Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-07-06 / 27. (506.) szám

1930. julius 6-án SZjtTMÜR Í9 BEÜSD 3-ik oldal. Bethlen miniszterelnök súlyosan elitélő kritikája Baltazár püspök párisi szerepléséről. Vitéz Horthy István volt egyházkerület! főgondnok interpellá­ciója a felsőházban. A felsőház szerdai ülésén napi­rend előtt vitéz Horthy István in­terpellációt intézett az összkormány- hoz Baltazár Dezső dr. ref. püs­pök külföldi nyilatkozatával kap­csolatosan. Azt kérdezte az inter­pelláló, van-e tudomása a kormány­nak arról, hogy dr. Baltazár Dezső a francia kamara külügyi bizottsá­gában a magyar érdekekkel ellen­tétes beszédet mondott, egyetért-e a kormány ezzel a felszólalással s a kormány beleegyezésével és tud­tával történt-e ez ? Az interpellációra Bethlen István gróf nyomban válaszolt. Azzal kezdte válaszát, hogy mivel a kérdést egye­nesen tették fel, kötelességének tartja, hogy egyenes választ adjon, bármilyen kényes helyzetbe is jut ezáltal. Értesültem arról, hogy a tavasz folyamán Baltazár püspök Párisban járt s két szociáldemokrata képvif selő segítségével (mozgás) kapott összeköttetést egy ottani református pappal, aki összeköttetései révén lehetővé tette, hogy a francia ka^ 1 mara tagjai jelen legyenek Baltazár Dezső előadásán. Beszédének első részében Ma­gyarország történetének utolsó 400 évéről beszélt s ha talán néhol erős egyéni színezéssel, de mégis elfo­gadható módon ismertette azokat a körülményeket, amelyek révén Magyarország belesodródott a vi­lágháborúba. A beszéd második részében a magyar protestantizmus helyzetével foglalkozott s többek között ezeket mondotta: „A világon sehol sincs olyan ellentét a demokratikus pro- testántizmus és a reakciós katholi- cizmus között, mint Magyarorszá­gon. Sehol sincs a katholicizmus- nak annyi veszteni valója, mint Magyarországon, A Habsburg pro­paganda élén olyan főpapok és fő­urak állanak, akik birtokaikat, ame­lyeket egyrészt a Habsburg kirá­lyoktól kaptak, elveszíthetik“. (Nagy zaj. Történelemhamisitás). Budapesten nem lehetett volna nyíltan ilyeneket elmondani, de Pá­risban sem, mert elhallatszott volna a hangja Budapestre, A felolvasás során ezután rátért a visszaélések ismertésére s azt ál­lította, hogy a többség elégedetlen a kormányzattal. Hogy ez a kormány az ország többségének akaratával jött létre, arra éppen Baltazár püspök urat hívom farmul, amikor a fejére ol­vasom, hogy engem az ő támogatá­sával választottak meg Debrecenben. Az ilyen akció csak pártpolitikát szolgál, de kérdem, szabad-e ezért az ország érdekét kockára tenni ? A továbbiakban arról beszélt, hogy a magyar nép hajlandó vol­na szomszédaival kibékülni Ebben a kijelentésében burkoltan benne foglaltatik az a vád, hogy ez csak a magyar kormányon múlik s nem hibáztatja a túloldalt egy cseppet sem. Végül azt hangoztatta, hogy a Dunakonfederáció kossuthi eszmé­jét a magyar nép is akarja. Elfelejt­kezett azonban arról, hogy amikor Kossuth erről beszélt, akkor még egységes volt az ország s Kossuth .sem akarta volna megvalósítani Be­nes Dunakonfederácíóját. Beszédét azzal végezte, hogy Magyarország a német aspirációk szolgálatában állott eddig, további érdekeit azonban a nyugati demok­rácia felé való orientálódásában látja. Ilyen beszédet már hallottunk Károlyi Mihálytól. (Felkiáltások: Úgy van!) Amikor Károlyi Mihály 1918-ban Belgrádban megjelent meg­akarta tagadni azt a 4 évet, ame­lyet a németekkel vállvetett harc­ban együtt töltöttünk, tudjuk hova vezetett ez a lépés. A külföld is csak azt becsüli meg, aki a becsü­letet szolgálja. (Hosszan tartó taps.) A magyar kormány sajnos nincs abban a helyzetben, hogy ezt ha­talmi szóval elintézze, a magyar közvéleménynek kell lesújtani azok­ra, akik ilyen módon ártanak az országnak. Vitéz Horthy István kijelentette, hogy azért hagyta el egyházkerületi íőgondnoki székét, mert nem akart egy főgondnoki székben ülni azzal a püspökkel, aki püspöki állásával össze nem tartozó dolgokkal foglalkozik. A miniszter válaszát az interpel­láló és a felsőház is tudomásul vette. A miniszterelnök beszédére a sajtóban Baltazár püspök azzal vá­laszolt, hogy a miniszterelnök ha­mis információkra építette beszédét. Ezzel szemben a miniszterelnök tel­jes egészében és erélyesen fenn­tartja állításait. id. Gacs© Lászlónál F ehérgyarmaton 1 drib korcsmái üve­ges szekrény és hozzá piáid sfb. olcsó árban. A matolcsi Számos-párton száz meg száz fiirizi üdül egy nap. Minden nap délutánján az embe­rek százai igyekeznek Matolcs felé. Autón, kocsin, kerékpáron, de leg­többen gyalog. Mindenkinek a ke­zében egy kis csomag; a délutáni uzsonna. A négykilométeres ut után üdü­lés a kellemesen langyos Szamos vize. A vasúti hídtól az úszók tö­megei indulnak, hosszu-hosszu sor­ban úsznak fel a nábrádi Kőkert homok-szigeteinek irányába. A túra nem megy valami simán. Az úszók egymásba keverednek, szorosan egymás nyomában vagy egymás mellett haladnak. A gyor­sabb turázó-uszók alig tudnak előre jutni. Halló ! Halló ! Hangzik fel itt is, ott is, a figyelmeztető kiáltás. — Menjen közelebb a parthoz — figyelmeztetik egyik másik gyengébb úszót a folyó közepén túrázók. Feljebb a veszélyes partszakasz­nál, a Kőkerti porond felett ötven hatvan méteren baj van. Itt erős sodra van a víznek, a gyengébb úszókat elkapja az ár és egy kis darabon magával ragadja, hogy az­tán egy homok zátony partjára ló­dítsa ki. A parton a fürdőzők egész tömege vonul végig a zöld pázsi­ton, nyárson sütnek, gyorsfőzőn főz­nek, egyesek a parton lubickolnak és közben dalolnak: Kis csónakom Utast» ítSxben meghűlés veszélyének könnyen ki van téve. Ne kdjén aha tehát sohasem nélküL a Szamoson lengedez ... * Fehérgyarmat ingyenes Riviérájá­nak forró homokzátonyán ott látjuk Fehérgyarmat színe javát: ügyvé­deket, bankigazgatókat, bírósági tisztviselőket, de vannak itt iparo­sok, kereskedősegédek, munkások. Mindnyájan egyformák, a ruha nem különbözteti meg őket, valamennyien zik érdeklődés és az egészen közel­jövőben Pápán, Nagykanizsán eset­leg Pécsett megkezdi működését az uj vállalat. Sajnos a Tiszavidéke: alszik. Tejtermékeink állami márkázásá­tól a szakkörök jelentős eredménye­ket várnak. Múlt év junius havában Londonban a tejgazdasági világ- kongresszuson a magyar kiküldött ismertette Magyarországnak a tej­iparra vonatkozó rendeletéit és álta­lánosan elismerték, hogy Magyar- ország tökéletes rendelkezéseivel megelőzte a világ összes államait. A Mezőgazdasági Exporintézethez beérkezett jelentések szerint a tej­termékek kivitele a legutóbbi év­ben több mint 100 %-kal emel­kedett, 1928-ban ugyanis húsz waggonnal vittünk ki tejterméket 1929-ben pedig 51 waggonnal és a Mezőgazdasági Exportintézet elnöké­nek nyilatkozata szerint 1930-ban ezt meg tudjuk duplázni. s Örvendetes, hogy mig vajbehoza­talunk, mely 1928-ban még 1 millió pengőn felül volt, 1929-ben félmil­lióra visszaesett, viszont vajkivite­lünk szépen fejlődik, úgyhogy 1929 utolsó negyedében már egy gramm idegén vajat sem hoztunk be, ellen­ben 63 waggon magyar vajat vit­tünk ki, ennek az évnek első ne­gyedében pedig 43 waggont. Szo­morú azonban, hogy bár tejbőség­ben vagyunk, mégis 25.600 mm. idegen vajat hoztunk be az ország­ba és hogy Budapest csemege üz­letei telve vannak külföldi sajtokkal. Kedvezőtlen gazdasági helyzetünk - ben vigasztaló kereskedelmi mérle­günknek javulása. 1928-ban még a mínusz 385.4 millió pengőt tett ki, a folyó év első negyedében már 21.5 millió a plusz. Ez mindeneset­re kedvező jelenség az évekig tartó és már-már aggasztó passzivitással szemben. Egy szakember megállapí­tása szerint külkereskedelmi mérle­günk 257 millió pengőnyi javulásá­ból 41% a mezőgazdasági kivitel növekedésére esett, állatkivitelünk 65 millió pengővel, borkivitelünk 10 millióval, árpa kivitelünk 10.5 millióval emelkedett. Mezőgazdasági kivitelünk azonban a múlt évi növe­kedéssel sem érte el azt a szín­vonalat, amelyre a magyar agrár- termelésnek feltétlenül szüksége van. A kivitelt tehát fokozni kell. Mezőgazdasági kiviteli lehetősé­geinket exportintézetünk elnöke úgy ítéli meg, hogy mig 1929-ben sike­rült az előző évi kivitelt a három­szorosára emelni, úgy most az 1930- ban ismét háromszorosra emelhet­jük az elért eredményt. A Népszövetség foglalkozott a gazdasági együttműködésre irányuló tervekkel igy például azzal, hogy miként volna lehetséges a mező- gazdasági feleslegekkel rendelkező országok termékeit az ipari orszá­gokban elhelyezni. Briand Aristid francia külügy­miniszter javaslatának egyik része is a gazdasági együttműködésre irá­nyul. Ha az egyoldalú magtermeléssel felhagyunk, ha a minőségi termelés­re súlyt helyezünk, ha egyéb terme­lési ágra rátérünk és egyöntetűsé­get érünk el, remélhetjük, hogy az agrárválságból kivergődünk és ak­kor, — de csakis akkor — várhat­juk azt, hogy országunk az lesz, aminek lennie kellene: tejjel, méz­zel folyó ország; ellenesetben azon­ban az értékesítés válsága tovább fog tartani és az agrártermelés ka­tasztrófáját, különösen, ha Orosz­ország mezőgazdasága magához tér: el nem kerülhetjük. A mondottakból kifolyólag: ma­gunktól függ sorsunk, erős akarat­tal, kitartással kiküzdhetjük a ma­gyar szebb, jobb jövőt. Molnár Károly eziistmisés jobilenoiára. Irta és az ezüstmise szentbeszédeként el­mondotta dr. Schmiedt Béla nyirmadai plébános. Az ezűstmise kor kérdése. Az ezűstmi- sének az idő a tényezője. Beleszaladunk az évekbe és akaratlanul is ráül homlokunkra az életkor magasabb és magasabb számje­gye. Az ember, mint Isten taxija, csalhatat­lanul elárulja a megfutott utat. A jubileumok a test számláján veszte­séget jelentenek, az ezüstmise is csak a lélek és a lelki élet könyvvitelében jelent nyereséget. A lélek szemszögéből állapítom meg tehát a mai nap lényegét: ünnepel az ezüstmisés lelke, mert 25 év óta a lelkek embere. A tiroli Alpoknak van egy különlegesen kedves érdekessége. Itt-ott kis fogadalmi kápolnák ötlenek a turisták szemébe. Ki­csinyek, de édesek s karcsú kis fatornyaik homlokzatán két szó díszeleg: Creatori creaturi — a teremtőnek a teremtménye. Ez a két szó époszoknak és epizódok­nak történelme. Sok-sok örömnek, sok-sok kérésnek, tenger bánatnak és bus imáknak hálateli kifejezője. Események és évtizedes történetek maradandó emléke. Creatora creaturi! Ez a mai szentmi­sének is jeligéje. Ez a 25 éves pap és az ezüst nap mottója. Ez a mai szentmise is affajta tiroli motívum. Egy életrészlet szí­nes stációja, hogy beszéljen az emberek­nek sok-sok imáról 25 év breviáriumáról, sok-sok templom, sok-sok oltár szentmise­áldozatáról.

Next

/
Thumbnails
Contents