Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-28 / 17. szám
Mátészalka, 1929. április 28. Ara 20 fillér. IX. évfolyam 17. szám. Ar és Berek POLITIKAI, TÄÖSADALMI E'S KÖZGAZDASÄGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telelőn 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Pusztuló magyarok Mátészalka, 1929. ápr. 29. A trianoni szerződés módfelett megnehezítette a nemzet minden rétegének életét, de mi a mi szenvedésünk azokhoz a megpróbáltatásokhoz képest, amelyeknek magyar testvéreink ki vannak szolgáltatva az elcsatolt területen. Ott könyörtelenül pusztítják a magyarságot s rendszeresen és szálanként tépdesik ki a magyarság gyökereit. Lélekháboritó az a szomorú sors, amely a nemzetközi biztosítások ellenére magyar véreinknek osztályrészül jutott. A győztes hatalmak jóvoltából, tájékozatlan kapkodásuk és vak tudatlanságok folytán Magyarország kétharmadrésze és negyedfél milliónyi magyar lakosság jutott népszavazás nélkül a szomszédos államok birtokába. A mondvacsinált uj hatalmasságok vállalták, hogy egyenlő elbánásban fogják részesíteni az uralmuk alá juttatott kisebbségeket s vállalták, hogy sem faji, sem nyelvi, sem kulturális, sem gazdasági fejlődésükben nem fogják háborítani őket. Ezzel szemben a valóság az, hogy válogatott eszközökkel zaklatják és üldözik a kisebbségeket s a terror fegyverével fojtják el és teszik lehetetlenné az őslakosság minden nemzeti élet- nyilvánulását. A demokrácia, amellyel fennen hivalkodnak, csak hazug máz, amellyel az önkény kendőzi magát, mert a valóságban lábbal tiporják a legelemibb demokratikus jogokat. Nincs polgári és politikai jogegyenlőség. A magyar intézeteket sorra bezárják és szinmagyar szülők gyermekeit idegen nyelvű iskolákba kényszerítik. A magyar egyházakat megfosztják errőforrásaiktól és gazdasági téren is oly politikát követnek, amely a magyarság gazdasági erejének, mezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek elgyöngitését és rendszeres elpusztítását tűzte ki céljául. íme a szörnyű kép, amely az elcsatolt-területről mered felénk. A magyarság küzd, harcol és viaskodik emberfeletti erővel nemMegjelenik minden vasárnap. ElőSizetési díj: Félévre 4 P 80 1. Negyedévre 2 P 40. zeti létéért és segítséget nem vár és nem remél mástól, csak szabad magyar testvéreitől és az örök igazságtól, mert végre nem bizhat másban, mint a szabad Magyarország segítségében és az örök igazság végső diadalában. A magyar kormány memorandumot intézett a Nemzetek Szövetségéhez, feltárva újólag részletesen és kimerítően mindazokat a sérelmeket, amelyek a magyar kisebbségek életfeltételeit fenyegetik. A kormány memoranduma a legintenzivebb okfejtéssel, erővel és határozottsággal száll síkra a magyar kisebbségek békeszerződésben biztosított minimális jogaiért. A trianoni szerződés a Nemzetek Szövetségének védelme alá helyezte a kisebbségek jogait és a Népszövetség ezt a védelmet ünnepiesen magára vállalta. Saját tekintélyét ássa tehát alá, ha ebbeli hivatása betöltésében tiz év múltán továbbra is ingadozó taktikát követ. És az európai békét veszélyezteti, ha a kisebbségeket továbbra is a kétségbeesett önsegélyre utalja. Vármegyénk közgazdasági helyzete s a pénzügyi viszonyok rosszabbodása. A kamatláb emelése vármegyénk gazdasági életében is súlyosan fogja éreztetni kedvezőtlen hatását. — Ortutay Gyula vezérigazgató nyilatkozata. — aiiiüi KÜÜhí • • Mint ismeretes, a Magyar Nemzeti Bank az eddigi 7 százalékos bankrátát a héten 8 százalékra emelte fel. A kamatláb emelkedésével kapcsolatban vármegyénk gazdasági életének kitűnősége, Ortutay Gyula vezérigazgató, lapunk számára az alábbi nagyérdekü nyilatkozatot tette: A Magyar Nemzeti Bank főtanácsának folyó hó 23-iki elhatározása a bankrátának az eddigi 7 százalékról egyszerre 8 százalékra való felemelése tekintetében nem jött egészen váratlanul. Már hosszú hónapok óta érkeztek Amerikából a reánk nézve kedvezőtlenebbnél- kedvezőtlenebb hírek, melyek szerint az ottani tomboló tőzsdei konjukturák folytán keletkezett kitűnő kamatoztatási viszonyok a mi kölcsönkötvényeink elhelyezését nemcsak mind nehezebbé tették, hanem még a rövid lejáratú amerikai, sőt egyéb külföldi pénzeket is kiszívták Magyar- országból, amelynek pedig a belföldi tőkeképződés hiányában ezek a külföldi és elsősorban amerikai pénzek voltak eddig legfőbb pénzforrásai. Ennek lett a következménye, hogy a hosszú lejáratú törlesztéses kölcsönök folyósításának feltételei Magyarországon folytonosan su- lyosbbodtak, sőt legújabban már az ily hosszú lejáratú kölcsönök engedélyezése valósággal lehetetlenné vált. Hogy az európai pénzek kiáramlása megszűnjön, az európai jegybankok sűrű egymásutánban emelték fel a bankrátát és a lengyel, holland, sveici, angol, olasz és osztrák példát kénytelen volt folyó hó 23-án arany és deviza készletei biztosítása céljából követni a Magyar Nemzeti Bank is. Hogy a bankráia emelése elkerülhetetlenül szükséges volt a Magyar Nemzeti Bank státusa megvédése érdekében, az minden vitán felül áll, azonban ennek dacára nem csekély aggodalmat váltott ki országszerte ennek a hire, hiszen a bank- ráta-emelés végeredményben a termelés után drágulását is maga vonja és a különben is általános drágaságot még növeli. Ennek a káros hatásnak korlátozására a Magyar Nemzeti Bank a bankráta emeléssel egyidejűleg országszerte megállapította a pénzintézetek által a váltókölcsönök után felszámítható kamat nagyságát. Vármegyénk területére a váltó-kamat folyó hó 25- től kezdődő hatállyal évi 14 százalékban állapíttatott meg rendeletileg, ami természetesen magával vonta a betéti kamatok aránylagos felemelését is. Ha a bankráta-emelés országszelte is aggodalmakat okozott, mégis mi láttuk a legnagyobb aggo- galommal azt, akik Szatmár, Ugo- csa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék pénzügyeivel foglalkozunk, akik az itteni szomorú viszonyokat legjobban ismerjük, akik ebben a bankráta-emelés- ben és annak természetes következményeiben az eddig is kimondhatatlan nehézségekkel és a legmostohább viszonyokkal küzdő mezőgazdáink legsúlyosabb válságba jutását látjuk. Ha az ország egyéb részeiben sem volt rózsás eddig sem e gazdák helyzete, ha máshol is sok az adó és közteher, mégis más helyeken a földjük is bőven termett és igy ellensúlyozta valamennyire a mostoha viszonyokat, azonban ebben a szerencsétlen kis vármegyénkben már hosszú évek óta minden gazdasági év végén csak azt állapíthattuk meg, hogy az árvíz vagy a szárazság, a nagy hőség vagy a fagy, az egér vagy a rovarkár, a sertésvész vagy a lépfene semmisítette meg gazdáink termelő munkájának az eredményét. Szomorúan állapíthatjuk meg, hogy minél több vetés pusztul ki nálunk, annál jobban esik a búza ára s hogy vármegyénkben a mezőgazdák évek óla állandó ráfizetéssel termeinek. Természetes, hogy veszteségeiket mindig csak újabb és újabb hitelek igénybevételével kénytelenek pótolni, minek folytán kis- és középbirtokosaink eladósodása rohamos lépésekkel halad a tönkremenés felé. Mig pár évvel ezelőtt a földbirtokok legnagyobb része tehermentes volt, ma már alig van ilyen, de annál több a túlterhelt birtok, amely a békebeli 5—6°/0-os kölcsönfelvételekkel is alig tudna megbirkózni, de a mai 13—14%-os kamatok terhe alatt minden szorgalom, minden munka és küzdelem dacára össze kell, hogy roppanjon. Éppen ezért nem tudom eléggé ajánlani vármegyénk mezőgazdáinak, hogy minden befolyásuk latbaveté- sével és minden illetékes faktor bevonásával csonka vármegyénk ezer csapással sújtott gazdáinak megmentése érdekében ebben az utolsó órában az áílamtól megfelelő komoly összegű legalább 5— 6 éves vagy egészen kamatmentes, vagy maximálisan 4—5°/0 kamatú kölcsön folyósítását eszközöljék ki és addig is, ha bármilyen szép és !HlllTÄiUHiiii!üÄfi!i!!!i!Äi!!i!l!üiÄ!i!!!!!!i!Äi!!i!!!li!ÄB!l!|i! KÖNYVET, PAPÍRT, ÍRÓSZERT + + + + A fIAEMÉR É* BERED KERESKEDÉSÉBEN VÁSÁROLJON. 1
