Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-14 / 15. szám
Mátészalka, 1929. április 14, Ara 20 fillér, IX. évfolyam 15. szám, ( mm j : POLLI I KMI, IAV i isBerek ..'ll E'S KÖZGÁZDASÄGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54.003. Felelős szerkesztő : Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szalmás- és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. Késő tavasz. Mátészalka, 1929. április 13. Az idén feltűnően sokáig késik a tavasz. Máskor már ilyenkor enyhe tavaszi szellők suhannak tova a zöldülő mezők felett, mig az idén a költő szavai szerint: „Maholnap itt a május s még egy fa sem virágos, még egy levélke sincs az erdőn.“ Valahol elkésett most a tavasz. De abban valamennyien biztosak vagyunk, hogy bármilyen sokáig várat magára, mégis el fog jönni, mert a természeti erők örök törvényénél fogva el kell jönnie. Mi magyarok most valameny- nyien tavaszvárók vagyunk s ebben a feszült várakozásban néhol kétség, másutt visszavonás jelentkezik az eltökélt nyugalom és önérzetes bizakodás helyében. Az aggodalmaskodók serege azon töpreng, hogy miért nem határozzuk meg pontosan, mit kellene tenni az eredmény elérése érdekében. Terveket akarnak látni és jóváhagyni, mert szerintük a siker elérése csak a helyesen megalapozott terveknek köszönhető. Ez a programm- hazafiság, bőséges teret nyújt a vitákra és alkalmas a kedélyek fölhevitésére, a programmpontok körüli szenvedélyes huzavonára, ami végül is visszavonásra és meghasonlásra vezethet. Az eszköz körüli vitában elbukhat maga a cél. Mi a nagy magyar tavaszt várjuk, ami most késik ugyanide ami el fog jönni egészen bizonyosan és a zord idők múltával be fog köszönteni újra. Addig is atervezgetőknek jói esz megfontolni, hogy szerénységünket és megfontoltságunkat menynyire megtiporták épen azok, akiktől semmit sem akartunk elvenni és határainkat csúnyán szétszabdalták épen azok, akiknek mindig hangoztattuk, hogy határainkon túl semmit sem akarunk elérni. Meg kell fontolniok most azoknak, akik folytonosan tervezgetnek és aggályoskodnak, hogy nagy tervekkel talán többre mehetünk, mintha igényeinket leszorítjuk a végletekig, mert a nagy tervekből lehet engedni egyet-mást, mig a kicsiny igényeket még jobban lefokozzák. A lemondás és a csendes meg- hunyászkodás sokszor helytelen politika. A Kárpátok övezte szép Magyarországot kíméletlenül feldarabolták és hajózható folyókká kinevezett patakok és utszéli árkok jelölik most az ország ha- =!IP!liÄS!!!!!ii>Ääll!!l!SÄri!!!i!iiÄü!liillüiÄSÜ!lli!ÄII!liliP tárát. Az utódállamok Dusán cár, Mihály vajda és nem is tudjuk már melyik cseh nagyság terjeszkedési vágyai alapján nagy hangon követelték határaik szét- tolását. Nekünk sem szabad egy pillanatra sem elcsüggednünk a nagy várakozásban, hanem nézzünk szét a történelemben, nézzünk hátra a múltba és előre a jövőbe. Mikor nem patakok és utszéli árkok, hanem tengerek voltak a magyar eszme határai és ezen belül helyeztük el Magyarország határköveit. Nekünk, tavaszváróknak, olyan tervet kell kovácsolnunk, ami megmarkolja a sziveket, csillagok felé ragadja magával a népet és a valószinütlenül nagy határaik között védekezésre szoruló rablóállamok terveit halomra dönti. A reális politika terén már most el kellene ültetnünk az illúziók fáit, hogy idejében megnőhessenek akkorra, mikor majd a költő szavai szerint eljön a magyar tavasz újra: „Muzsikaszó nyomában, hetykén, vígan dalolva, öntelten mosolyogva jön majd, virágokat dobálva!“ Pénteken délelőtt tartotta havi rendes ülését vármegyénk közigazgatási bizottsága Dr. Streicher Andor alispán elnöklete alatt. Az ü\é’- sen csaknem teljes számban megjelentek a választott bizottsági tagok is. Ott volt gróf Tisza Lajos, Tomcsányi V. Pál, br. Kende György, Szuhányi Ferenc, Madarassy Dezső, Jékey Sándor, Gulácsy István, Péchy Manó, Dr. Gyene István. Az alispání jelentést Dr. Boér Endre főjegyző ismertette. A tiszti jelentések során tudomásul vette a bizottság Dr. Madarassy Géza árvaszéki elnök jelentéséi, majd Dr. Schönpflug Béla ismertetését a megyei közegészségügy kielégitő állapotáról. Dr. Tóth Bálint pénzügyigazgató tett ezután jelentést az adózási viszonyokról s általában a pénzügyi igazgatás helyzetéről. Jelentése szerint az esedékes adótartozásoknak 79 százaléka befizetetlen. A jelentéshez Szuhányi Ferenc és Dr. Gyene István szólott hozzá. Szóvá tették a vármegyénket ért jelentős mérvű fagykárosodást s beható megvitatás után el is határozta a bizottság, hogy a gazdasági felügyelőség utján sürgős kimutatás készítésére hívja fel a községeket, KÖNYVET, PAPÍRT, ÍRÓSZERT hogy a fagypusztitásról és a várhatóan kíszántásra kerülő földterület nagyságáról igy szerzett adatok alapján adókedvezmények nyújtására indíthasson akciót. Báró Kende György községi háztartások rendbehozását sürgette. A pénzügyigazgató felvilágosításai szerint ennek a kérdésnek gyökeres rendezésére állandó tárgyalások folynak. Hradil Dezső főállatorvos ismertette ezután a megyei állategészségügyi viszonyokat. Jelentése szerint zárlat áll fenn lépfene miatt Vál- laj, Nagyszekeres, Turistvándi és Tyúkod községben. Veszettség miatt Olcsván, Nyircsaholyban, Nyirvas- váriban. Ragadós száj és körömfájás miatt Fehérgyarmaton, Csahol- con és Urában. Lórühkór miatt Fábiánháza, Kocsord, Vállaj, Opályi, Tíszaadony, Gergelyi, Milota, Penyi- ge, Csaholc, Cégénydányád, Számos- szeg, Kishódos, Zajta, Tyúkod és Szamosujlak községben. Sertésvész miatt Vásárosnaményban és Tyúkodon. Dietz Miklós műszaki főtanácsos adta elő ezután, hogy március hónapban az állami közutakon hengerlési és fentartási kavicsot szállítottak. Egyéb munka az abnormálisán hideg idő miatt nem volt megkezdhető, így a már engedélyezett hídépítési munkálatok is csak ezután kerülhetnek sorra. Á törvényhatósági közúti költségvetés keretében is csak kőszállitás történt, úgy az építés alatt álló útrészeken, mint a kész utakon, ahol az alispán intézkedése folytán a fentartásra szolgáló anyagot terméskő alakban szállítják ki, hogy annak megtörésével a vármegyében lévő munkanélküliek mielőbb kenyérhez jussanak. A matolcsi közúti és vasutihid pillérein észlelt repedést egy miniszteriális bizottság folyó hó 10-én vizsgálta felül és intézkedést tett, hogy a megrepedt rész kijavítása mielőbb megtörténjék. A helyi érdekű vasúton a sin- rakás oly erővel történik, hogy Nyíregyházától Nagykál- lóig a sínfektetés minden vaíószinüség szerint május i5-ig kész lesz s ez a tény a nyári menetrendet már kedvezően fogja befolyásolni, A jelentéssel kapcsolatban Péchy Manó és báró Kende György a szamossályí-i, illetve cégénydányádí kompjárat és Szamosmeder ügyét tette szóvá, Jékey Sándor a Fehér- gyarmat község belső területén áthaladó utak javítását sürgette, Dr, Gyene István pedig a porcsalmaí vasúthoz vezető útról interpellált. Báró Kende György szóvá tette még a kelyí érdekű vasúij alakén tapasztalható kocsi- hiányt, a kocsik rongált állapotát s kifogásolta, hogy nagyobb ünnepek idején, amikor a Máv. egyes vonalakon külön vonatokat állít be, nálunk még a kocsik számát is szaporítja. A bizottság átír ez ügyben az üzletigazgatósághoz, Dr. Fejess Kálmán tanfelügyelő adta elő ezután havi jelentését. Eszerint a tankerület iskoláiban az elmúlt hónapban zavartalanul folyt a tanítás, kivéve a nagyecsedi áll. elemi iskolát, ahol a nagyfokú kanyaró járvány miatt az oktatás egész hónapon át szünetelt. Jiiiiüül ÜüliS 4- * + + A SX/MTMÜlt BERE® KERESKEDÉSÉBEN VÁSÁROLJON. iíinü !!ljll^iiii!^^!!!!!!rí^4!dÍL^^i!í!!!^^!!íí^ // Őszi búzában 40—50 százalék, repcében és árpában mintegy 80 százalék vármegyénk fagykára. A közigazgatási bizottság vetőmagkölcsön folyósítását kéri a kormánytól.
