Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-07-06 / 27. (506.) szám

2-ik oldal.

szATMjiBi is mmm

1930. julius 6-án.

ilyen szelvényt a vevőtől követelni. Továbbá gabonaj egy nélkül történik a gabona eladása, cseréje vagy egyéb átruházása arra a búzára és rozsra nézve, amelyet a gazdák egymás között mezőgazdasági vagy háztartási célra ruháznak át.

Végül nem kell gabonajegy ama búza és rozs után sem, amelyet a gazda, munkás, lelkész, tanító stb. a vámőrlés dija fejében a malomnak átad. A vámőriő molnár a vám fejében kapott gabonát bármilyen vevőnek szintén csak 3 pengős gabonaszelvény ellenében szolgáltathatja ki.

Ha a gazda a vámért megőrlött gabonájából nyert lisztet és korpát nem a saját háztartásában, mező- gazdaságában vagy állathizlalására használja fel, hanem el akarja adni, úgy az ilyen eladott liszt, korpa, tészta, stb. után is jár neki a 3 pengős szelvény.

Mire való a gabonalevél ?

Amikor a búza vagy rozs (kétszeres) vásárlásánál a vevő átadta a termelő gazdának a gabonaszelvényt, megmarad a kezében a gabonalevél. Valahányszor a kereskedő vagy egyéb vevő a vásárolt búzát vagy rozsot tovább eladja, úgy ezt csakis a gabonalevél kíséretében teheti, vagyis, a további vevőnek átadja a gabonalevelet, a további vevő pedig köteles a gabonalevél átadása ellenében az eladónak kifizetni vételáron felül a gabonajegy 3 pengős árát s ez igy megy tovább mindaddig, amig a gabona forgásában az utolsó kézhez kerül.

Ez az utolsó kéz vagy a malom (a vámőrlés a fentiek szerint nem tartozik ide), vagy pedig az exportőr, aki a külföldre szállítja a gabonát. A malom az utolsó eladótól szintén köteles átvenni a gabonalevelet s ennek a 3 pengő árat a gabona vételárán felül kifizetni. Ha pedig a gabona bármelyik vevője a gabonát külföldre szállítja, úgy a gabonalevél ellenében a külföldre szállítás tanúsítása mellett visszakapja a gabonajegy 3 pengős árát.

Haszonbérlet esetén a gabonában

kikötött haszonbérnek megfelelő gabona átszolgáltatása gabonajegy nélkül történik. A bérlő által eíadott gabona után a gabonaszelvény (a 3

pengős felár) a bérlőt illeti meg, A bérbeadó földtulajdonos a bérlet fejében kapott gabonát szintén gabonaszelvény ellenében értékesíti.

nek a szellemnek az ápolása bizalommal, szeretettel tölthet el mindannyiunkat a nemzeti hadsereg iránt.

Az a férfias nyíltság és) megnem- alkuvás, amellyel minden olyan jelenséget a legkíméletlenebb módon kiküszöbölnek, amely a hadsereg tradicionális erkölcseivel ellentétben

Katonai kérdések.

A „Szatmár és Bereg“ számára irta Konkoly-Thege Kálmán, a tarpai kerület

országgyűlési képviselője.

Az 1930—31. évi állami költség- vetés átesett a törvényhozás retor- táin s folyó hó elsejével törvényerőre emelkedett.

Ha ebben a budgetben a mi szerény honvédelmi költségvetésünket nézzük és szembeállítjuk a körülöttünk levő államok hadiköltségeivel, könnyen megállapíthatjuk, hogy itt fegyverkezésről és kardcsörtetésről amit egyesek oly nagy előszeretettel hirdetnek, szó sincsen, a mi költségvetésünk őszinte, békés szándékainkról tesz tanúságot és nem, hogy fegyverkezésről beszélhetnénk, de még azon is gondolkoznunk kell, vájjon a határainkat meg birjuk-e védeni ezzel a maroknyi hadsereggel és fenn tudjuk-e tartani a rendet, mely minden országban, első sorban a hadsereg kötelességei közé tartozik.

Igen súlyos teher az, hogy az általános védkötelezettség a trianoni szerződés folytán megszűnt. Reméljük, hogy éppen azok a hatalmak, amelyek ezt követelték, immár hamarosan belátják, hogy szándékaink valóban békések és felmentenek bennünket a zsoldos hadsereg tartása alól.

Az illetmény rendezéssel egyidejűleg a honvédelmi kormány több olyan intézkedést léptetett életbe, amely közmegelégedésre szolgálhat. A tényleges szolgálati időt 35 évről 40 évre emelték fel, ennek révén az amúgy is nagy nyugdijter- hek számottevő csökkenése várható. Az illetménykérdést az adminisztráció egyszerűsítésével kötötték

egybe, sikerült ez által a katonatisztek fizetésrendezését úgy megoldani, hogy ez az adózóknak újabb megterheltetését ne vonja maga után. Elismerés illeti itt, méltán azokat a magasabb rangú katonatiszteket, akik készséggel siettek hozzájárulni ahhoz a tervhez, amely szerint a magasabb fizetéseknél előálló csökkentés az alacsonyabb rangban levők illetményeinek javítására fordit- tassék. Helyes intézkedés, hogy a Ludovika-akadémiából ezután kikerülő növendékek nem mint főhadnagyok, hanem mint hadnagyok kezdik meg a szolgálatot. Ez is jelent valamelyes megtakarítást. A katonai nyugdíjasokat illetőleg, minden vonalon az egyenlő elbánás elve érvényesül. Tudom, hogy ennek a kérdésnek megoldása jelentős anyagi áldozatokkal jár. Éppen ezért szerény nézetem szerint — nem is állíthatjuk a kormánnyal szembe azt a követelést, hogy a régi nyugdíjasok nyugdiját azonnal hozza arányba az uj nyugdíjasokéval. Ez a követelés azonban igazságos és a sérelmet, gazdasági helyzetünk javulásával, a méltányosság alapján mindenesetre orvosolnunk kell. Mint ahogy a vitézségi érmek pótdijának rendezése is az okvetlenül megoldandó kérdések közé taitozik s meg vagyok róla győződve, hogy a kormánynak is ugyanez az álláspontja.

A közvélemény, az ország népe a régi magyar erkölcsöknek a legszigorúbb szemmel tartását tapasztalja a nemzeti hadseregben és enáll — hála Istennek, az ilyen esetek szórványosak — örömmel és megnyugvással tölthet el bennünket. A nemzeti hadsereg szelleme és ezeknek a hibáknak az orvoslása csak mindjobban meg fogja erősíteni azt a tekintély tiszteletet, amelyet a forradalmak annyira leromboltak.

Értesítési

Értesítem a tisztelt amatőr- és szakfényképészeket, hogy a gr. Tisza István-u. 11 sz. alatt levő illatszertáramba a

f © i © - cikkeket

is bevezettem. Az áru teljesen friss. Az árak ugyanazok, mint Budapesten. Tisztelettel n-> ^ «i w* t

loth Ilonka.

25—27 Mátészalka.

SaésSseinyi Lásslő érdekes előadása Amerika- t&affäa Magyarország washingtoni követe a rádió előadásában megemlékezett arról, hogy Amerika védőszentje — a magyar Imre herceg, akinek 900 éves szentté avatási ünnepét most üli a világ. A történet igazi eredete onnan származik, hogy Vespucci olasz tengerészt a felesége kis fiúcskával ajándékozta meg, akit a magyar Szent Imre nevéről kereszteltek el, ami olaszul Amerigonak hangzik. Ez az Amerigo Vespucci Kolumbus után, 1500. táján, többször átrándult az uj kontinensre és bár Kolumbus volt Amerika felfedezője, mégis a magyar Szent Imre névrokonáról Amerigo Vestpucciról nevezték el az ujvilágrészt: Amerikának.

márkára növekedett és előreláthatólag Németországnak felvevő képessége nem csökkenni, hanem ellenkezőleg : emelkedni fog.

A megfelelő gyümölcstermelés elterjesztése nagy néptömegek keresetét fokozná.

Gyümölcsbehozatalunk még mindig igen nagy. A múlt esztendőben csupán almát 2 mil iő pengőért hoztunk be, narancsot 5 millióért, aszalt gyümölcsöt 1 millióért, banánt félmillióért. Almakivitelünk

1925- ben még csak 3 millió pengőt tett ki, 1929-ben már 9 milliót, cseresznye- és meggykivítelünk

1926- ban még csak 336.000 pengő volt, 1929-ben a kivitel l'l millió pengőre emelkedett. Szilva-ringló kivitelünk 1927-ben 867.000 pengő volt, 1929-ben 2'8 millió pengő. Dinnyét 1925-ben kivittünk 103.000 pengő értéküt, 1929-ben 1‘5 millió pengő értéküt.

Ezek az adatok mit bizonyítanak? Bizonyítják azt, hogy a gyümölcskivitel terén nagy fejlődés lehetséges. A mezőgazdasági exportintézet a gyümölcs és zöldség külföldi értékesítésének előmunkálatait befejezte és sikerült részben a régi piacokon többletet elérnie, részben újakat biztosítania. Lengyelországban sikerült elérnie a tavalyi bevitelnek emelését, igy például a magyar szőlőbevitelt kétszeresére emelték.

Tavaszi kiállításunkon egy importőr 3—5 vagont akart vásárolni bizonyos fajta gyümölcsből, de kitűnt, hogy abból a fajtából pillanatnyilag csupán 3 mázsát tudunk szállítani.

Kevés fajta kitűnő minőség legyen — nem a jelszó, mert azzal bőven el vagyunk látva, hanem — a komoly törekvés és cselekedet.

Nem szorul bizonyításra a lentermelésnek és a kendertermelésnek fontossága. Lentermelésünk szükségleteinknek csupán 37 százalékát fedezte. Fonógyáraink szükségletének fedezésére 10 ezer katasztrális hold termelésére lenne szükség; termelésre alkalmas terület pedig bőségesen áll rendelkezésre. A magyar lenmag olajgyártásra kitűnően bevált- Oroszországon kívül Európának 17 millió métermázsa a lenszükséglete és csak 1 millió a termelése, minélfogva Csehországba, Németországba és Hollandiába nagy tömegekben lehetne lenmagot ki- vinniink. Hogy a kendertermelés mit jelent a kisgazda szempontjából: közismert. Magjából olajat lehet ütni, pogácsája kitűnő takarmány, rostját maga a gazda feldolgozhatja, sőt még pozdorjáját is felhasználhatja tüzelésre.

A földmivelésügyi tárca előadója megállapította a lentermelésnek és a komlótermelésnek erős megindulását. Lentermelésre ebben az esztendőben több mint 15.000 holdnyi érdekeltség jelentkezett.

Nem kisjelentőségü a zöldségtermelés sem. A zöldségnek táplálkozásra való felhasználása előreláthatólag nagyobb terjedelmű lesz. Magyarország hivatva lenne Európa zöldség- és zöldségkonzervszükségletének jelentékeny részét kielégíteni ; ehhez azonban az volna szükséges, hogy megfigyeljük: mikor van a felvevő piacokon áruhiány és azt gyors tempóban kellene kielégíteni.

Nem lehet eleget hangoztatni: ültessünk minél több eperfát hogy minél nagyobb mennyiségben állíthatunk elő selymet. A selyembogár 6 hét alatt begubózik, más munkára képtelen öregemberek, gyerekek foglalkozhatnak a házhoz pénzt hozó bogárral és a selyemgubónak értékesítése sem okoz gondot, mert miként a dohányt, a gubókat is maga az állam váltja be. Magyar népünk — sajnos — igen kevés hajlandóságot mutat, hogy ezzel a bogárral „bíbelődjék“. Ha évente másfélmillió kg-mai tudnók emelni gubóter- melésünket, ez évi 30 millió pengő többletet jelentene.

Dohánykivitelünk élénken foglalkoztatja a kormányt és ha a tárgyalások sikerrel járnának, újabb területeket lehetne bevonni a dohány- termelésbe.

Az állathizlalás jövedelmezőségét gazdáink a mai árak mellett nem látják biztosítottnak. Németország esztendők óta lezárja élőállat-küldeményeink előtt vámhatárait. A kormány az állatforgalmi adó eltörlésével, fuvardíjkedvezményekkel, behozatali jegyekkel és hitelakcióval igyekezett a gazdák segítségére lenni. Allatkivitelünk újabban emelkedett. Szép fejlődést értünk el a zsir- márkázási rendelet következtében a zsirkivitel terén.

A Mezőgazdasági Exportintézetnek sikerült a békengyártást meghonosítani. A békent Anglia megkedvelte. A békentermelése és kivitele úgy mennyiség, mint minőség tekintetében állandó javulást mutat. A külföld nagyfokú érdeklődése alapján újabb ipartelepeket fog létesíteni részben belföldi részben külföldi tőke. Különösen a Dunántúl prima hússertései iránt mutatko-