Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-06-22 / 25. (504.) szám

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. i^ésíAk»c.b i| iiiiiii iiii— FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54'003. MÁTÉSZALKA, 1930. JUNIUS 22. X. ÉVFOLYAM 25. <504.> SZÁM. Egy iskolai év megint elmúlt. Bezárultak az isko­lák kapui. Tanár, tanitó és tanít­vány a pihenés két hónapját fogja élvezni s bizonyára sokaknak lel­kében fölmerül az elrepült iskolai év emlékezete, örömeivel, küzdel­meivel, tapasztalataival, eredményei­vel s talán sokan fel is vetik lelki­ismeretükben a kérdést, hogy meny­nyiben feleltek meg hivatásuknak, kötelességeiknek az elmúlt eszten­dőben. Az volna jó, ha nem csak néme­lyek, hanem mindannyian felállíta­nák a mérleget s annak biztos út­mutatása mellett erősítenék meg a lelkűket a jövő feladatainak meg­oldására. E lelkiismereti mérlegelés­ben rejlik ugyanis a jövendő csi­rája, melyből jó vagy rossz, hala­dás vagy visszaesés következik az eljövendő nemzedékre nézve. Boldog, aki e mérleget felállítván lelkiismeretében, megállapíthatja azt, hogy feladatát elvégezte, kötelessé­geit teljesítette s lelkében alázatos hálaadás kél az Isten iránt, ki ele­gendő lelki erőt adott ezeknek el­végzésére, teljesítésére, egy uj nem­zedék jövendője s a boldogabb ma­gyar élet számára. (O. K.) Játék a tűzzel. Tíz esztendeje állították fel Pá- risban a béke-gyárat, melynek kény­szerrel eladott gyártmányai valaho­gyan még megvannak, bár fogyaté­kosságuk ugyancsak kirívó, de az eladókra nagyobb a baj. Féltéke­nyek egymásra és az utóbbi időben odáig jutottak, hogy már ellenség­nek látják a másikat. Az angol külügyminiszter általá­nos meglepetésre kijelentette, hogy több olyan titkos katonai szerző­dést kötöttek az egyes államok, amelyeket nem jelentettek be a Népszövetségnek, bár tagjai ennek a szalmacsépelő meddő intézmény­nek. Ez volt a kezdet, melyre rá­duplázott a francia pénzügyminisz­ter, akit a képviselők sarokba szo­rítottak, hogy hová tették a francia kincstár tartalékként őrzött 5 mil­liárd frankját? A miniszter nagy- nehezen kibökte, hogy a költségve­tésen felül egy milliárdért repülőgé­peket vásároltak, 4 milliárd pedig a francia-olasz határ megerősítésére fogyott el. A francia egyedül uralkodni aka­rás nem nézhette ölhetett kézzel a magára talált és életerejében roha­mosan megnövekedett olasz nép törhetetlen szorgalmát és céltudatos munkáját, tehát titokban megkezdte a háborús készülődést. A francia vezérkar főnöke önérzetesen kije­lentette, hogy nincs aggodalomra ok, mert olyan erősek a francia francia­olasz határon most épített francia várak, hogy megtorpan előttük a legfasisztább roham is. Ezek után senkit sem lepett meg a Duce sza­va, mely az olasz ököl ütésének ha­tását magyarázta. így enyelegnek a boldog győzte­sek, a boldogtalan legyőzőitek pe­dig tágranyított szemmel figyelnek és hegyezik a fülüket. Várják, hogy mi lesz a tűzzel való játéknak a vége, mert most már mindenki tudja, hogy csődbe jutott a párisi béke­Hetek óta a legszélesebbkörü, nyilvános megvitatás tárgya a kor­mánynak az a törvénytervezete, ame­lyet pénteken nyújtott be a képvi­selőházban Vass József, h. minisz­terelnök a búza és a rozs értéke­sítése érdekében. A javaslatot előbb az egységes­pártban, pénteken pedig sajtó-an­kéten ismertette Wekerle Sándor pénzügyminiszter. Hangoztatta, hogy a mezőgazdasági árak tartós csök­kenésében tapasztalható világjelen­ség azzal a veszedelemmel fenye­get, hogy a föld jövedelmezősége teljesen megszűnik. Magyarországon, mint elsősorban mezőgazdasági államban ez a ve­szedelem súlyos következmények­kel járna, ezért a kormánynak in­tézkednie kellett, hogy a megfelelő gabona-árakat biztosíthassa. Az állam a búza termelési költ­ségeinek biztosítására bolettákat nyomat és bocsát ki. A boletta maga két, egymástól perforációval elválasztott részből álló cédula, egyik része 3 pengő 20 fillérről szól, a másik ennek megfelelően 4'80 p-ről és ennek neve igazoló­jegy lesz. Aki búzát akar vásárolni, minden vásárolni szándékozott mázsa búzá­hoz előre köteles egy bolettát venni 8 P.-ért. A vásárlás alkalmával a gaz­dának, akitől a búzát veszi, megfizeti a búza mindenkori napi árát és ezen­felül köteles átadni minden mázsa búzáért egy bolettaszelvényt 3'20 p. értékben. A gazda ezt a szelvényt megtartja s azzal joga van adót fi­zetni, amennyiben pedig bolettája több volna, mint adótartozása, az adóhivatal minden egyes bolettát 3 pengő 20 fill, értékben vált be neki. A boletta másik része, az igazoló-jegy, a vásárló birtokában marad és kiséri a búzát további utján. Amennyiben gyár és a legelső puska ellobbanó tüze lángba borítja a világot. Tiz esztendeig alakoskodtak, a Népszö­vetségnek nevezett színházban nagy­szerűen tömjénezték a béke gon­dolatát, de amikor a maguk dolgát kellene elrendezni, otthagynak szín­padot és ámuló közönséget egy­aránt, elfelejtik a szép szavakat, amelyekkel elámitották az együgyüe- ket és ész nélkül bújnak az ágyuk, puskák és repülőgépek árnyékába. a búza akár eredeti for­májában, akár mint liszt exportáltatik, az igazoló jegyet az exportőr a ha­táron a vámhivatalnoknak adja át, erről elismervényt kap s az elis­mervény ellenében az államkincs­tár visszatéríti neki a bolettáért fi­zetett teljes 8 pengőt. Amennyiben a kereskedő a búzát malomnak adja el, a malom ugyancsak az iga- zoló-jegy ellenében köteles neki megtéríteni a teljes 8 pengőt. Az igazolójegyre befizetett 4'80 p. az államkincstárba folyik be. Az államkincstár ebből a pénzből fe­dezi az exportnál történő visszaté­rítéseket és ezt fordítja azoknak a kedvezményeknek finanszírozására, amelyeket a boletta-rendszer beve­zetése ellenében a gazdasági élet­nek juttat. így a kisgazdáknak, akiknek nin­csen eladó búzájuk és igy nem ré­szesülnének előnyben, az adótöbb­letét maga a létesítendő alap fogja kifizetni. A kisiparosokat is kár­pótolni akarja a kormány és azok­nak, akik segéd nélkül dolgoznak, elengedi a forgalmi adót. A viszza- élések megakadályozásáról is gon­doskodott a kormány és megfelelő intézkedésekkel biztosítani fogja azt a célt, hogy Budapesten érvényesül­hessen a világpiaci ár és a vidéken pedig a budapesti ár. A raktárakba leszállított búzáért előleget fognak kapni a gazdák. A tőzsdén a fede­zetlen határidő üzletet megszüntetik ugyanazzal a törvénnyel, mely a boíettarendszert bevezeti. Arra az esetre, ha a spekulánsok nagyobb terheket akarnának áthárítani a fo­gyasztókra, mint amennyit a boletta bevezetése jogossá tesz, a kormány felhatalmazást kér, hogy hivatalból megállapíthassa a normál kenyér árát és az egyes liszttipusok árát. A zöldhitelek ügyében is intézkedés történik. Dr. Barthos Andor látogató kör­útja a mátészalkai kerületben. Jeleztük a múlt héten, hogy a mátészalkai kerület képviselője, Dr. Barthos Andor cs. és kir. kamarás, szokásos látogató körútját 14-én ez idén is megkezdi. A képviselő — programmja sze­rint — a múlt szombaton délután érkezett Nyírcsászáriba. Az állomáson Barthos Andor kép­viselőt Kozma Jánosgk. lelkész,Nehéz Sándor biró, Molnár Dezső jegyző, Lengyel Péter tanitó fogadták. Az iskolában egybegyűltek előtt Kozma János lelkész és a biró üdvözölték. Molnár Dezső és Pénzes Ferenc kíséretében ment át a képviselő Nyírvasváriba, ahol Papp György gör. kath. lelkész üdvözölte őt, kiemelve azt, hogy a község apraja-nagyja tudja és mél­tányolja képviselőjük fáradthatatlan működését úgy a közügyekben, mint egyesek ügyében. Huszti György ugyancsak köszönetét mondott a képviselőnek, hogy a hozzáforduló­kon mindig segít, tanácscsal, után­járással. Biztosította a község bizal­máról. Másnap a képviselő Hodász- ra utazott Müller János jegyző kí­séretében, onnan Jármi községet látogatta meg. Itt özvegy Dénes Sándorné óvónő üdvözölte, majd Kiss Ilonka és Uzonyi Jolán kislányok nyújtottak át csokrokat kedves mondókáik mellett. Hosszabb beszéddel fogadta a képviselőt Vida Szűcs Sándor tanitó, a község el­ismerését és bizalmát fejezve ki, majd Uzonyi Ferenc biró és ifjú Milák Lajos főoktató a leventék élén üdvözölte a képviselőt, aki szívélyes szavakban köszönte meg az ovációt. Paposon Péchy László kormány-főtanácsos, Kirchmáyer Ferenc róm. kath. lel­kész, Tariska Béla ref. lelkész, Hor­váth Sándor főtanácsos, Kovács Elek birtokos, Illés István biró és a falu apraja-nagyja várakozott rá. Tariska Béla lelkész szép beszédben biztosí­totta változatlan ragaszkodásukról. Barthos Andor hosszabb beszédben válaszolt és főleg a gazdasági hely­zetről tájékoztatta az egybegyűlte­ket. Paposon a képviselőt és kísé­retét Péchy László vendégelte meg. Délután Barthos vissza utazott A pocsolyajégge hütött élelmiszerek az egészséget ve- ^ szélyeztetik űjéggel hütöttek igazolása az üzletekben látható. A Ház elé kerüli a búza és a rozs értékesítése érdekében benyújtott törvényjavaslat. Főcélja: magasabb gabonaárat adni a gazdának. — Segíteni kellett a mezőgazdaságon, mert elkéshetett volna a segítség. — A törpebirtokosok és kisiparosok támogatása. —

Next

/
Thumbnails
Contents