Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-01-12 / 2. (481.) szám

t ■liAri fes RCBKB POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. MÁTÉSZALKA. 1930. JANUÁR 12. X. ÉVFOLYAM 2. (481.) SZÁM. Reszkető óriások. Az egyik milánói lapban min­kéi közelről érdeklő cikk jelent meg, mely a kisantant államait reszkető óriások néven emlegeti. Az olasz lap ugyanis nagyon különösnek találja azt, hogy a kicsiny Magyarországot körülve­vő és Magyarországnál sokkal na­gyobb államok állandóan Magyar- ország gúzsbakötésén tanácskoz­nak, értekeznek, fenyegetőznek, mint legutóbb Prágában, most pedig Hágában történik és egyre azt hangoztatják, hogy mennyire sikerült Magyarországgal szem­ben ismét és újra szorosabbra fűzni a kisantant egységét. Mindezek a jelek az olasz lap szerint azt mutatják, hogy a kis­antant államok mennyire félnek Magyarországtól. Az óriások resz­ketnek, — mondja az olasz lap. Pedig Magyarországnak mind­össze csak alig harmincezer fő­nyi zsoldos hadserege van, mert csak ennyit engedélyez a béke- szerződés és ennek a kis had­seregnek a fentartása is alig el­viselhető nagy terhet ró a mai megcsonkított és gazdaságilag is válságos helyzetben tartott Ma­gyarországra. Ezzel szemben a körülöttünk elhelyezkedett és te­rületileg rettenetesen meggyara­podott kisantant államok milliós hadseregek szuronyaira támasz­kodnak. Mégis ezek az óriások reszketnek. Az olasz lap kíméletlen iróniá­val jegyzi meg, hogy ha már ilyen körülmények között is ennyire félnek a kisantant államok a csöpnyi magyar hadseregtől, mi lenne akkor, ha annak létszámá­hoz, a végére, egyetlen nullát illesztenének. A fölvetett kérdésre aligha ad­hat más illetékesebb választ, mint maga a kisantant. Az elmúlt tiz esztendő változatos pályafutása világosan megmutatta, hogy a körülöttünk levő államok teljes bizonytalanságban élnek és nap- ról-napra közelednek ahhoz, hogy alkotó elemeik felbomoljanak. Minden izükben reszketnek ezek az óriások. A könnyen szerzett zsákmány megtartásának és biz­tosításának reménye máról-hol­napra egyre valószínűtlenebbre halványodik. A területek igazság­tálán megszerzésének mohósága helyébe lép majd az önvád, a lelkiismeretfurdalás, az okozott igaságtalanság mardosó érzése. Most még elcsitithatják ideig- óráig ezt az érzést könnyelmű hatalmi szóval, mert még folytat­ni akarják, helyesebben akarnák zsaroló politikájukat, mint azt a most folyó hágai értekezlet is mutatja. Hiszen azon az utón, amelyen haladnak, megállás nincs, mert a megállás a visszaesést és összeomlást jelentené. De a lelkiismeret szavát el­némítani nem lehet, keresztül zúgja és tulharsogja az a világ Szatmár, Ugocsa és Bereg köz­igazgatásilag egyelőre egyesitett vár­megyék törvényhatóságának kis- gyülése szombaton délelőtt ült össze először, Péchy László főispán elnök­lete alatt. A kisgyiilést dr. Streicher Andor alispán nyitotta meg a fontos tárgyalások miatt aka­dályozott főispán helyett, aki csak később vette át az elnöklést nyom­ban megragadva az alkalmat, hogy a kisgyülést, első tanácskozásán me­legen üdvözölje s legőszintébb sze- rencsekivánatait fejezze ki annak a reménységének hangoztatásával hogy A háborús emlékérmet Magyar- ország Kormányzója mindazok ré­szére, akik az 1914—18. évi világ­háborúban 1918. évi október hó 31-ig bezárólag a hadrakelt sereg­nél vagy a mögöttes országrészben tényleges katonai szolgálatot telje- sitettek, a honvédelmi miniszter elő­terjesztésére adományozza. A háborús emlékérem ezüstözött és oxidált ötvözetből készült, 37 mm. átmérővel biró köralaku jel­vény. vásárjának mesterséges zajongá­sát és egyszer csak elérkezik az a pillanat, amikor ellenállhatat- len erővel hatalmába keríti az igazság beismerésétől vonakodó lelkeket. Minél jobban agyarkodnak el­lenünk, minél kapkodóbb sietség­gel törnek reánk, annál jobban elárulják félelmüket és lelkűk bizonytalanságát, — annál nyíl­tabban beismerik azt, hogy ügyük igazságtalan. Aki erős és bízik igazságában, az nyugodtan néz szembe az idők viharával, nem úgy mint ezek, az agyaglábon álló reszkető óriások. a kisgyülés ügybuzgó tevé­kenysége a vármegye ja­vát eredményesen fogja szolgálni. Élénk tetszéssel fogadta a főispán szavait a tanácskozó közgyűlés, amelynek csaknem valamennyi tagja megjelent ez első gyűlésen. A tárgysorozat 155 pontját nagy figyelemmel és gondosan tárgyalta le a kisgyülés, amely foglalkozott több miniszteri leirattal, alispáni elő­terjesztéssel és községi határozattal. A kisgyülés, a megalkotott sza­bályrendelet szerint, üléseit a jövő­ben minden hónap második pén­tekjét követő szombaton fogja tartani. középen van Magyarországnak Anjou-korabeli címere, melyet a Szent Korona díszít. A cimerpaizs alatt két Szent István-korabeli kard van keresztbe fektetve. A címert bal oldalán babér, jobb oldalán cserlombokból készült koszorú övezi. Az érem másik oldalán középen egy rohamsisak van, alatta 1914—1918. Felette félköralakban „Pro Deo et Pátria“ felírás, míg a rohamsisak és évszám alatt két pál­maág nyer elhelyezést. Az emlék­érem a balmellen a Károly csapat- kereszt vagy sebesülési érem után viselendő. A háborús emlékérmet a háború alatt tényleges katonai szolgá­latot teljesített katonai egyének részére karddal és sisakkal a piros-fehér - zöld szinü hadiérem szalagján ado­mányozzák. Elnyerhetik a háborús emlékérmet kard és sisak nélkül piros-fehér-zöld szegélyű szalagon olyan polgári egyének is, akik a sebesültek, betegek és hadi­foglyok érdekében különös tevé­kenységet fejtettek ki, elnyerhetik a hadiözvegyek és hadiárvák és mind­azon polgári egyének, akik az 1914—18. évi háború alatt a mö­göttes országban állami, közigazga­tási vagy más ezzel egyenértékű szolgálatot teljesítettek és működé­sűkkel a fegyveres erő érdekeit előmozdították. Bővebb tájékoztatást nyújt a Bu­dapesti Közlöny múlt évi 262. és folyó évi 6. száma. • A háborús emlékérem irodájának teendőit az Országos Vitézi Szék látja el, mely a megtörtént adomá­nyozás, valamint az előállítási és kezelési költségek lefizetése után a jelvényt az adományozottaknak a vármegyei Vitézi Szék utján adja ki. A háborús emlékérem csakis a rendeletekben előirt kérvényürlapokon kérelmezhető. Ilyen űrlapok besze­rezhetők a vármegyei Vitézi Szék­nél és a mátészalkai dohánynagy- árudánál. Folyó évi február elseje után pedig minden dohányárudá­ban kaphatók lesznek a kérvény- űrlapok, amelyek szintén bőséges útmutatást tartalmaznak a folyamo­dók számára. Két oj telefon-központ a vármegyében. Pár héttel ezelőtt nagyobb cikkben tettük szóvá azokat a telefon-mizé­riákat, amelyek vármegyénk kap­csolatát az ország központja felé egyre nehezebbé teszik. Ugyanak­kor azonban örömmel adtuk hírül, hogy uj központok épülnek a me­gyében. Újabban Hodász és Kántor- jánosi községek telefonközpontja nyílt meg. A vármegyei törvényhatóság első kísgyiliese. A főispán sok sikert kívánt a kisgyülés munkájához. A kormányzó által alapított háborús emlékérem adomá­nyozása megkezdődött. A háborús emlékérem irodájának teendőit az Országos Vitézi Szék látja el. Az érem első oldalán

Next

/
Thumbnails
Contents