Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-06-15 / 24. (503.) szám
bwMvmm»s* B k»k.b POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54'003. MÁTÉSZALKA, 1930. JUNIUS 15. X. ÉVFOLYAM 24. «503.» SZÁM. Bethlen Londonban, Károly-puccs Bukarestben. A természetben semmi sem marad meg örökké, hanem minden változik. A történelmi események örökös változásaiban pedig tudhatjuk, hogy mikor mozdulnak meg azok a tényezők, melyekhez a mi érdekeink is fűződnek és épen azért nem láthatjuk előre azokat az eseményeket sem, melyek minden percben bekövetkezhetnek. A legutóbbi napok eseményei igazolják ezt a felfogást. Alig egy hete elterjedt a hire annak, hogy Bethlen István grófot az angol kormány látogatásra hívta meg. Kevéssé valószinü, hogy ez a megtiszteltetés kedvére lett volna Magyarország ellenségeinek, akik évek hosszú során át iparkodtak megakadályozni minden közeledést a nagyhatalmak és Magyarország kormányai között és most meglepetve kell arra ébredniök, hogy Magyar- ország miniszterelnökét Londonban kitüntető szívességgel készülnek fogadni. Ennek az eseménynek a jelentősége azonban nem is ebben az első látogatásban van, hanem a látogatás viszonzásában rejlik, amikor majd az angol kormány képviselője jelenik meg Magyar- országon és a magyar földön tolmácsolni fogja az angol kormány hivatalos üdvözletét. Nagyon valószinü, hogy az az angol kormányférfiu nem jön hiába Magyarországra, hanem lesz valami mondani valója a megcsonkított és igazságtalanul letiport Magyarország számára, melynek alkotmánya csak néhány évvel fiatalabb testvére az Európában legrégibb angol alkotmánynak. Bethlen István gróf londoni utazásával uj helyzet állt elő a külpolitika terén. Az angol kormánynak bizonyára ezer más gondja van és lehet, minthogy Bethlen István grófnak apró. kedvességeket mondjon. Épen ezért a londoni látogatásnak nem lehet más célja, mint külpolitikai tüntetés, olyan, amilyennek előzményei és következményei is szoktak lenni. II. Károly román király trónra- lépése is meglehetősen uj helyzetet teremtett keleti határaink mentén. Az uj király trónbeszédében ugyan erősen hangoztatta, hogy kész Románia területi integritásának megvédelmezé- sére, mégis emlékszünk rá, hogy az uj román király alig két évvel ezelőtt egyszer már tett olyan nyilatkozatot, mely szerint semmi kifogása sincs a magyar határok igazságos újabb rendezése ellen és nagy súlyt helyez a Magyar- országgal való jó viszony helyreállítására. Az bizonyos, hogy Romániában most már talán véglegesen letűnt a politikai élet színteréről Magyar- ország legádázabb ellenségeinek egész sorozata és helyettük a megértő politika előtt nyílt meg a tér. Uj helyzet alakult és. annak keretében nagy változások alig sejthető perspektívákat tárnak elénk. Egyhangúan elfogadta a törvényhatósági közgyűlés a vármegyei közkórház építési ügyében tett alispáni jelentést. Báró Kende Zsigmond, Székely Gyula, Gulácsy István és Schick Jenő tagokból alakított bizottságot küldött ki a közgyűlés a szükségessé váló intézkedések véleményezésére. A befejezésre váró mátészalkai vármegyei közkórház építési ügye széles körben foglalkoztatja egy idő óta a megyei közvéleményt s igy érthető érdeklődés fogadta a törvényhatósági bizottság tegnapi közgyűlését, amely hivatott volt állást- foglalni a kórház építésénél szükségessé vált intézkedésekről tett alispáni jelentés ügyében. Az alispáni jelentés elmondja, hogy a múlt év folyamán a kórház építése szépen haladt előre s bár bizonyos nehézségek voltak a vízvezeték és fűtés-berendezési tervek megállapításánál, még is úgy látszott, hogy az építés 1930. évi január l-ig befejezést nyer és lényeges túllépés nem lesz annak ellenére, hogy a minisztérium javaslatára egyes változások történtek. Ennek következtében a múlt év október 28-án értekezletet tartott az alispán, hogy azon a végleges építési költség megállapítható legyen. Az értekezleten a művezetők megállapítása szerint a magasépítésnél nem látszott több költség, csak a vízvezeték és a fűtés berendezésénél mutatkozott 18.000 pengő, ez is majdnem egészben a kazánok számának emelése és a derítő telep nagyobb mérete következtében. Később azonban az a váratlan helyzet állott elő, hogy Wolf Márk vállalkozó által a vízvezeték és fütő-be- rendezésnél lényegesen nagy túllépések lesznek s ezért az alispán szakértői vizsgálat elrendelését kérte, amit a belügyi és népjóléti kormány foganatosított is. A szakértői megállapítások alapján a vállalkozó felhivatott a szerződés szerinti munkálatok teljesítésére s az engedé'y nélkül teljesített munkák leszerelésére vagy átalakítására. A vállalkozó érdemben még nem nyilatkozott s ezért az alispán az építési ügynek ezt a részét nem kívánta most a törvényhatósággal tárgyaltatní, ellenben kérte az általa tett engedélyezések, illetve intézkedések tudomásul vételét. Ezek a részletesen felsorolt intézkedések mind olyanokat tartalmaznak, amelyek részben más oldalról történt megtakarítások helyett eszközöltettek, részben elkerülhetetlenek voltak a minisztérium által kívánt terv-módositások miatt. így pl. két lépcső építése, a födém- szerkezet oly kidolgozása, mely lehetővé teszi a kórház bővítését stb., stb., de amelyek végeredményben rendkívüli és el nem fogadható túllépést sem összegszerűen, sem másképen nem jelentenek. Ezeknek tudomásulvételét kérte az alispán, egyben felhatalmazást arra, hogy szükség esetén az engedély nélkül tett túllépések ügyét bírói útra terelhesse. Azt javasolta végül az alispáni előterjesztés, hogy küldjön ki a th. közgyűlés egy bizottságot br. Kende Zsigmond, Székely Gyula, Gulácsy István és Schick Jenő tagokból úgy az eddig tett intézkedések átvizsgálására, mint az ezután szükségessé váló intézkedések véleményezésére. A javaslathoz báró Kende Zsigmond szólalt fel elsőnek s észrevételeiben oda konkludált, hogy for- maszerint megfelelőbb és praktikusabb megoldás az lett volna, ha bármilyen túllépés pótköltségvetés beterjesztése során került volna a törvényhatóság elé. Jékey Sándor azt kívánta, hogy az építkezéssel kapcsolatos minden ügyet vizsgáljon felül a bizottság s vitassa meg a pénzügyi fedezet kérdését is. Gulácsy István javasolta, hogy vegye tudomásul a közgyűlés az alispáni jelentést eredeti alakjában, miután lényeges ellentmondás eközt és a felszólalások között nem található. Dr. Tóth Bálint azt hangsúlyozta, hogy az alispán által tett eddigi intézkedéseket fenntartás nélkül vegye tudomásul a közgyűlés. Ilyen értelemben szólt Péchy Manó is. Az alispán részletekbe menő felvilágosításai után egyhangúan el is fogadta a közgyűlés az alispáni előterjesztést, teljes bizalommal az abban foglaltak iránt. A falu közterhei. Irta: Dr. Neubauer Ferenc ny. államtitkár, orsz. gyűl. képv. Szilárd meggyőződésem szerint a közteherviselés terén két irányban is volna tennivaló, anélkül, hogy ez az államháztartást érintené, de az adózó polgárokra nézve nagy jótéteményekkel járhatna. Ezek közül az egyik az, amit rendesen, a községi háztartás rendezése alatt értenek, de ami azon messze túl terjed és a megyei törvényhatóságok kérdését is magában foglalja. A másik pedig az, hogy a közterhek csökkentésében tovább kell menni és bizonyos deficitek eshetőségét is vállalni kell akkor, ha rendszabályainkkal a termelés helyzetét oly mértékben mozdíthatjuk elő, hogy annak fejlődése révén hamarosan, más réven megtérül az állam részére a tett engedmény. A falusi községek háztartásának mai helyzete nagyban hozzájárul a nehéz gazdasági viszonyok folytán kiütköző elégedetlenség fokozásához azáltal, hogy mindig beszéd tárgya. Mióta a törvényhozás tagja vagyok, ezzel a kérdéssel foglalkozunk és nem oldottuk meg. Tudom, hogy ebben nem a miniszterek a hibásak, hanem akadály itt az a sok egymást keresztező érv* érdek és aggály, amely a kérdés körül összeverődik és amely csak arra jó, hogy minden egészséges ítélőképességet teljesen elhomályosítson. Ezzel csak egy egészen határozott célt és bizonyos elvi szempontokat szem előtt tartó egyéni akarat tud szembeszállani. A pénzügyminiszter erre a feladatra egyenesen predesztinálva volna, mert elméleti tudásával felülemelkedik az apró szempontokon és irányt szabhat a reformnak. Ide tartozik az a másik, folyton égetőnek mondott, de soha meg nem oldott kérdés is, a közmunka- váltság ügye. Az utüggyel fogták egy hámba, és ennek a nagy kérdésnek elintézésétől tették függővé. Az ut-kérdés azóta egészen más helyzetbe jutott és véleményem szerint, a jelen idők rohamos változásai nem is alkalmasak ennek a kérdésnek intézményes rendezésére, ellenben a beígért közmunkareformot meg lehet és meg is kell alkotni. Én még ezeken tulmenőleg más a i . r i hütött élelmiszerek u ■ r I hütöttek igazolása A DOCSO va 600G az egészséget ve- m|J|G0 IPICm az üzletekben ** y y szélyeztetik 1 IILJJV-rü I iJ ^1 látható.
