Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-07-06 / 27. (506.) szám
1930. julius 6-án SZjtTMÜR Í9 BEÜSD 3-ik oldal. Bethlen miniszterelnök súlyosan elitélő kritikája Baltazár püspök párisi szerepléséről. Vitéz Horthy István volt egyházkerület! főgondnok interpellációja a felsőházban. A felsőház szerdai ülésén napirend előtt vitéz Horthy István interpellációt intézett az összkormány- hoz Baltazár Dezső dr. ref. püspök külföldi nyilatkozatával kapcsolatosan. Azt kérdezte az interpelláló, van-e tudomása a kormánynak arról, hogy dr. Baltazár Dezső a francia kamara külügyi bizottságában a magyar érdekekkel ellentétes beszédet mondott, egyetért-e a kormány ezzel a felszólalással s a kormány beleegyezésével és tudtával történt-e ez ? Az interpellációra Bethlen István gróf nyomban válaszolt. Azzal kezdte válaszát, hogy mivel a kérdést egyenesen tették fel, kötelességének tartja, hogy egyenes választ adjon, bármilyen kényes helyzetbe is jut ezáltal. Értesültem arról, hogy a tavasz folyamán Baltazár püspök Párisban járt s két szociáldemokrata képvif selő segítségével (mozgás) kapott összeköttetést egy ottani református pappal, aki összeköttetései révén lehetővé tette, hogy a francia ka^ 1 mara tagjai jelen legyenek Baltazár Dezső előadásán. Beszédének első részében Magyarország történetének utolsó 400 évéről beszélt s ha talán néhol erős egyéni színezéssel, de mégis elfogadható módon ismertette azokat a körülményeket, amelyek révén Magyarország belesodródott a világháborúba. A beszéd második részében a magyar protestantizmus helyzetével foglalkozott s többek között ezeket mondotta: „A világon sehol sincs olyan ellentét a demokratikus pro- testántizmus és a reakciós katholi- cizmus között, mint Magyarországon. Sehol sincs a katholicizmus- nak annyi veszteni valója, mint Magyarországon, A Habsburg propaganda élén olyan főpapok és főurak állanak, akik birtokaikat, amelyeket egyrészt a Habsburg királyoktól kaptak, elveszíthetik“. (Nagy zaj. Történelemhamisitás). Budapesten nem lehetett volna nyíltan ilyeneket elmondani, de Párisban sem, mert elhallatszott volna a hangja Budapestre, A felolvasás során ezután rátért a visszaélések ismertésére s azt állította, hogy a többség elégedetlen a kormányzattal. Hogy ez a kormány az ország többségének akaratával jött létre, arra éppen Baltazár püspök urat hívom farmul, amikor a fejére olvasom, hogy engem az ő támogatásával választottak meg Debrecenben. Az ilyen akció csak pártpolitikát szolgál, de kérdem, szabad-e ezért az ország érdekét kockára tenni ? A továbbiakban arról beszélt, hogy a magyar nép hajlandó volna szomszédaival kibékülni Ebben a kijelentésében burkoltan benne foglaltatik az a vád, hogy ez csak a magyar kormányon múlik s nem hibáztatja a túloldalt egy cseppet sem. Végül azt hangoztatta, hogy a Dunakonfederáció kossuthi eszméjét a magyar nép is akarja. Elfelejtkezett azonban arról, hogy amikor Kossuth erről beszélt, akkor még egységes volt az ország s Kossuth .sem akarta volna megvalósítani Benes Dunakonfederácíóját. Beszédét azzal végezte, hogy Magyarország a német aspirációk szolgálatában állott eddig, további érdekeit azonban a nyugati demokrácia felé való orientálódásában látja. Ilyen beszédet már hallottunk Károlyi Mihálytól. (Felkiáltások: Úgy van!) Amikor Károlyi Mihály 1918-ban Belgrádban megjelent megakarta tagadni azt a 4 évet, amelyet a németekkel vállvetett harcban együtt töltöttünk, tudjuk hova vezetett ez a lépés. A külföld is csak azt becsüli meg, aki a becsületet szolgálja. (Hosszan tartó taps.) A magyar kormány sajnos nincs abban a helyzetben, hogy ezt hatalmi szóval elintézze, a magyar közvéleménynek kell lesújtani azokra, akik ilyen módon ártanak az országnak. Vitéz Horthy István kijelentette, hogy azért hagyta el egyházkerületi íőgondnoki székét, mert nem akart egy főgondnoki székben ülni azzal a püspökkel, aki püspöki állásával össze nem tartozó dolgokkal foglalkozik. A miniszter válaszát az interpelláló és a felsőház is tudomásul vette. A miniszterelnök beszédére a sajtóban Baltazár püspök azzal válaszolt, hogy a miniszterelnök hamis információkra építette beszédét. Ezzel szemben a miniszterelnök teljes egészében és erélyesen fenntartja állításait. id. Gacs© Lászlónál F ehérgyarmaton 1 drib korcsmái üveges szekrény és hozzá piáid sfb. olcsó árban. A matolcsi Számos-párton száz meg száz fiirizi üdül egy nap. Minden nap délutánján az emberek százai igyekeznek Matolcs felé. Autón, kocsin, kerékpáron, de legtöbben gyalog. Mindenkinek a kezében egy kis csomag; a délutáni uzsonna. A négykilométeres ut után üdülés a kellemesen langyos Szamos vize. A vasúti hídtól az úszók tömegei indulnak, hosszu-hosszu sorban úsznak fel a nábrádi Kőkert homok-szigeteinek irányába. A túra nem megy valami simán. Az úszók egymásba keverednek, szorosan egymás nyomában vagy egymás mellett haladnak. A gyorsabb turázó-uszók alig tudnak előre jutni. Halló ! Halló ! Hangzik fel itt is, ott is, a figyelmeztető kiáltás. — Menjen közelebb a parthoz — figyelmeztetik egyik másik gyengébb úszót a folyó közepén túrázók. Feljebb a veszélyes partszakasznál, a Kőkerti porond felett ötven hatvan méteren baj van. Itt erős sodra van a víznek, a gyengébb úszókat elkapja az ár és egy kis darabon magával ragadja, hogy aztán egy homok zátony partjára lódítsa ki. A parton a fürdőzők egész tömege vonul végig a zöld pázsiton, nyárson sütnek, gyorsfőzőn főznek, egyesek a parton lubickolnak és közben dalolnak: Kis csónakom Utast» ítSxben meghűlés veszélyének könnyen ki van téve. Ne kdjén aha tehát sohasem nélküL a Szamoson lengedez ... * Fehérgyarmat ingyenes Riviérájának forró homokzátonyán ott látjuk Fehérgyarmat színe javát: ügyvédeket, bankigazgatókat, bírósági tisztviselőket, de vannak itt iparosok, kereskedősegédek, munkások. Mindnyájan egyformák, a ruha nem különbözteti meg őket, valamennyien zik érdeklődés és az egészen közeljövőben Pápán, Nagykanizsán esetleg Pécsett megkezdi működését az uj vállalat. Sajnos a Tiszavidéke: alszik. Tejtermékeink állami márkázásától a szakkörök jelentős eredményeket várnak. Múlt év junius havában Londonban a tejgazdasági világ- kongresszuson a magyar kiküldött ismertette Magyarországnak a tejiparra vonatkozó rendeletéit és általánosan elismerték, hogy Magyar- ország tökéletes rendelkezéseivel megelőzte a világ összes államait. A Mezőgazdasági Exporintézethez beérkezett jelentések szerint a tejtermékek kivitele a legutóbbi évben több mint 100 %-kal emelkedett, 1928-ban ugyanis húsz waggonnal vittünk ki tejterméket 1929-ben pedig 51 waggonnal és a Mezőgazdasági Exportintézet elnökének nyilatkozata szerint 1930-ban ezt meg tudjuk duplázni. s Örvendetes, hogy mig vajbehozatalunk, mely 1928-ban még 1 millió pengőn felül volt, 1929-ben félmillióra visszaesett, viszont vajkivitelünk szépen fejlődik, úgyhogy 1929 utolsó negyedében már egy gramm idegén vajat sem hoztunk be, ellenben 63 waggon magyar vajat vittünk ki, ennek az évnek első negyedében pedig 43 waggont. Szomorú azonban, hogy bár tejbőségben vagyunk, mégis 25.600 mm. idegen vajat hoztunk be az országba és hogy Budapest csemege üzletei telve vannak külföldi sajtokkal. Kedvezőtlen gazdasági helyzetünk - ben vigasztaló kereskedelmi mérlegünknek javulása. 1928-ban még a mínusz 385.4 millió pengőt tett ki, a folyó év első negyedében már 21.5 millió a plusz. Ez mindenesetre kedvező jelenség az évekig tartó és már-már aggasztó passzivitással szemben. Egy szakember megállapítása szerint külkereskedelmi mérlegünk 257 millió pengőnyi javulásából 41% a mezőgazdasági kivitel növekedésére esett, állatkivitelünk 65 millió pengővel, borkivitelünk 10 millióval, árpa kivitelünk 10.5 millióval emelkedett. Mezőgazdasági kivitelünk azonban a múlt évi növekedéssel sem érte el azt a színvonalat, amelyre a magyar agrár- termelésnek feltétlenül szüksége van. A kivitelt tehát fokozni kell. Mezőgazdasági kiviteli lehetőségeinket exportintézetünk elnöke úgy ítéli meg, hogy mig 1929-ben sikerült az előző évi kivitelt a háromszorosára emelni, úgy most az 1930- ban ismét háromszorosra emelhetjük az elért eredményt. A Népszövetség foglalkozott a gazdasági együttműködésre irányuló tervekkel igy például azzal, hogy miként volna lehetséges a mező- gazdasági feleslegekkel rendelkező országok termékeit az ipari országokban elhelyezni. Briand Aristid francia külügyminiszter javaslatának egyik része is a gazdasági együttműködésre irányul. Ha az egyoldalú magtermeléssel felhagyunk, ha a minőségi termelésre súlyt helyezünk, ha egyéb termelési ágra rátérünk és egyöntetűséget érünk el, remélhetjük, hogy az agrárválságból kivergődünk és akkor, — de csakis akkor — várhatjuk azt, hogy országunk az lesz, aminek lennie kellene: tejjel, mézzel folyó ország; ellenesetben azonban az értékesítés válsága tovább fog tartani és az agrártermelés katasztrófáját, különösen, ha Oroszország mezőgazdasága magához tér: el nem kerülhetjük. A mondottakból kifolyólag: magunktól függ sorsunk, erős akarattal, kitartással kiküzdhetjük a magyar szebb, jobb jövőt. Molnár Károly eziistmisés jobilenoiára. Irta és az ezüstmise szentbeszédeként elmondotta dr. Schmiedt Béla nyirmadai plébános. Az ezűstmise kor kérdése. Az ezűstmi- sének az idő a tényezője. Beleszaladunk az évekbe és akaratlanul is ráül homlokunkra az életkor magasabb és magasabb számjegye. Az ember, mint Isten taxija, csalhatatlanul elárulja a megfutott utat. A jubileumok a test számláján veszteséget jelentenek, az ezüstmise is csak a lélek és a lelki élet könyvvitelében jelent nyereséget. A lélek szemszögéből állapítom meg tehát a mai nap lényegét: ünnepel az ezüstmisés lelke, mert 25 év óta a lelkek embere. A tiroli Alpoknak van egy különlegesen kedves érdekessége. Itt-ott kis fogadalmi kápolnák ötlenek a turisták szemébe. Kicsinyek, de édesek s karcsú kis fatornyaik homlokzatán két szó díszeleg: Creatori creaturi — a teremtőnek a teremtménye. Ez a két szó époszoknak és epizódoknak történelme. Sok-sok örömnek, sok-sok kérésnek, tenger bánatnak és bus imáknak hálateli kifejezője. Események és évtizedes történetek maradandó emléke. Creatora creaturi! Ez a mai szentmisének is jeligéje. Ez a 25 éves pap és az ezüst nap mottója. Ez a mai szentmise is affajta tiroli motívum. Egy életrészlet színes stációja, hogy beszéljen az embereknek sok-sok imáról 25 év breviáriumáról, sok-sok templom, sok-sok oltár szentmiseáldozatáról.
