Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-05 / 18. szám
Mátészalka, 1929. május 5. Ara 20 fillér. IX. évfolyam 18. szám. :tű or i cíce R ES PO í% L.I l i r v ■ as E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Msklós-u. 8. Telelőn 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij : Félévre 4 P 80 I. Negyedévre 2 P 40. A magyar társadalomhoz! Gróf Klebeisberg Kuno vallás és közoktatásügyi miniszter, mint a Magyar Könyvhét Nagybizottságának diszelnöke, a magyar irodalom és könyv ügyének támogatása érdekében az alábbi felhívást intézte a magyar társadalomhoz. Szent István királyunk fiához, Imre herceghez, intézett intelmeiben ajánlotta, hogy szeretni kell a könyvet és ha visszaidézzük a magyar múltat, éreznünk és tudnunk kell, hogy a nemzet mindenkor két fegyverrel akarta és kívánta megerősíteni erőit: karddal és könyvvel. Az állami élet egyik legnagyobb szervező egyénisége a Könyves Kálmán nevet kapta a történelemben; nagykirályunk, Hunyadi Mátyás nemcsak páratlan értékű hadsereget szervezett, hanem a kor egyik legjelentőseb könyvtárát is. Történelmünk tanulságai mutatják, hogy a magyar nemzeti lét megerősítését és a nemzeti állam fentartásának egyik eszközét legnagyobb államférfiaink is mindenkor az irodalomban, a nemzeti művelődés fejlesztésében, a tudomány és a tanulás legfőbb eszközében, a könyvben látták. A nemzeti élet legfájdalmasabb időiben is akként fogta mindenkor diadalmasan össze a nemzet szellemét és célkitűzéseit a magyar irodalom. Akik a nemzet jövendőjére gondolnak, jól tudják, hogy a magyar irodalom ügye az egész magyarságé: erősödése és fejlődése páratlan hatással lehet a nemzet minden erőkifejtésére. Azt is tudjuk, hogy amilyen jelentős helyet foglal el az egész magyar irodalom a világirodalomban, annyira büszkék lehetünk a nemzetközi viszonylatban is az élő magyar irodalomra. A magyar szépirodalom és a magyar tudományos irodalom alkotásai gazdag kincsei a nemzet lelkének. Nem lehet és nem is szabad nálunk a magyar irodalom válságáról beszélni, de szólhatunk a magyar könyv válságáról. Nem jelenti ez azt, mintha a magyar közönség és a magyar társadalom nem szeretné, nem becsülné és nem olvasná a magyar könyveket. Ahogy azonban nekünk nagy, nemzeti céljaink érdekében minden tekintetben meg kell sokszoroznunk erőinket, akként kell lelkesedéssel, szeretettel és odaadással szolgálnunk és gyá- molitanunk, segítenünk és támogatnunk a magyar könyv ügyét. Amikor a magyar irodalmi s tudományos élet kiválóságai értekezletre gyűltek össze, hogy milyen eszközökkel és milyen módokkal lehet támogatni a magyar könyv sorsát, akkor mindenek fölött az-a gondolat merült fel, hogy az egész magyar társadalmat kell bevonnunk a magyar irodalom és magyar könyv ügyének a szolgálatába. Ezt a célt szolgálja a Magyar Könyvhét, amelyet május 13-tól május 20-ig tartanak az egész országban. Ennek a könyvhétnek az a célja, hogy a propaganda minden eszközével igyekezzünk meggyőzni a magyar társadalom minden rétegét a magyar irodalom nem- zetfentartó jelentőségéről és támogatásának fontosságáról. A Magyar Könyvhét Országos Nagybizottsága ezzel a céllal kéri fel az egész magyar társadalmat a magyar irodalom és a magyar könyv ügyének támogatására. A magyar szellemi élet erőpróbája, de reménységünk szerint egyúttal hatalmas megnyilvánulása is lesz a Magyar Könyvhét. Azt szeretnénk, ha mindenütt az egész országban, e hét keretén belül legalább egy- egy napot szentelnének a magyar könyv sorsának. Fel akarjuk használni ennek a propagandának a céljára a kulturális élet minden eszközét: Irodalmi és társadalmi egyesületeket, az iskolákat, a színházakat, a mozgóképet, a rádiót és elsősorban a sajtót. Azt szeretnénk, ha ez a Magyar Könyvhét a magyar irodalomnak, magyar tudománynak és a magyar könyvnek ünnepe lenne. Azt akarjuk elérni, hogy ezen a héten mindenütt beszéljenek és mindenütt Írjanak a magyar könyvről, a magyar irodalom és a magyar kultúra e legnagyobb eszközéről. A Magyar Könyvhét Országos Nagybizottsága ezzel a programmal indul el útjára. Szere- tetet kér a magyar könyv számára. Reá akarja terelni az egész társadalom figyelmét a magyar könyvre, a jövendő nemzedék szivébe akarja elültetni a magyar könyv szeretetének a magvát. Azt óhajtja, hogy szeressük, olvassuk és vásároljuk a magyar könyvet. Ebben a munkában kérem az egész magyar társadalom, minden magyar barátságát, segítségét és támogatását. A mátészalkai kiiri belmissiéi bizottság vándorgyűlése Jármiban A mátészalkai köri belmissiéi bizottság Opályiban kezdett, Mérken és Fábiánházán szép sikerrel folytatott református hitéletet mélyítő munkásságát tovább kivánja folytatni s ezért május hó 12-én délután fél hat órakor Jármiban újabb vándorgyűlést tart. E vándorgyűlés Jármiban be kivánja vonni tanácskozásaiba a jármű református egyház gyülekezeti belmissiói bizottságának tagjait is. A gyűlés tárgyai lesznek: 1. Gyülekezeti tagok fegyelmezése : Kincses István mátészalkai lelkész előadásában. 2. Küzdelem az iszákosság ellen: Kovács István vármegyei főjegyző, bizottsági tag előadásában. 3. Országos Református Jóléti és Gazdasági Társulat: Egerházy Lajos budapesti lelkész előadásában. 4. A belmissió legsürgősebb teendői a jármi-i református gyülekezetben: Szobonya József jármű lelkész előadásában. A gyűlés után a belmissiói kör tagjai részt vesznek a jármű református egyház gyülekezeti belmissiói bizottsága által rendezendő vallásos estén, amelynek programmpontjai között bizonyára felfokozott igényeket fog kielégiteni Egerházy Lajos budapesti lelkész jólétével kapcsolatos előadása és Ignéczy Sándor mérki lelkész a belmissziókör elnökének a Máté ev. 5. rész 38—48 versei alapján tartandó „Ellenségeink sze- retése“ tartalmú biblia magyarázata. A mátészalkai belmissziói kör munkája uttörés, de a munkások fáradhatatlanoknak látszanak. Adja a jóságos Isten, hogy céljukat elérjék s tehessék a reájuk bízottakat: jókká és boldogokká s az Isten dicsőségét szolgálókká. —bás. Csendes figyelés. Mátészalka, 1929. máj. 4. A magyar nép egyik legjellegzetesebb ősi tulajdonsága a csendes figyelés. Mikor a messze időkben a nagy pusztaságokon magányosan álló magyar lovas figyelte a távoli látóhatárt, ismert mindent és észrevett mindent. A nagy nyugalom és éles megfigyelés egyik legjellemzőbb tulajdonsága ma is a magyar népnek. Látjuk a körülötte nyüzsgő izgága népek tömege között a komolyan figyelő magyar lovas magányos alakját, ma is, amikor körülötte megzendülnek az ezeréves magyar határok. A délről jövő komi- tácsi bandák szervezkedéséről szóló híreket is ezzel a nagy nyugalommal fogadja. Nem azért, mintha nem tudná, hogy életére törnek, hanem, mert félelmet nem ismerő lelke lenézi a körülötte ólálkodó lompos ordasokat és nagy távlatokhoz szokott tekintete átsiklik felettük. Igaza volt annak az angol írónak, aki megállapította, hogy a trianoni békeszerződéssel uj Macedóniát formáltak Erdély keleti határától Svájcig. Ebben az uj Macedóniában már jelentkeznek íme, a komítácsi bandák is, melyek tevékenységüket most a nagyhatalmak pártfogása folytán Középeurópa szivébe készülnek áthelyezni. A komitácsi bandák munkáját átveszi^5 a románok is és megszervezik falvaikban a vojnikokat. A horvátoST* két volt képviselője Szófiában sze£^B vezi a horvát-macedón összeköttet tést, ami ellen a belgrádi kormányp élesen tiltakozott. A belgrádi kormány most parla“’ ment nélkül kormányoz, ami nyilps beismerése annak, hogy népeinelO: akaratából államának kormányzásául- lehetetlenné vált. De úgy látszik, hogy még a nyers katonai erő is megingott. A tábornokok tömeges nyugdíjazása legalább arra vall, hogy ezekre a jelenlegi uralom nem számíthatott. Ez pedig az idők jele. Körülöttünk mindenütt válság válságra halmozódik. Válságban van Románia, Csehország, sőt még Ausztria is. Az erdélyi románokból álló uj bukaresti kormány óvatosságból semmit sem valósított meg régi programmjából, de még igy sem Tíz százalék engedményt kap a MAGYAR f ÉR BtKIB MÁJUS 13—20. KÖNYVHÉTEN, ha a könyvkereskedésében vásárol. jS!ll!)ÄiU>!ii'!iÄ3!!i!i!ÄWiii!ll8ÄSH!i!i!ÄfiHi!n.SÄ!iÜl!!!i!ÄiMlüiiii^fiii!ffiMBI!rii8iii®tfl!!l!i!Äin!iiHSÄnii8fiÄi!Miii^
