Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-06-08 / 23. (502.) szám
1930. junius 8-án. «giiTiHiiit it mu 3-ik oldal. minden kérés hiábavalónak bizonyult A gyülésvezető-elnök, a volt elnök érdemeire hivatkozva azt indítványozta, hogy — amennyiben nem vállalja az elnöki széket — válasszák meg örökös tiszteletbeli elnöknek, amit kitörő éljennel fogadott az egész közgyűlés, majd megválasztotta ideiglenes ügyvezetőelnöknek dr. Schuszterich Béla ügyvédet a párt volt főjegyzőjét. A közgyűlés úgy a többi tisztviselőt, mint az intézőbizottság és választmány minden tagját újra megválasztotta, a legközelebbi közgyűlésig, csupán dr. Schuszterich Béla helyébe dr. Dohy Albert ügyvédet választotta meg a párt főjegyzőjévé. Ezzel véget ért a gyűlés, amely Nagykároly város magyarsága szeretetteljes összetartásának és elnöke iránti ragaszkodásának fényes bizonyítéka volt. Szombaton rendkívüli megye- gyülés. Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága junius hó 14-én, szombaton délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart s ezen tárgyalni fogja az alispán előterjesztését a vármegyei közkórház építésénél szükségessé vált intézkedések tárgyában, majd határozni lesz hivatott az 1928. évi május hó 31-én megszavazott, de még fel nem vett kölcsön felvételének módozatairól. hogy dolgozni érdemesnek tartsa. Érdemes legyen munkálkodnia a haszonért, megélhetéséért is, gyarapodásáért is és munkája, meg önmaga politikai, társadalmi értékeléséért, megbecsüléséért is! Ha ettől megfosztjuk, megszűnik a belső feszitő erő, elröppen a felemelkedés vágya. A munka megbecsülése nélkül nem erősödik meg a hit. Hit nélkül pedig nincs holnap, nincs jövő. De nincs a hit lendítő, űző ereje nélkül még napi megélhetés sem ilyen küzdelmes napokban, amilyent a pünkösd is hoz erre a népre. Mi nem nélkülözhetjük a hitet s a nyomában keletkező erőfeszítést, a munka megbecsülését meg- maradhatásunk miatt sem. Felemelkedésünk pedig arra kényszerit, hogy ennek utjából el kell hárítani minden akadályt. Hogy ezt a mu- szály-Herkules népet lendületre kényszeritsük, többélételre ösztönözzük, arra nem elég nagy semmilyen áldozat. Bé kell látnia mindenkinek a felvilágosodás ünnepén, hogy enélkül, „mint oldott kéve széthull nemzetünk". De ha áldozatok nyomán lendületre kap: többé lesz, mint valaha s eltemeti Trianont! Budapest. Kine# Elek. W-* r f •« * 00 00 f 00 J0»« fl Fenyes közönség gyönyörködött a Kölcsey-egyesület kultur-estélyének művészi műsorában. Berey József, Gáspár Nica, Lukovích Endrémé, Gönczy Sándor, Pirkler Ernő, Szent-Iványi Sándor és Tarczynski Kázmér szereplésének komoly sikere. Nem egyszerű, de ritka dolog a csonka megyében, hogy tisztán irodalmi és művészi siker gondolatával hívogassák a közönséget kultur- estélyre, ahogy ezt a múlt hetekben tette a nemzeti művelődés céljainak szolgálatára alakult Kölcsey- egyesület. Elismerést érdemel a bátor kezdés, legyen minden dicséret a nívós műsoré, anyagi siker is legyen azonban dusabb a jövő estélyeken. Mert mi tagadás, ha furcsa is: volt ezen a kultur-estélyen egy olyan válogatott, fényes közönség, amilyet aligha látott még együtt, Mátészalkán valaki az előkelő közéleti és társadalmi kitűnőségeknek s a műértő úri közönségnek diszes sorából, csak úgy érezzük mégis, mintha ezen a nevezetes kultur-estélyen szűknek kellett volna bizonyulni a hatalmas teremnek, megmozdulására mindazoknak, akik meg tudják érezni és meg akarják érteni, mit jelent az Mátészalkán, ha Szatmár- ról és Nagykárolyból jönnek ide művészek és előadók, nemzeti kultúránk ünnepére testvéri találkozóra 1 ? A találkozás őszinte volt, meleg és bensőséges, művésziekben és erkölcsiekben maradandó sikerrel. Berey József egyesületi elnök vezette be a műsort a szellemi hallhatatlanságról mondott, mély elgondolásu megnyitó beszédben. Az esztétikai alap- gondolatból a művészi és irodalmi halhatatlanság históriai felvázolása nagyon tetszett a közönségnek. Gáspár Níca játszotta ezután a legnagyobb magyar zenei lángelmének, Liszt Ferencnek Campanelláját virtuóz művészettel s a zongora-játéktudás olyan tökéletes biztonságával, hogy percekig zúgott fel utána a taps, ráadástJkövetelve s osztatlan sikerrel téve bizonyságot Nagykároly város zenei büszkeségének méltó hírneve mellett. Tompa László: Magányos fenyő, Reményik Sándor: Elvégeztetett és ugyancsak Reményik: Az Ige cimü versét szavalta el ezután Gönczy Sándor, a közvetlen szépségű költemények megértetésének és megéreztetésének olyan készségével, amihez csak azok értenek, akik mesterei a szónak s a hang, a beszéd és a deklamáció minden fortélyának. Lokovich Endréné énekszámai zárták be a műsor első részét. Lukovichné Halévy operájából, a Zsidónőből énekelt először, kulturált énekhangjának zengő szépségével, utána Elek Andor: „Ne sírj soha!" müdalát és Tarczynski Kázmér két románcát, a „Közéig az alkony"-t és a „De csoda szép volt az a tavasz" cimüt énekelte elismerő tapsok között. Szünet után Dr. Pirkler Ernő olvasott fel, élvezetes előadásban, ékes és fordulatos irodalmi stílusban elevenítve meg Szatmár város több százados történelmi múltjából vett s remekül jellemzett alakokat. T arczynski-dalok következtek ezután. A költői szövegű, hangulatos dalokat zongorán játszotta a szerző Csíki Gyula cigányzenekara kísérete mellett. A molódiák elmuzsikálása után tisztán cigánykisésrettel a szöveget is elmondta a szerző s ez a melodra- matikus előadás-mód megkapóan érvényesült. A dalok mély érzésű szövege s a melódiák lírai áradása őszintén megfogta a hallgatóság lelkét s különösen a „Nagykárolyi széles utcán" cimü dalnál robbant ki hatalmas tapsvihar. Nagy sikere volt a többinek is, igy a Most amikor az akácok nyílnak, Elmentem az esküvődre, Mióta elhagytál, Elmúltak az évek és Cifra szűröm bámulják a lányok cimüeknek any- nyira, hogy ráadásul négy dalt adott még a szerző. Szent-Iványi Sándor fellépése Volt a műsor befejező száma. Versbe szedett aktuálitások után a „Bánya-szerencsétlenség“ cimü Gabányi tréfát adta elő páratlan előadói készséggel. Ezt a drámai akcentusok izgalmából tréfába csattanó magánjelenetet Szent-Ivá- nyi Sándor olyan művészi aláfestéssel tette élővé, hogy sikere igen sokáig emlékezetes marad. A műsor-számokat Dr. Fábián Sándor mondotta be. Előadás után társas-vacsora volt reggelig tartott együttmaradással. — Nemzeti munkavédelmi előadás Barabás községben. A nyíregyházi m. kir. Nemzeti Munkavédelmi Hivatal vezetője putnoki Putnoky István (ezredes) Barabás községben 1930. évi junius hó 1-én értekezletet tartott a munkavédelemről s azzal kapcsolatban érdekes tájékoztatást adott az európai államok munka- védelmi szervezeteiről s a bolsevista Oroszországról. Az értekezleten az N. M. V. tagok kivétel nélkül jelen voltak s velük együtt mintegy 60 főnyi hallgatóság. A jótékonycélu m. kir. állami sorsjáték Főnyeremények: 30.000 20.000 15.000 10.000 pengő stb. ösz- szesen 17.000 nyeremény Húzás junius 21-én A sorsjegyek ára: Egész 3 P. - Fél 1-50 P. Kapható minden bank- és sorsjátéküzletben, dohánytözsdékben, posta- hivatalokban. Templomi hangverseny. Múlt vasárnap, junius hó 1-én a mátészalkai róm. kath. templomban másodízben tartottak hangversenyt. A műsor keretében Molnár Károly szentszéki tanácsos, róm. kath. plébános mondott alkalmi beszédet. Ismertette az egyházi ének és zene fejlődését, valamint a zene-müvé- szetnek, Istentiszteletek alkalmával megnyilvánuló mindnagyobb térfoglalását. Beszédében kifejtette, hogy az egyháznak — a liturgikus tanításon kívül — egyik fontos feladatát képezi, hogy megismertesse a hívekkel az egyházi zeneművészet remekeit. Megemlékezett a kezdetben használt hangszerekről és különösen, részletesen az orgonáról, mint a hangszerek királynéjáról, az orgona-épités fejlődéséről és a neves orgonakészitőkről. Közülük sok pap, szerzetes volt hírneves az orgona-épités terén, A templomi uj orgona beszerzési költségeinek fedezése céljából rendezett s a még később is tartandó hangversenyek célja — mint mondotta — az egyházi zeneművészet remekeinek a hívekkel való megismertetése mellett az is, hogy mindenki hozzájáruljon filléreivel az uj orgona beszerzési költségeihez, mely még a legszerényebb keretek között is, jelentékeny ösz- szeget, mintegy 10,000 pengőt tesz ki. A régi orgona alig használható állapotban van már és igy, egy uj és jó hangú orgona múlhatatlanul és feltétlenül szükséges. A hívek áldozatkészségét fokozottabb mértékben szeretné, ha megnyilvánulna, annyival is inkább, mert minél számosabban vesznek részt a templomi hangversenyeken, annál hamarabb juthatunk el a célhoz. Amellett a hívek hozzájárulása sem marad ellenérték nélkül sem. Az elég alacsony összegben meghatározott adományok ellenértékeként, részük van igazi művészettel előadott zeneművek hallgatásában. Kérte a híveket, hogy ismerőseik körében propagáljuk az orgona-beszerzés ügyét.
