Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-06-01 / 22. (501.) szám
1930, junius 1-én MMIMáK i» BERKI 5-ik oldal. «As optánsok nem háborús nyerészkedők.“ Károlyi Gyula gróS felszólalása a párisi egyezmények felsőházi vitájában. Pán-Európa körül. Briand francia külügyminiszter az Európai Egyesült Államok gondolatának felvetésével egy évtizedek óta kisértő és vissza- visszatérő gondolatot helyezett a világ centrumába. S ha most nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a felmerült kérdésnek, ez abban leli magyarázatát, hogy ezúttal Franciaország külügyminisztere konkretizálta a kérdést, s a béke tizedik esztendejében látta elérkezettnek az időt, hogy az egyesülés gondolatát felvesse, akaratlanul is igazolva azt a valóságot, hogy Európát, sem a béke- szerződések, sem a népszövetségi statútumok nem tudták nyugvópontra vinni. Briand elaborátuma az egyes államok előtt fekszik s e hivatalos és félhivatalos nyilatkozatok és kritikák sora kisérte a nyilvánosságra jutott tervezetet. Voltak, amelyek fenntartás nélkül elfogadták Briand tervét; voltak, amelyek erős mérlegelés és komoly kritika tárgyává tették azt. Egyesek lekötötték magukat a páneurópai gondolat mellett, mások szembe helyezkedtek azzal s voltak és vannak olyan vélemények, amelyek várakozással és tartózkodással tekintenek az európai Egyesült Államok konstituciójának terve elé. Magyarország és a magyar közvélemény abba a táborba tartozik, amely tábor tartózkodással fogadja a terveket s várakozással tekint az események elé. Azok, akik elfogadták az európai Egyesült Államok tervét, azok a mai Európa állapotának megrögzitése mellett vannak. Ezek közé tartoznak egyes győző államok s a kisantant hatalmak, amelyeknek egyetlen életcéljuk levet: megbonthatatlan egységben fenntartani azt az állapotot, amelyet a páriskörnyéki békék teremtettek. Magyarország sehogysem lehet abban a helyzetben, hogy a mai állapotot önként véglegesen elfogadja. halállal; csak ők érzik, csak ők tudják, hogy a halott hősöket igazán tisztelni, hozzájuk felemelkedni csupán tettekkel lehet, mert ők is azzal adtak példát. Letiport, béna koldusok vagyunk. Bármerre nézünk, mindenütt gyü- lőltség és rosszakarat áll velünk szemben. Hiszem, hogy eljön: a leszámolás órája. Ti, ifjak! ha nem akartok szolgaságban, nyomorban és megaláztatásokban sinylődni: készüljetek fel a leszámolás nagy órájára. Adjon erőt nektek az a tudat, hogy szülőid, testvéreid, rokonaid, járomban, bilincsben, börtönök fenekén — a pokolnak minden kínját átélve — rohadnak. Merítsetek erőt, kitartást a halott hősök példájából ! s ha a magyarok Istene kegyelmes jóvoltából mégegyszer fegyvert foghatunk: ők legyenek a ti vezetőtök. Legyetek kard, legyetek dárda, mely átveri az ellenség szivét ! Legyetek az Urnák öldöklő angyalai! S ha a haza érdeke úgy kívánja: gyújtsátok fel a világot, mert csak igy lehettek a halott hősök méltó utódai! Ebből önként következik, hogy a mai Magyarország, sem társadalmában, sem hivatalos tényezőit tekintve nem # lehet hive az európai Egyesült Államok gondolatának. Ha Magyarország ebbe a megoldásba a mai adottságok mellett belemenne, ez Magyarország halálos ágyát jelentené. Áz elmúlt tiz esztendő az egész világot meggyőzte arról, hogy a nemzeti kisebbségeknek sorsa a mai területi megoszlás mellett végzetes veszedelmet jelent s a mai területi megoszlás fenntartása a magyar egyetemesség gondolatának örökös feladását jelentené. Franciaország, a békék kényszer - utján való életbeléptetésével tiz esztendős szenvedést és jogbizonytalanságot zúdított a népekre s most az európai Egyesült Államokkal nem eloszlatni akarja a veszedelmeket Európa feje fölül, hanem állandósítani akarja azt, amelyhez a ki-, józanodott világ nem adhatja hozá- járulását. Egy áltaócsiitiríii tévedés eloszlatása. Néha még a közönyös és átlag-emberek is foglalkoznak vallási kérdésekkel, csak az ilyeneknél az a baj, hogy templomba nem járván, Bibliát nem olvasván, egészen téves és helytelen szempontok szerint tárgyalnak nagyfontos- ságu bibliai jeleneteket és igazságokat, rendszertelenül csak úgy kapásból. Ilyen például az áldozócsütörtök története is, vagyis Jézus menybemenetele. A legtöbb ember, ha ez eszébe jut vagy olvas és hall róla, rögtön azt kérdezi és azon töri a fejét: hogyan ment Jézus a mennybeés hogyan megyünk majd mi ? Hát a nagy hiba a kérdés feltevésében van. A mennybemenetel kérdésével foglalkozó felületes keresztényeknek téves a kiindulási pontjuk, mert hogy Jézus hogyan ment a mennybe és hogyan megyünk mi, ez nem tartozik mi reánk. Ez az Isten dolga. Mint ahogy a világ teremtése is az ő dolga volt! Mi reánk az tartozik, hogy kik mennek a mennybei Lesz-e — nekem, neked és neki, — részünk a mennybemenetel boldogságában ?... És mikor már igy tesszük fel a kérdést, akkor rá kell döbbenünk arra, hogy ilyen lélekkel, ilyen szívvel és ilyen élettel mi nem volnánk alkalmasak a mennybemenetelre!... Nagyon jó, hogy van áldozócsütörtök, mert ez fölfelé irányítja az emberek tekintetét és vágyódását. A mennybe, Jézus után azok mennek, akik e földön is O utána, az Ő nyomdokaiban járnak. Szamoskér. Kósa Béla. A párizsi egyezmény, melyeknek becikkelyezését a héten a felsőház is megszavazta, most már túljutott a magyar törvényhozás mindkét Házán és eicsillapultak azok a hullámok is melyek kezdetben körűié gyűrűztek. A felsőház vitájában kedden Károlyi Gyula gróf koronaőr is felszólalt. Károlyi gróf felháborodással utasította vissza azt a „méltánytalan és valótlan“ beállítást, amivel az optánskérdést más oldalon kezelik és amivel nincs más céljuk, mint az, hogy osztálygyülöletet keltsenek. Csatlakozott Apponyi Albert és Bethlen István képviselőházi fejtegetéseihez, majd az optánsügyre tért át, hangoztatva, hogy ő maga is az optánsok közé tartozik. Az ügy történelmi fejlődését ismertette és kijelentette, hogy a Népszövetség tanácsa előtt a politikai szempontok háttérbe szorították a jogot és a végleges elutasítást csak Apponyi Albert gróf akadályozta meg. Ha az optánskérdés Hágában nem került volna szóba, ezzel az ellenünk támasztott követelések nem lettek volna kevesebbek, tehát nem a magyar polgárok fizetik az optánsok kártalanításának terhét. Mint optáns, üdvözli a megegyezést, mert ez az ország egyetemének érdekét szolgálja, bár az ország érdeke nem csekély áldozatokat kíván itt az optánsok- tól, akik lemondtak tízévi elmaradt haszonról, ami a tőkeérték 60 százalékát teszi ki és a tőkeértéknek is legfeljebb tizszázalékát kapják meg. Ebbe belenyugszanak, de abba nem nyugszanak bele, hogy kortesszempontból úgy állítsák be a dolgot, mintha az optánsok háborús nyerészkedők volnának (Taps az egész felsőházban), akik más polgárok rovására igyekeznek nyereséghez jutni. Fényes esküvő. A legfényesebb egyházi keretek között tartotta áldozócsütörtökön esküvőjét a mátészalkai róm. kath. plébánia templomban csikszentkirályi vitéz Bállá József csendőrszázados bájos menyasszonyával, doroghi és ortutói Ortutay Médivel, doroghi és ortutói Ortutay Gyula, a pápai Nagy Szent Gergely-rend lovagja, a Szatmárvármegyei Gazdasági Bank vezérigazgatója és neje, rétháti Kövér Emma leányával. Az ifjú párt a Mária- Kongregáció tagjai, valamint az aznap elsőáldozáshoz járult fiúcskák és fehérfátyolos kislányok diszmenete vezette templomba az ünnepi háztól. Az ünneplő és előkelő közönséggel zsúfolásig megtelt templomban délelőtt 9 órakor Székely Gyula apostoli kormányzó főpapi misét celebrált, melynek keretében Molnár Károly és Heller Ernő helybeli lelkészek segédlete mellett, magas szárnyalásu beszéd kíséretében megáldotta az uj frigyet. Az esketési szertartás után az ünnepiesen vallásos keretek között tartott, látványos nászmenet ugyanolyan pompával és kísérettel tért vissza az örömszülők házába, hol szükebbkörü ebéd volt az ifju- pár tiszteletére, kiket — az örömszülőkkel együtt — számosán keresték fel szerencsét kívánó táviratokkal.
