó, ez óriási szó, ha az uj világ elemi erővel működő beolvasztó kohójára gondolunk, mely a telivér magyar szülők gyermekét egyébként játszi köny- nyüséggel telivér jenkivé alakítja néhány éven belől át. Kalapot tehát le a betlehemi magyar egyházak vezetői: Reseterics József róm. kath,, dr. Stiegler A. Ernő evang., Nagy Emil ref. és Pottschacher István evang. lelkészek előtt, kiknek munkájában és dicsőségében osztozkodnak a szomszédos allentowni és alphai magyar egyházak vezetői: Nagy László plébános és Szabó András ref. lelkész. Hogy mily eredménnyel dolgoztak az egyházak érdemes vezetői, arra vonatkozólag lássunk pár adatot. A római katholikus magyar egyház a legutóbbi 12 éven belül hatalmas, szép templommal, 8 tanerős iskolával, zárda- és plébánia-épülettel dicsekszik. A kitűnő magyar érzésű lutheránus vend egyház szinte semmiből nagy vagyont szerzett kitűnő papja vezérletével. Van gyönyörű templomuk, iskolájuk, paplakjuk. Szép templomot építtetett a magyar lutheránus egyház. Templomot, iskolát és paro- chiát a magyar református egyház. Mindezek a magyarság büszke és erős végvárai. Mint Castelli Írja: ,,A nyári magyar iskolai tanítás, színmüvek rendezése azt eredményezték, hogy a második és harmadik nemzedék is megmaradt jó magyarnak !“ A magyar hitközségek megalakulásának és kitűnő működésének köszönhető tehát első sorban, hogy Betlehem bevándorolt magyarsága megmaradt magyarnak. Másodsorban az egyesületeké és a sajtóé minden érdem. Az egyesületek a hit és a haza- szeretet jegyében alakultak meg és felbecsülhetetlen munkát végeztek a múltban és végeznek mind mai napig, minthogy bennük bontakozott ki a magyarok társadalmi téren való összekapcsolódásának lehetősége. A magyarok összejövetelei, szinKönyvet, papirt, Írószert imtiii ts mi« ereskedésében vásároljon.
