Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-13 / 2. szám

Mátészalka, V ja 13, Ara 20 fillér, IX. évfolyam 2. szám, Pv._, . ,r,M,, i«hj«^ALMI E'S KÖZGA2DASÄGI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési díj : Félévre 4 P SO f. Negyedévre 2 P 40. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Míklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54003. A balkáni diktátor. Irta : Ivánffy Tamás. Az Ur 1929-ik esztendejére iga­zán nem lehet panaszunk, hogy unalomban fogunk elsenyvedni. Mindjárt első hete kedveskedett egy olyan világszenzációval, amellyel még azok az innyencek is meg le­hetnek elégedve, akiknek idegzete ellanyhult a világégés lezajlása óta. Szerbiában akad egy fiatalember, aki felfedezi magában XIV-ik La­jost, kardjára csap és megismétli a francia előd mondását: „Az állam én vagyok!" Megteszi magát leg­főbb törvényhozó és végrehajtó ha­talomnak. Miniszterei egyedül neki felelősek, akár, mint XIV-ik Lajo­séi, vagy ha úgy tetszik, a forrada­lom előtti muszka cáréi. És megte­szi mindezeket az a fiatal király, kinek dédszülei bocskoros szerbek voltak, kinek nagyapját Mihály vajda meggyilkoltatása cimén halálra ke­resték és külföldön is pörbe fogták az Obrenovicsok, kinek apját trón- ralépése után bojkottálta a büszke Albion, mert Sándor királynak és nejének vadállatimódon való meg­gyilkoltatásában ludasnak tartotta. Megteszi, mert saját bevallása szerint meg kellett tennie ! Elmondja nyiltan, proklamációjában, hogy: az eddig követett utat nem lehet immár nemzete lelki elzüllesztése és államegységének megbontása nél­kül követnie! Nagy szavak, súlyos szavak! A délszláv helyzet csakugyan kétségbeejtő. Adottságai — a szlo­vénekről nem is beszélve — a szer- bek és a horvátok. Ha tetszik: két egytestvér, ha tetszik: egymás ha­lálos ellenségei, kik egymásra csak egy harmadikkal szemben találnak. Azelőtt e harmadikat monarchiánk­nak vagy még világosabban szólva Magyarországnak hívták, ma talán Olaszországnak. De a harmadik el­len való gyűlölet sem képes őket tartósan összekovácsolni. Nyelvük egy; vallásuk, kultúrá­juk különböző. A horvát kultúra Magyarországra és a Nyugatra tá­maszkodik, a szerb ellenben a Bal­kánra! És hogy a Balkán minden időkben mit jelentett, az már Bi- borbanszületett Konstantin és Bölcs Leó irataiból kitűnik. A halálraítélt vidovdani alkot­mányt a horvátok tiltakozása mel­lett és részvételük nélkül heve­nyészték össze a szerbek. A cél egy volt: a teljes elszerbesités, a teljes belgrádi centralizáció. Ezt meg is valósították, még pedig oly sikerrel, hogy ez a parlamenti lövöldözése­kig és a horvát ellenzék vezetőinek legyilkolásáig vezetett a múlt esz­tendőben. Azóta a horvátok a „Non possumus“ álláspontját képviselik. Szerbiáról tudni sem akarnak, tel­jes különválásra törekszenek és en­gedményeik maximuma a perszonál- unió lenne. Ebbe viszont a szerbek nem mehetnek bele és a zsarnok­ság legbrutálisabb eszközeivel pró­bálták térdhajtásra kényszeríteni a horvátokat. Ez nem sikerült és a parlamentáris helyzet oda jutott, hogy: tovább nincs! Vármegyénk közigazgatási bizott­sága folyó évi január havi ülését Péchy László főispán elnöklete alatt e hó 11 -én tartotta. A választott bizottsági tagok kö­zül jelen voltak Dr. Gulácsy István, Jékey Sándor, báró Kende György, Madarassy Dezső, Péchy Manó, Szuhányi Ferenc és gróf Tisza Lajos. A közigazgatási bizottság első­sorban az albizottságait alakította meg. A gazdasági albizottság tagjaiul megválasztattak dr. Gulácsy István, Szuhányi Ferenc, Péchy Manó és Madarassy Dezső. A fegyelmi választmány tagjai: gróf Károlyi Gyula, Dr. Fejess Kál­mán, dr. Tóth Bálint. Pótadó felszólamlási bizottság: Tomcsányi Vilmos Pál, gróf Tisza Lajos, Madarassy Dezső és dr. Gye- ne István. Gyámügyi felebbviteli küldöttség: Tomcsányi Vilmos Pál, dr. Gyene István. A főispán által kinevezettek: Gróf Tisza Lajos, Szuhányi Ferenc. Az albizottságok megalakítása után Dr. Streicher Andor alispán terjesz­tette elő havi jelentését, melyben bejelentette, hogy a m. kir. belügy- minister Osváth Lajos főtanácsos, számvevőségi főnököt Borsod, Gö- mör és Kishont egyesített várme­Ekkor ütött kardjára az ifjú Sán­dor király és ekkor fedezte fel ön­magát. Hogy mily sikerrel, azt majd a közel jövő fogja csak megmutatni. Valóban nem kell különös lát­noki tehetséggel megáldottaknak lennünk, hogy annak az időnek kö­zelségét sejtsük, amikor immár nem a szegény, önmagát felfedezett ifjú király, hanem Európa és a világ szegezi le Sándor király emlékeze­tes szavait: „Nem lehet az eddig követett utat folytatni" és helyes­léssel nézi, hogy kardjára csap va­laki, akit azonban nem Sándornak, hanem Mussolini-nak hívnak és aki Magyarországot hívja segítségül a nagy rendcsinálásra ! És akkor ta­lán a mi tiz év óta bujdosó napsu­garunk is reánk süt már egyszer! gyék számvevőségéhez főnöki minő­ségben áthelyezte s az itteni szám­vevőség vezetésével ideiglenesen Varga Gyula számv. tanácsost bizta meg. Dr. Madarassy Géza árva­széki elnök Vállaj község gyámpénztárának a vármegyei gyámpénztárba való be­vonásáról tett jelentést. Dr. Schönpflug Béla vár­megyei főorvos jelentése szerint a vármegye köz­egészségügyi állapota javult. A tí­fusz járvány megszűnt, csak 1—2 beteg van azokban a községekben, ahol járványos volt a hasi hagymáz. Hörghurut és vörheny helyenkint 1—2 esetben fordult elő. A királyi pénzügyigazgató jelentése szerint az 1928 évben az együttesen kezelt közadókban tar­tozás volt 2,062.625 P. Erre az évi befizetés 1,246.404 P. Hátralék az év végén 816.221 P. Forgalmiadó és illetékből az 1928 évben befolyt 807.023 pengő. A pénzű gyigazgató jelentésével kapcsolatban Dr. Madarassy Géza árv. elnök, bizottsági tag, felszóla­lásában vázolta azt a szomorú gaz­dasági helyzetet, melybe a gazda­közönség a kedvezőtlen termés vi­szonyok folytán jutott s egyben elő­adta, hogy a gazdák nagyrésze az őket ért elemi károkért nem kapta meg azokat az adó elengedéseket, melyeket elemi kárként megállapí­tottak. A gazdák nagyrésze banki kölcsönökből kénytelen adót fizetni. Helyénvalónak tartaná azért, ha a közigazgatási bizottság felirattal for­dulna a kormányhoz, hogy az adó­fizetésre kamatmentesen adna rész­letfizetési engedélyt. Dr. Tóth Bálint pénzügyigazgató a bizottság által is tudomásul vett felvilágosító jelentésében előadta, hogy elemi kár esetén a földadó és annak járulékai megfelelően leírat­tak. Az adóknak részletekben való fizetésére ídőhaladékot csak egye­sek kérelmére lehet adni, kamat­mentesség pedig az adókra nézve nem adható. A királyi államépitészeti hivatal vezetője, Dietz Miklós műszaki fő­tanácsos jelentette, hogy az ut és hídépítések a fagy beállta miatt szü­netelnek. Buchwein Béla gazdasági felügyelő jelentette, hogy az őszi vetések szépen fejlődtek, több helyen buják. Karácsonytól hó borítja a mezőt, amely takaró alatt a vetések jól te­lelnek. Köztenyésztésben levő apa­állatok vizsgálata a vármegyében december hó folyamán befejezést nyert. Ehhez képest az apaállat hiány az egész vármegyében 125 bika és 123 kanban állapíttatott meg A hiányzó apaállatok beszer­zésére a községek utasítva lettek. Dr. Fej ess Kálmán kir. tanfelügyelő jelentést tett arról, hogy a nyir- meggyesí állami és a Vámosatya külterületi érdekeltségi iskola szer­vezése iránt a helyszínén tárgyalást folytatott. Jelentette továbbá, hpgy a Vallás és Közoktatásügyi minisz­ter a tyukodi állami iskolánál 4, a sonkádi ref. iskolánál 1 és a nagy- ecsedi állami iskolánál 8 tanterem építésére adott engedélyt s az épí­téshez államsegélyt folyósított. A törvényhatósági állatorvos je­Vármegyeí közigazgatási bizottsági ülés. Előjegyzési, fali és zseb-naptárakat olcsó árban vásárolhat a SZftYMiR IS ÜKRE® k ö nyvk ereskedés éhen.

Next

/
Thumbnails
Contents